Címerhatározó/Turánszky címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Turánszky, Thuránszky családok címerével foglalkozik.
thurapataki és komjáthnai Thuránszky
[szerkesztés]
Liptói ősnemes család, mely több megyébe is elszármazott
Reiszig:
Thuránszky (Thurapataki és Komjáthnai). A liptóvármegyei királyi várjobbágyoktól származik. Sybur és Marczell királyi várjobbágyok, a Liptó vármegyében fekvő Tepla első megszállóiként, a várjobbágyság közül 1248-ban kivétettek és föltétlen birtokadományozással az ország nemesei közé emeltettek. Ezek fiai, Tamás és Simon, Albert és Dénes, IV. László király udvari emberei, a kölni követségükben tanusított hű szolgálataik jutalmául, Teplán levő birtokukért az 1278-ban kelt királyi oklevéllel, cserébe kapták Liptó vármegyében a Tepla és Liszkova községek között, a Vág-folyóba beömlő ú. n. Thurapatak mindkét partján, az éjszakra, az árvai határig terjedő földterületet. E pataktól vette a család a Thurapataki nevet és alapította később Thurapataka községet. A község és a család neve több ízben változást szenvedett, mert a községet később rövidítve Thuránnak, a családot pedig Thuráni- és Thuránainak hívták; később a községet ismét Thuriknak, némely oklevélben Thuréknak, a családot pedig Turiki, illetőleg Thurékinak; míg legutóbb a község hivatalos elnevezése ismét az ősi Thurapatak lett, a család neve pedig a XV.században a mai Thuránszky elnevezésben állapodott meg. A család 1278-ban Thurapatakára, 1281 február 27-én kelt oklevéllel IV. László királytól Lipcse városára, 1320-ban Teplán egy földterületre, 1330 február 14-én a Komnathmahola nevezetű erdőterületre nyert adományt, a hol később a család a mai Komjáthna községet alapította. A család 1777-ben telepedett Zemplén vármegyébe, a hol nemessége 1777 július 3-án, Ung vármegyében 1829 november 19-én hirdettetett ki. Zemplénben Hegyi, Hoporty (Sóstótfalva), Mád és Legyesbénye helységekben volt birtokos. Tagjai közül kiemeljük a következőket: Sybur és Marczell fiai, Tamás és Simon, Albert és Dénes 1270 táján IV. László király követei Kölnben. 1329 körül Thurapataki Péter, Donch zólyomi comes udvarnoka, a Bazarád Mihály oláh vajda elleni csatában, a sjáat élete veszélyeztetésével menti meg Donch comest; ezért Komnathmaholát kapja, a hol a mai Komjáthnát alapította. 1357-ben Thurapataki Ferencz fia János és Marczell fia János, királyi emberek. 1386-ban Thuráni Péter fia Pál és Thuráni Tamás fia Bálint, királyi emberek. 1401-ben Thuriki András, a királyi ítélőszék jegyzője és bírája, szintén királyi ember 1410-ben Thuránai Bálint és György királyi emberek. 1477-ben Thuriki László és Mihály, királyi emberek. 1650-ben Turiki Thuránszky Péter a putnoki várőrség legfőbb kapitánya. Th. Péter 1839-ben és 1843-ban országgyűlési követ, 1842–45-ben a vármegye főjegyzője. Ennek fia Tamás 1848–49. honvédhuszár százados, fia Kálmán törvényszéki bíró, fia Péter pedig előbb a temesvári hadapródiskola, utóbb a 34. gyal. ezred. parancsnoka. Th. Ferencz 1848–49-ben, 17 éves korában honvéd vadászhadnagyként küzdötte végig a szabadságharczot. László jelenleg Zemplén vármegye főjegyzője. Czímer: kékben, zöld alapon, féllábon álló daru, jobb lábában virágot, csőrén gyűrűt tart. Sisakdísz: paizsalak. Takarók: kékarany, vörösezüst.
- Irodalom:
ZEMPLÉN VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta ifj. dr. Reiszig Ede. In: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. ZEMPLÉN VÁRMEGYE [1]
- Külső hivatkozások:
Turánszky 1670
[szerkesztés]
Fazekas másképpen Bulikowszky János
1670. január 10., Bécs
I. Lipót
nemesség és címer
általa: felesége Palczer Erzsébet, gyermekei János, Erzsébet, Anna, veje Skowranek János, unokája Turánszky Jakab, annak felesége Alzer Erzsébet, lányai Erzsébet, Marina
R 64
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Lásd még: