Címerhatározó/Sztankai címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Sztankai család címerével foglalkozik.


Sztankai István címere, a kassai promóciós iraton, 1697
A kassai egyetem végzett diákjainak promóciós irata, 1697

Nagy Iván:

Sztánkay család.

Sáros vármegye előkelő régi nemes családa, birtokos egyéb megyében is, mint e század elején Zemplin megyei Cséke és Füzessér helységben. *

Közűlök többen Sáros megyénél főbb hívatalokat viseltek. Sztánkay István 1637-ben országgyűlési követ. * Sztánkay András 1659. 1662-ben követ, 1664-ben alispán. * Sztánkay Lajos 1681-ben követ, * 1685-ben alispán. * Sztánkay Antal 1715-ben követ. *

Sztánkay Istvánnak Nagyszilvai birtoka iránti itélete végrehajtásáról az 1659. évi országgyűlés gondoskodott. *

A család jelenleg is birtokos Sáros megyei Cselfalu, Komló-Keresztes, Nádfő, Pósfalu, Procs, Sósujfalu, Kellemes helységekben. Egyik vagyonosabb élő tagja a családnak Sztánkay László, ki 1840-ben r. esküdt és József, ki 1840. tiszt. szbiró volt.

+++++++++++++++++

Horváth:

Sztankai Miklós neve előfordul Pázmány Péter 1629-es esztergomi kanonoki vizitációjában, mely a szepesi káptalan birtokaival kapcsolatos. Sztankai a zempléni káptalan tulajdonát képező szőlőt bírta zálogként. [HRADSZKY J. szerk.: Addimenta ad initia, processus ac paesens status Capituli Scepusiensis. Szepesváralja, 1904. 24.] Ugyanezen adat megtalálható Révai János szepesi püspök 1796-os kanonoki vizitációjában, amely szerint a szőlő tulajdona Miklós utódaira szállt át és az ügy megoldatlan maradt. Ugyanezen vizitációban fordul elő a család egy másik tagja, Szankai Jakab, a szepesi káptalan birtokainak gondnoka (spanus). [Uo. 363-364.]

Sztankai Istvánon kívül, aki 1697-ben a rétorikai osztály tagja volt, a kassai egyetemen tanult 1675-ben Sztankai Sámuel is, aki ekkor már rétor volt. A kassai gimnázium többi rétorával együtt ebben az évben ő is egy promóciós iratot ajánlott az egyetem végzett mesterfokozatot szerzett diákjainak. Ő is a nemesi konviktus lakója volt. Nagy Iván szerint a Sztankaiak régi sárosi nemesi család. 1629-ben élt Szankai Miklós. István 1637-ben, 1659-ben és 1662-ben Sáros vármegye országgyűlési követe. András 1664-ben sárosi alispán, Lajos az 1681-es soproni országgyűlésen a vármegye követe, aki 1686-ban sárosi alispán volt.

Sztankai Pál (1699-1754) jezsuita latin nyelvű életrajzában családját a sáros vármegyei Procsfalváról származtatja („Procsfalvensis"). Ő is a kassai gimnáziumban tanult, ahol 1716-ban belépett a jezsuita rendbe. Noviciátusa és filozófiai tanulmányai után a jezsuita gimnáziumok alacsonyabb osztályaiban tanított. Csak ez után folytatott teológiai tanulmányokat (1725-1728) a nagyszombati egyetemen. Felszentelése után több jezsuita kollégiumban szolgált misszionáriusként és rektorként, többek között Lőcsén, Kassán és Savnikon. Irodalmi téren is működött. Pozsonyban halt meg.

A 18. század közepén a család szétágazása folytán Procsfalván kívül a sáros vármegyei Cselfalván, Kellemesen, Szentkereszten és Nádfőn is rendelkeztek birtokokkal. Címerük (hármas) halmon álló kétfarkú oroszlán, mely jobb első lábával szablyát tart. A sisakdísz ugyanilyen oroszlán, növekvőleg.

  • Irodalom:

NAGY Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest, X. 1863. 856.[1]

Pavel Horváth: Heraldická promočná tlač z roku 1697. Genealogicko-heraldický hlas (9) 1999/2. 5-15.


  • Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs