Címerhatározó/Eötvös címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként az Eötvös (olv. Ötvös) és Ötvös családok címerével foglalkozik.
vásáros-naményi Eötvös[szerkesztés]
_varm-szatmar-188-5.jpg)
Régi, nemes család, mely már a XIV. században is szerepel és melynek egyik tagja: Miklós 1768. febr. 2-án bárói rangot nyert. A család Bereg vármegyéből szárma zik, de idővel Szatmár- és Ugocsa vármegyékben is elterjedt. Tagjai közül többen Szatmár- és Bereg vármegyék alispánjai voltak. I. Miklós 1697-ben szolgabíró. - II. Miklós 1700-13-ban alispán, - József 1732-46. között, Lászó, 1784-ben alispán, - Sándor 1810-ben alispán. - Mihály 1829-32-ig főszolgabíró, később alispán, 1848-ban kormánybiztos. - Tamás, 1848-ban kormánybiztos. - I. Róbert, vármegyei főszolgabíró. - II. Róbert, jelenleg szintén vármegyei főszolgabíró.
Czímer: kékben ágaskodó arany-griff, jobbjában görbe kardot tart. Sisakdísz: kinövő pánczélos, nyilt sisakos vitéz, jobbjában szablyát tart, mellyel hatágu csillagot vág; balját csípőjén nyugtatja. Takarók: kékarany, vörösezüst.[1]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
sárvári Eötvös[szerkesztés]
Eötvös József 1867. március 6., Bécs Ferenc József bárói rang, címer, valamint a Sárvári előnév általa: gyermekei József, Lajos, Mária (Békeffy Károlyné), Erzsébet (Marcher Józsefné)
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
simándi Kállay másképpen Eötvös[szerkesztés]
Simándi Kállay másképpen Eötvös János 1606. március 8., Kassa Bocskai István nemesség és címer
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
mikepércsi Ötvös[szerkesztés]
Mikepércsi Ötvös Pál 1627. január 12., Kassa Bethlen Gábor nemesség és címer általa: Bálint (rokonsági fok nélkül)
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Tolnai másképp Ötvös[szerkesztés]
Tolnai, másképp Ötvös (Tholnay alias Eötvös) Mihálynak, általa, feleségének Pesti (Pesthy) Borának, gyermekeiknek Juditnak és Zsuzsannának, testvérének Annának, valamint sógorának Kerekes Mártonnak 1633. április 6-án Bécsben II. Ferdinánd nemességet és címert adományozott. Az oklevelet a rávezetett záradék szerint 1633. szeptember 1-én Komárom vármegye közgyűlésén hirdették ki.* [* MUO 141. Régi jelzet: Acta Misc. 931. Tintabélyegzőn „Debreczen Szab. Kir. Város Tulajdona”.]
Az oklevél* [* 467x630/102/127x105 mm.] – melyen II. Ferdinánd király, Sennyei István győri püspök, valamint Ferenczffy Lőrinc aláírása látható – egykori pecsétjére már csak a sárga-vörös-fehér-kék zsinór emlékeztet.
Arany keretben lila mező, ezen ovális zöld babérkoszorú által övezett lilás damaszkolt szőnyeg. A keret felső sarkaiban Magyarország címere jobbra felül a pólyás, balra felül a kettőskeresztes pajzs látszik. A leírásban is szereplő, egyszerű szimbolikájú címer: „Álló katonai pajzs, égszínkék színben, ebben felül álló, aranyozott serleg látható. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, amit ifjan ábrázolt katona díszít, vörös ruházatba öltözve és sötétkék övvel övezve, bal keze derekára helyezve, jobbjában pedig kivont kardját forgatva közép[magas]ra emeli. A sisak tetejéről vagy ormáról takarók vagy foszlányok, innen fehér és vörös, onnan sötétkék és sárga, a pajzs széleit körülfolyják és a pajzsot illően díszítik.”* [* „Scutum militare erectum caelestini coloris, in quo scyphus deauratus sursum erectus esse visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate virum militarem iuvenili forma conspicuum, rubra tunica amictum ac caeruleo cinctum cingulo, manuum sinistra lumbis iniecta, dextra vero strictum acinacem vibrando mediotenus emergentem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc albis et rubris, illinc autem caeruleis ac flavis, in scuti extremitates sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus…”] Egyszerű szimbolikájú és kompozíciójú címerfestmény igényes kivitelben.
A família későbbi sorsáról nem áll rendelkezésre használható forrásanyag, és nem tájékoztat a családtörténeti szakirodalom sem, Herpay Gábor is csak az armálisról tud.* [* Nemes családok Debrecenben. 46. és 76.][5]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 75-76. (PhD értekezés) [6]
- Külső hivatkozások:
Eötvös 1649[szerkesztés]
Csizmadia Lőrinc, 1649 R 64 – 1. tétel – No. 407/a
Adományozó - III. Ferdinánd - magyar király - - -
Adományos - Csizmazia Lőrinc - - - -
Adományos által - Judit - - - - felesége
Adományos által - Csizmazia Lőrinc - - - - fia
Adományos által - Csizmazia János - - - - fia
Adományos által - Csizmazia Erszébet - - - - leánya
Adományos által - Eötvös Márton - - - - sógora
Ellenjegyző - Szelepcsényi György - kancellár, választott nyitrai püspök - - -
Ellenjegyző - Orosy György - - - -
Eredeti kiállításának helye - Bécs
Eredeti kelte - 1649.02.05.
Címerleírás: Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum eius triiugi viridi monticulo occupante, in cuius intermedio eminentiori iugo diadema [regiu]m locatum esse, in eoque manipulus tritici aristis flavescentibus sursum [versi], superficiem scuti attingen[s], utrinque [stellis mir]antibus eminere visitur. Scuto incumbentem galeam militarem apertam, regio diademate, fulvum leonem, ore hianti, lingua[que rubicunda exs]erta, naturaliter effigiatum inguinetenus eminentem, anteriorum pedum sinistro raptui inhiato, dextro aut[em ancipitem] ensem evaginatum capulotenus inter ungues fortiter compressum tenentem, proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis sive lemniscis hinc flavis et caeruleis, illinc vero candidis et rubris in scuti extremitates sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus. - Van címerfestmény - - ép, az ezüst megfeketedett - A címerleírás nem említi, hogy a sisakdísz oroszlánja kétfarkú. [7]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Vö. Ötvös címer
Lásd még: