Címerhatározó/Tolnay címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Tolnai, Tolnay családok címerével foglalkozik.
Tolnai Máté[szerkesztés]
,_kezd%C5%91lap.PNG)
_c%C3%ADmeres_pecs%C3%A9tje.jpg)
Tolnai Máté, pannonhalmi apát címere az általa készíttetett Pannonhalmi Evangelistarium kezdőlapján
_c%C3%ADmeres_pecs%C3%A9tje.jpg)
Tolnai Máté <fő>apát (1500-1535) címeres pecsétje (1500 k.)
Leírás: Nyújtott, nyolcszög alakú pecsét címerkompozícióval, felirat nélkül. Lent enyhén ívelt oldalú címerpajzsban heraldikailag jobbra forduló lófejű, halfarkú lény (hippokamposz), felette lebegő szalagú infula. Az infula fölé behajlított karok nyitott koronát tartanak. A két heraldikai elem - a mitológiai állat és a koronát tartó kéz pár - Máté főapát két másik emlékén külön-külön szerepel. A pecsét tanusítja, hogy a 15. század végétől divatos humanista antikizálás külsőségeit a szerzetesi elöljárók sem restellték viselni. [1]
Tolnai Máté címerének töredékei a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményéből, 1500-1535
Leírás: Kőcímer két, egymáshoz nem illeszkedő töredéke. A kőcímer eredetileg a következőképp nézett ki: a lófejpajzs mezőjét vékony lemez vette körül; a címerállatnak ló(?)feje és ló(?)lába volt, a hátsó fertálya pedig (ebből nem maradt semmi) hal lehetett - ezt az alakzatot feltételesen Tolnai Máté címerének hippokampos-figurájával lehet azonosítani. [2]
Tolnai Máté feltehetően 1460. körül született Tolnán. Apja, Mihály asztalos volt, aki gondoskodott fia tanítatásáról. Hazai tanulmányainak befejezése után 1479-ben a krakkói egyetemre került. A magisteri cím megszerzése után hazatérve a királyi kancellária jegyzője lett. A vallásos lelkű Ulászló király 1500. február 26-án kelt oklevelével a 40 éves Tolnai Mátét a pannonhalmi főmonostor apátjává nevezte ki. Miután a konvent megkapta a király levelét a kinevezésről, 1500. március 21-én, Szent Benedek apát ünnepén ők is megválasztották apátjuknak, és a pápától is hamarosan megérkezett a megerősítés. A szerzetesi fogadalom letétele után 1501-ben pappá szentelték, és apáttá benedikáltatta magát. Apáti munkájára a bakonybéli és a bécsi skót apátok készítették fel. Tolnai Máté feladata az volt, hogy egy mindent átfogó reformot dolgozzon ki Pannonhalma felvirágoztatására és a szerzetesi élet megújítására. Ulászló és a pápa mindenben segítette, de a püspökök és néhány apát gyakran keresztezték útját. Sokan perbe is fogták azzal vádolva, hogy rosszul kezeli a befolyt jövedelmeket.
Egészsége és alkata egész élete során gyenge volt. Még lovagolni sem tudott, ezért is kapott felmentést a csatákban való részvétel alól. De erkölcsi magatartásában és műveltségében kitűnt. 75 évesen halt meg és a Pannonhalmi Főapátság Szent Benedek kápolnájában temették el. [3]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Tolnay 1610[szerkesztés]
Tolnay Imre 1610. augusztus 8., Bécs II. Mátyás nemesség és címer általa: testvére János, apja Gergely
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Tolnai másképp Ötvös[szerkesztés]
Tolnai, másképp Ötvös (Tholnay alias Eötvös) Mihálynak, általa, feleségének Pesti (Pesthy) Borának, gyermekeiknek Juditnak és Zsuzsannának, testvérének Annának, valamint sógorának Kerekes Mártonnak 1633. április 6-án Bécsben II. Ferdinánd nemességet és címert adományozott. Az oklevelet a rávezetett záradék szerint 1633. szeptember 1-én Komárom vármegye közgyűlésén hirdették ki.* [* MUO 141. Régi jelzet: Acta Misc. 931. Tintabélyegzőn „Debreczen Szab. Kir. Város Tulajdona”.]
Az oklevél* [* 467x630/102/127x105 mm.] – melyen II. Ferdinánd király, Sennyei István győri püspök, valamint Ferenczffy Lőrinc aláírása látható – egykori pecsétjére már csak a sárga-vörös-fehér-kék zsinór emlékeztet.
Arany keretben lila mező, ezen ovális zöld babérkoszorú által övezett lilás damaszkolt szőnyeg. A keret felső sarkaiban Magyarország címere jobbra felül a pólyás, balra felül a kettőskeresztes pajzs látszik. A leírásban is szereplő, egyszerű szimbolikájú címer: „Álló katonai pajzs, égszínkék színben, ebben felül álló, aranyozott serleg látható. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, amit ifjan ábrázolt katona díszít, vörös ruházatba öltözve és sötétkék övvel övezve, bal keze derekára helyezve, jobbjában pedig kivont kardját forgatva közép[magas]ra emeli. A sisak tetejéről vagy ormáról takarók vagy foszlányok, innen fehér és vörös, onnan sötétkék és sárga, a pajzs széleit körülfolyják és a pajzsot illően díszítik.”* [* „Scutum militare erectum caelestini coloris, in quo scyphus deauratus sursum erectus esse visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate virum militarem iuvenili forma conspicuum, rubra tunica amictum ac caeruleo cinctum cingulo, manuum sinistra lumbis iniecta, dextra vero strictum acinacem vibrando mediotenus emergentem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc albis et rubris, illinc autem caeruleis ac flavis, in scuti extremitates sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus…”] Egyszerű szimbolikájú és kompozíciójú címerfestmény igényes kivitelben.
A família későbbi sorsáról nem áll rendelkezésre használható forrásanyag, és nem tájékoztat a családtörténeti szakirodalom sem, Herpay Gábor is csak az armálisról tud.* [* Nemes családok Debrecenben. 46. és 76.][8]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 75-76. (PhD értekezés) [9]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: