Címerhatározó/Thurn und Taxis címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Thurn und Taxis család címerével foglalkozik.


Wappen Thurn und Taxis.svg
Fejedelmi címer
THURN UND TAXIS MÁRIA TERÉZIA (HERCEG ESTERHÁZY PÁLNÉ) (1793-1874) halotti címere.png

Rangemelések:

Nemesség (Briefadel) 1512, bárói cím (Reichsfreiherr) 1608, örökös birodalmi főpostamester 1615, grófi cím 1624, fejedelmi cím (spanyol) 1681, fejedelmesített gróf (gefürsteter Graf) 1695, bajor mediatizáció 1806, országos postamonopólium 1867.

Baják:

HERCEG THURN UND TAXIS MÁRIA TERÉZIA (HERCEG ESTERHÁZY PÁLNÉ) (1793-1874)

68,5x52,5 cm nagyságú gyászkeretes kékes színű papíron nyomtatott szöveg és címer, a kiszögezés nyomaival. Pastinszky Miklós gyűjteményéből 1987-ben vásárlás útján került a múzeum tulajdonába (Plakátgyűjt. ltsz. 87.22.).

A halotti címer felirata:

Maria Theresia Fürstin Esterházy-Galántha, geborne Prinzessin Thurn und Taxis,1 Sternkreuz-ordens und Palast-Dame.2 Gestorben am 18. August(us) 1874.3

Fordítása:

Mária Terézia, galántai Esterházy hercegasszony, született Thurn und Taxis hercegnő, csillagkeresztes és palotahölgy. Meghalt 1874. augusztus 18-án.

A címer leírása:

Két ovális pajzsból összetett címer. A jobboldali az Esterházy család címere négyeit pajzsban fekete boglárpajzzsal, amelyben arany „L" betű van, rajta pedig hercegi korona. A nagypajzs 1., kék mezejében arany koronán vörössel fegyverzett ágaskodó koronás arany griff, jobbjában aranymarkolatú görbe kardot, baljában három szál fehér rózsát tart. A 2., arannyal szegett kék mezőt két ezüst balharánt pólya osztja fel, amely pólyákat a jobb felső és a bal alsó sarokban egy-egy befelé forduló ezüst holdsarló kíséri. A 3., arany mezőben fekete kétfejű sas, mindkét fején arany koronával. A 4. mező vörössel és ezüsttel vágott, ahol a vörös mezőben a vágásból növekvő koronás arany oroszlán jobbjában 3 szál fehér rózsát tart, míg az ezüst mezőben 3 ötszirmú vörös rózsa található.4 A baloldali címer a hg. Thurn und Taxis családé, amely 6 mezőre és hercegi koronával fedett kék boglárpajzsra oszlik. Az utóbbiban jobbról balra egy ezüst borz fut keresztül. Az 1. és 4., ezüst mezőben, kék kapuval és ablakokkal bíró pártázott vörös torony áll, amely mögött keresztbe vetve két aranyliliomos kék királyi jogar van. A 2. és 3. és a 6., arany mezőben kékkel fegyverzett ágaskodó vörös oroszlán kék koronával a fején. Az 5., vörös mezőben ezüst posztónyíró olló látható. A két címert hercegi koronával fedett hercegi palást fogja össze.

JEGYZETEK
1. Mária Terézia hercegnő Thurn und Taxis Sándor Károly (1770-1827) regensburgi székhelyű arisztokrata leányaként 1812. VI. 17-én ment feleségül az Esterházy család fraknói ágához tartozó Esterházy Pál (Antal) herceghez (1785. III. 11. - Regensburg 1866. V. 21.) (Gudenus 1:1. köt. 357.). A Thurn und Taxis család 1695-ben kapta a birodalmi hercegi címét (Nagy L: XI. köt. 187.). Az Esterházy család a galánthai előnevét a 16. század közepén S(z)erházi Benedek fia Ferenc használta először, anyja galántai Bessenyei Ilona után. A család 1613. IV. 10-én bárói, 1616. VI. 24-én grófi, 1687. XII. 7-én pedig Esterházy Pál, elsőszülöttségi alapon öröklődő birodalmi hercegi címet kapott I. Lipót császártól. 1712. III. 23-án a hercegi rangot, pénzverési és nemesítési joggal kiegészítve kiterjesztették az egész fiágra, majd 1783. VII. 21-én valamennyi családtagra is (Gudenus L: 352.). Esterházy Pál herceg diplomáciai pályán mozgott és 1848-ban ő volt a Batthyány-kormányban a király személye körüli miniszter.
2. A Csillagkeresztes Dámák Rendjét II. Ferdinánd király özvegye, Eleonóra császárné 1668. IX. 18- án alapította ősnemes katolikus hölgyek számára. A palotahölgyeket a csillagkeresztesek közül választotta a császárné. A hercegnő kitüntetésének dátuma nem ismert.
3. Mária Terézia 1793. VII. 6-án született (Eszterházy /.." 133.). A Gothai almanach" és Nagy I. szerint (XI. köt. 187.) 1794-ben, Gudenus J.: I. köt. 357. szerint pedig 1783. VI. 6-án született. BécsHütteldorfban halt meg és Kismartonban temették el (Uo.).
4. A hg. Esterháziak újabb, 1804-ben kapott bővített címere. A boglárpajzs „L" (=Leopoldus) betűje Lipót császárra, a hercegi cím adományozójára utal. Az I. mező az Esterházyak ősi címere, amelyben a vörös helyett tévesen fehérnek ábrázolt rózsa régies vonás, mert a 19. században ezt többnyire elhagyták (lásd 9. címer). A 2. mező az Edelstetteni apátság címerével azonos, ugyanis Esterházy Miklós (1765-1833) Pál-Antal herceg apja 1804-ben Ligne hercegtől megvásárolta az Edelstetteni grófságot, belépve ezzel a német birodalom fejedelmi rangú hercegeinek sorába. A 3. mezőben a „habsburg sas" Ferenc császár adománya. Az eredeti Esterházy címerből átemelt 4. mező fölső részének oroszlánja a bedeghi Nyáry család címeréből származik régebbi családi kapcsolatokra utalva, ugyanis gr. Esterházy Miklós (1582-1626) felesége, Nyáry Krisztina révén az Esterházy család örökölte a Nyáry birtokok egy részét. A Nyáry család 1535. VIII. 16-án kelt bárói címere kék mezőben arany koronából növekvő, 3 arany rózsaszálat tartó (vö. 9. halotti címerrel), korona nélküli arany oroszlánt mutat. A 4. mező alsó részének rózsái pedig az említett E. Miklós fia E. István (fi 641) feleségére, Thurzó Erzsébetre utalnak. (A Thurzó címer oroszlánja nem tart rózsákat.) (Esterházy J.: 115., Nyulásziné: 234. (1096 szám), LVI. tábla ill. 130.).
5. Nagy I. (XI. köt. 186.) szerint 1865-ben a Thurn und Taxis címer négyeit pajzson helyezkedik el, amelyből még hiányzik az 5. mező ollója és az oroszlán kétfarkú.

  • Irodalom:

BAJÁK LÁSZLÓ: CÍMEREK A GYÁSZSZERTARTÁSOKON, HALOTTI CÍMEREK A 19. SZÁZADBÓL. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. 1997. 182-183.[1]

  • Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs