Címerhatározó/Puskarit címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Puskarit család címerével foglalkozik.
Puskarit Farkas és testvérei János, Anna, Margit címereslevelét II. Ferdinánd 1627. február 12-én Bécsben adományozta. Az oklevél kihirdetésére 1632-ben, Vas vármegye Szombathelyen megtartott közgyűlésén került sor.* [* MUO 121. Régi jelzet: Bihar megyei törzsanyag 51/…-1929. Fekete tintával: Csatári Puskarith]
Az oklevelet* [* 580x705/95/115x95 mm.] II. Ferdinánd, Sennyei István győri püspök, valamint Ferenczffy Lőrinc hitelesítette aláírásával. Függőpecsétjére ma csak a vörös-kék-sárga-fehér zsinór emlékeztet.
Arany keretben kék alapon ovális zöld babérkoszorú által övezett lilás szőnyegen helyezkedik el a szövegben is leírt címer: „Álló, égszínkék színű katonai pajzs, alját zöldellő mező foglalja el, ezen teljes vörhenyes oroszlán szétterpesztett hátsó lábain egyenesen állva van ábrázolva, – és farka a hátára visszahajlik, szája nyitva, vöröslő nyelve kinyújtva –, mellső bal lábával vértől nedves török fejét, jobbjában pedig kivont meztelen kardját kinyújtva, és ismét lesújtva, a pajzs jobb oldala felé fordulva látható. A pajzsra királyi koronával díszített rostélyos vagyis nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, másik vörhenyes oroszlán derékból kiemelkedve, az alsóhoz mindenben hasonló díszíti. A sisak tetejéről vagyis csúcsáról sisaktakarók vagyis foszlányok, innen sárga és vörös, onnan fehér és vörös, a pajzs saját széleit tetszetősen körülveszik és a pajzsot szépen díszítik.”* [* „scutum videlicet militare erectum coelistini coloris, fundum illius viridi campo occupante, in quo integer fulvus leo divaricatis posterioribus pedibus erecte stare, ac cauda ad tergum reflexa, ora hianti, lingvaque rubicunda exerta effigiatus, anteriorum pedum sinistro caput Turcicum sangvine madens dextro vero nudum incipitem gladium protendere et gradienti similis, ad dextram scuti partem conversus esse cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate, alterum fulvus leonem pubetenus eminente, inferiori alioquin per omnia similem proferente ornatam. A summitate vero, sive cono galeae, laciniis seu lemniscis, hinc flavis et rubris, illinc vero candidis et rubris, in scuti extremitates sese placide diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus,…”]
Az oklevél Schönherr listájának tanúsága szerint a 19. század végén már Bihar vármegye levéltárában volt.* [*Schönherr Gyula: Bihar vármegye levéltárában ırzött czímeres nemeslevelek. Turul, 1888/4.][1]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 64-65. (PhD értekezés) [2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: