Címerhatározó/Pöschl címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Pöschl család címerével foglalkozik.


selmeczi Pöschl[szerkesztés]

Pöschl-Schemnitzer Eduard

Pöschl Ede akadémiai tanár 1887-ben bányászati és tanári tevékenységéért kapta nemességét és ehhez a „selmeczi” előnevet. Címerképében Selmecbányára utal a zöld talajon álló természetes színű vár, kaputoronnyal, két szélén egy-egy bástyával. A kaputorony a várfalak és bástyák ormózottak, a gótikus várkapu rostélyzata félig leeresztve. A két oldalsó bástyára karmaival kívülről egy-egy természetes színű zöld gyík kapaszkodik, farkuk a címerkép alján összefonódik. Részben ide kapcsolható a sisakdíszben a sisakkoronából kiemelkedő ezüst vasú és arany nyelű keresztezett bányászék és kalapács is.

A Pöschl-címerben egyértelműen felismerhető Selmecbánya címerképének utánérzése, mely nyilvánvalóan összefügg a selmeczi előnévvel. A bányászszerszámok hiányoznak ugyan a címerből, de ezt a sisakdísz megfelelőképp pótolja. A vár ugyan kétoldalt egy-egy bástyával bővült, de a középső kaputorony és a két gyík egyértelműen felismerhető. A két gyík farkával kerített kép lebegő egységet képez a vágott pajzs felső, kék mezőjében. Ez a kép az élő heraldika korában szokatlan lett volna, hiszen a várakat nem volt szokás „lebegő” állapotban ábrázolni [pont ellenkezőleg, Sz. L.], ez a címerkép azonban egyértelműen az 1788-ban kialakított közös, aheraldikus selmec-bélabányai címer selmecbányai címerelemét idézi, melyben a pajzsba bevitt telamonok miatt vált lebegővé ez az ábrázolás. A selmecbányai címer így mintegy látomásként tűnik fel előttünk. [1]

  • Irodalom:

SZEMÁN ATTILA: Selmecbánya címerei II. rész. Erdészeti Lapok CXXXV. évf. 10. szám (2000. október), 301-303. l. [2]

A család címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

Rövidítések

Lásd még: