Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Szluha címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Szluha család címerével foglalkozik.


ikladi Szluha báró

[szerkesztés]

Ikladi Szluha Ferenc szül: Holics, 1669 - megh: 1729. augusztus 25. Bécs

SZLUHA (ikládi), báró- és gróf-család. Törzsatyja Márton, a XVI. sz. végén, kinek fia János vitézül harcolt a törökök ellen. Tőle származott tovább a család, melynek tagjai közül Ferenc 1726. nyerte a bárói rangot. Kiváló befolyása volt ugy a királyra, mint a rendekre és ezeket ő birta rá a pragmatica sanctio elfogadására. János nevű fia (1723-1803) a jezsuiták rendjébe lépett Dél-Amerikában misszionárius volt és Brentano Károly Jezsuita misszionariussal a mai Amazonas folyamrendszerét is kutatták; György, Ferenc másik fia, a katonai pályán szerzett babérokat s 1743-ban grófi rangra emeltetett. A család férfi ágon a XIX. szazad 40-es éveiben halt ki.

Ikladi Szluha Ferenc, báró (Holics, 1669 – Bécs, 1729) Édesapja: verbói, ikladi Szluha Ferenc Édesanyja: Kálmán Zsuzsanna -nádori ítélőmester. (korábban Rákóczi bizalmasa, majd Pálffy Miklós nádor embere, az 1722-es országgyűlésen a Pragmatica Sanctio elfogadásakor mondta az alsótáblán a latin nyelvű indoklást). Kisnemesi család sarja, 1701-ben Szirmay István nádori ítélőmester expeditora. Rákóczi Ferenc perében őt is elfogták, de később szabadon bocsátották. A szabadságharcban Érsekújvár prefektusa, egyben országos hadi főpénztárnok. A szatmári béke után, 1712-től személynöki, 1715-től nádori ítélőmester, 1719-től egyben Komárom vm. alispánja. 1722-ben az országgyűlésen ő indítványozta a Habsburgok nőági örökösödésének törvénybe iktatását. Ezért 1723-ban udvari tanácsos, 1726-ban báró lett és birtokadományban részesült. 1715 – 1723 –ig itélömester volt. 1719-töl Komárom-megye alispánja. Az az értelmezés olvasható ki Szluha Ferencnek, II. Rákóczi Ferenc egykori hű emberének, nádori ítélőmesternek a szavaiból, amikor a trónöröklési törvénycikkek elfogadása előtt emlékeztette a rendeket, felidézve Werbőczy Tripartitumának a fiúsításról szóló tételeit: a hatályos magyar jog szerint a királynak joga van a fiúörökös nélkül elhalt, arra méltó atya leányának fiúsítására. Ezért a rendek csupán alkalmazzák a régi törvényt egy országgyarapító hősi tetteivel érdemes atya leánygyermekére azért, hogy az a fiúgyermek jogával követhesse atyját a trónon. [hites táblai jegyző, br. Szirmay István nádori ítélőmester-expeditora, 1701.ápr.21-okt. 29-ig fogságban Bécsújhelyen, Érsekújvár prefectusa(szabadságharc alatt), 1704. jószágadomány Rákóczitól, 1704. dec. 29. comissarius Érsekújváron, 1705. aug. 21. érsekújvári fiscalis praefectus, országos hadi főpénztárnok, 1706-10. érsekújvári kapitány, 1708. Rákóczi főbírája, 1712-től személynöki ítélőmester, 1715-től nádori ítélőmester, 1719-től Komárom vm alispánja, val. belső titk. Tanácsos, kanczell. ref. tan., 1723. udvari tanácsos (pr.s. miatt)] Felesége: Konkoly Thege Julianna (esküvő: 1707)


III. Károly > bárói rang és címer általa.


Szluha Ferencnek 3 gyermeke volt:

  • - Szluha György császári generális, Sárvári földesúr aki 1743-ban grófi cimet kapott Mária Teréziától (1743.április.3. Prága ostromáért) (felesége: : gr. Rosalia von Sinzendorf szül: Poggstall 1719.október. 12.)

1704.jún.20. erdélyi sószállítási commissarius, 1707-1710. zborói praefectus, 1707 dicator Sáros vm-ben, 1710.márc.7. Udvari Gazdasági Tanácsban praefecturae administrator, 1710.jún.18 elpártolt, 1711-1714. Rákóczi Julianna zborói praefectusa, kamarai tan.

  • - Szluha János aki jezsuita pap lett, Jezsuita misszionárius Dél-Amerikában
  • - Szluha Eleonora (férje: báró Babocsay Ignácz)

Szluha Györgynek kettő fia volt:

  • - Szluha Alajos gr. >>>> fia Szluha József gr. megh. 1817-ben 32 évesen.
  • -Szluha Károly gr. >>>> 1815-ben Váradon cs.kir.mázsáló tiszt majd Veszprémben sóházi pénztárnok

Szluha Károlynak egy fia volt

  • - Szluha II. Károly gr. aki 1844-ben m.kir. udv.kamaránál számvevőségi tiszt.


Szluha II. Károlynak kettő lánya volt

  • - Szluha Klementine gr. 1814 aug.18.-án született Nagyváradon és megh: 1844.okt. 26
férje: br. Staudach József Antal, Würmbach 1812. január. 14. megh: Székelyhidon 1858. március. 29
  • - Szluha Wilhelmine gr. 1823 nov.11. Veszprém megh. 1860. junius. 14. Köbölkut
férje: br. Staudach József Antal, akinek ez a második házasága volt. Házasságkötés ideje:

1848.nov.22 négy évvel első felesége halála után. (br. Staudach Jozsef Antal felesége testvérét vette nőül)


Szluha Klementine gr. és br. Staudach József Antal házasságából született: - Staudach Ernesztina br. 1838. december. 16. aki 1855.ben kötött házasságot Szomolyai Lakatos Lajossal, aki 1905-ben (december 5.) halt meg Székelyhidon.

Gyermekeik:

  • Albertina 1858-1891, (férje: > Nagy Sándor,1854-?)
  • Gizella 1862-1879,
  • Lajos 1863-1874,
  • József 1872-1914,
  • Emma 1867-1941 (férje: > Halász Imre,?-?)
  • Aladár,
  • Ernesztin 1864-1939 (férje:> Korb Gusztáv,1858-1932)


III. Károly > bárói rang és címer általa.


P 1881 Teleki Andor gyűjtemény


  • Külső hivatkozások:

[1]

ikladi Szluha gróf

[szerkesztés]

Ikladi br. Szluha György 1743. április 3., Bécsben grófi rang és címerbővítés Mária Terézia


P 1181 Teleki Andor gyűjtemény

  • Irodalom:

verbói Szluha család

[szerkesztés]

Nyulsziné:

1593. január 19.-én Prágában Rudolf király címeres nemeslevelet adott Zlwha Márton, János és István testvéreknek. Kihirdették Nyitrán 1593. április 14.-én. Címer (1593): Vörösben zöld hármas halmon jobbra ágaskodó fekete medve jobbjában három fehér liliomot tart. Sisakdísz: növekvő pajzsalak. Takarók: fekete-arany, kék-ezüst.

MNL OL:

HU-MNL-FML-IV.72.a.-3.1593. 1. 19 [2]

Rudolf magyar király, magyar nemesség [megújítása], címer Szluha (Zlwha) Márton, valéamint a fivérei, Szluha János és Szluha István részére. Kihirdetése: Nyitra vármegye, 1593. 5. 11. (dátum az új naptár szerint; a régi naptár szerint 1593. 5. 8.)

Címerleírás: Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, cuius fundum triiugis viridis monticulus occupatumque integer natural[is ursu]s posterioribus pedibus dispositus, anterioribus vero laevo proten[so, dex]tro […] trium alborum liliorum tenere ac in dextrum scuti latus progredi conpicitur. Scuto incumbentem militarem clausam regio dia[dema]te dimidium ursum, priori per omnia conformem producente ornat[am]. A su[mmitate] vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc albi et coelestini, illinc aurei et nigri colorum in scuti oram fluitatntibus illudque decenter adornantibus. -

  • Irodalom:
  • Külső hivatkozások:

[3]


Rövidítések


Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs