Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Patay címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Patay családok címerével foglalkozik.


Timár alias Patay[szerkesztés]

Pathai Pál pecsétje

Kőszeghi:

Tímár, másként Patay Mihály az 1724-ik évi nemesi investigatio alkalmával bemutatta a Tímár, másként Patay Mártonnak, nejének, Zsuzsannának, továbbá fiainak Jánosnak és Pálnak, végül leányainak Zsuzsannának és Annának az 1654-ik évben adományozott és 1656-ban Heves és Külső-Szoinok vármegyében kihirdetett ármális levelet: Nemesi Investigatio ex 1724. Nr. 9. N. L. I. 409.

Orosz:

Tímár alias Patay család

A nemeslevelet III. Ferdinand 1654. évi júl. 8-án adta T. Márton, neje Zsuzsi, gyermekei János, Pál, Zsuzsi, Anna, fivére Márton részére s 1655-ben vármegyénk hirdette ki. Az armalis másolata szerint a czímer: Kékben zöld alapon kardos griff; sisakdisz: kiemelkedőn a pajzsalak; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. Márton és Pál 1676-ban mint gyöngyösi lakosok igazoltattak. (1655. év 26. jkl. 1676. év 177. jkl.) Jánostól származott Mihály (1678. Gyöngyös) csabai, majd endrődi lakos, ettől Gergely (sz. 1740. Endrőd) és II. Mihály (sz. 1750. Endrőd). Gergely és Gáll Ilona Endrődön született gyermekei voltak: Mátyás (1761.), János (1765.), György (1771.), Gergely (1773.) és Mihály (1781.). II. Mihálynak két felesége volt, az elsőtől, Lados Annától, származott István (1787.) mérnök, a másodiktól, Lizitskay Annától, Mátyás (1799.) pesti lakos. Ezek nemességigazoló pört inditottak az ügyész ellen, mely azonban befejezetlen maradt. (Külön pp. 165. sz.) Pestmegyében is volt egy ágazata; ez a Patay nevet viselte. (Kőszeghi Nem. csal. Pestm. 397.)

  • Irodalom:

Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pestvármegyében (Budapest, 1899)

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

  • Külső hivatkozások:

[1] [2]


báji Patay[szerkesztés]

A szabolcsvármegyei Bájból származó régi, tekintélyes család.

Czimere: Kék mezőben, koronás zöld halmon hajlott pánczélos kar, kezében 546egy vörös szív közepébe szúrt három zöldlevelű száras piros rózsát tartva. Sisakdísz a kar. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.[3]

++++

A család eredete nem tisztázott. Egyes szakmunkák szerint Szabolcs, mások szerint Zemplén megyei eredetű a család.3 [3 NAGY I. 1862. 149. p., KEMPELEN B. 1914. 207. p] A nemességszerzésre vonatkozó adatok ugyancsak ellentmondásosak. Csoma József szerint4 [4 CSOMA J. 1897. 434. p] 1614-ben nyert a család adománylevelet II. Mátyástól, de Nagy Iván és Kempelen Béla5 [5 NAGY I. 1862. 151. p., KEMPELEN B. 1914. 206. p] ezt egy másik Patay családhoz köti. A család őse, Patay Pál 1640-ben adományként egy tokaji házat birtokolt. Unokája, (I) Sámuel (1679 – 1749) II. Rákóczi Ferenc fejedelem tokaji harmincadosa és kapitánya volt. A Rákóczi-szabadságharc után tekintélyes vagyont szerzett, több megyében volt birtokos. 1729. szeptember 5-én „báji” (a Szabolcs vármegyei Báj községről) előnevet kapott III. Károlytól.6 [6 A királyi könyvek. 1895. 164. p., HECKENAST G. 2005. 331. p.; HECKENAST Gusztáv 2005. Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r. Mészáros Kálmán. Bp] Fia, az 1710 körül született (II) Sámuel 1755-ben nádori adományt nyert az Ugocsa megyei Bekény helységbeli részbirtokára.7 Ennek fia, Patay (I) József (1740 – 1819) volt, kinek unokája (II) József (1797 – 1868) Pest vármegye ellenzékének egyik vezetője volt a reformkorban. 1830-tól táblabíró és Gomba község egyik birtokosa. Feleségével, Bárczay Franciskával az 1790 körül épült Bárczay-Patay kastélyt lakták Gombán.8 [8 VIRÁG Zs. 2001. 83. p.; VIRÁG Zsolt 2001. Magyar kastélylexikon. Pest megye kastélyai és kúriái. Bp.] A szabadságharc alatt Patay (II) József a monori kerület képviselője és az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja volt, 1849-ben pedig jászkun főkapitánnyá nevezte ki Szemere Bertalan belügyminiszter.9 [9 BÁNKINÉ MOLNÁR E. 1995. 148. p., SUGÁRNÉ KONCSEK A. 2003. 179. p.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. A Jászkun Kerület igazgatása 1745 – 1876. Szolnok.; SUGÁRNÉ KONCSEK Aranka 2003. Jász történelmi arcképcsarnok. Jászberény.] Patay (I) József egyik fia (III) Sámuel Abaúj vármegye alispánja volt. A család neves tagja volt még (I) József másik fia (I) István (1779 – 1852) szabolcsi alispán és országgyűlési követ. Ennek fia (II) István (1807 [1808?]–1878) az 1848-49-es szabadságharcban előbb nemzetőr őrnagy, Pest város katonai főparancsnoka, majd hadosztályparancsnok és ezredes. 1861 – 1872-ig Debrecen ill. Szoboszló országgyűlési képviselője.10 [10 SZINNYEI J. 1905. 473 – 474. pp., BONA G. 1983. 259. p.; BONA Gábor 1983. Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp.] A család jelentőségét mutatja, hogy címerük megtalálható a pesti Vármegyeháza kápolnáját díszítő festett üvegablakok között.11 [11 GYÖNGYÖSSY M. 2007. 37. p.; GYÖNGYÖSSY Márton 2007. Pest megye címertani öröksége. Bp.]

...Báji Patay György 1829. október 30-án született Gombán, Patay (II) József és Bárczay Franciska fia, református vallású, joggyakornok. 1848 szeptemberétől a Württemberg huszárezred tagjaként részt vett a szabadságharcban. Hadnaggyá, majd főhadnaggyá nevezték ki. Komárom feladásáig harcolt, akkor már alszázadosi rangban. A vár védőjeként ő is menlevelet kapott, majd gombai birtokára vonult vissza, ahol gazdálkodással foglalkozott. 1861-ben feleségül vette Bárczay Etelkát. 1878. május 1-jén hunyt el Gombán, de a családi sírboltban, a Szabolcs megyei Bájon (ma Taktabáj) van eltemetve.12 [12 BONA G. 2009. 187. p.; BONA Gábor 2009. Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban II. köt. Bp.] [4]

  • Irodalom:

Mészáros László: EGY HALOTTI CÍMER AZ ARANY JÁNOS MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL. 159-161. In: Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle. A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 12. Budapest, 2013. [5]


  • Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs