Címerhatározó/Bélabánya címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó(Bélabánya címere szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Bélabánya (régi nevén Fejérbánya, szlovákul Banská Belá, németül Düllen) címerével foglalkozik.


Selmecbánya egyik címervariációjában Selmec- és Bélabánya szabad királyi bányavárosok címereit egyesítették, minthogy Bélabánya leromlott egzisztenciális állapota ekkor már régen nem indokolta az önálló státust. Fejérbánya, azaz Bélabánya (Dilln) eredetileg is Selmecbányához tartozó bányásztelepülés volt. A XV. század közepén, a bányászati tevékenység fellendülésével aztán önálló településsé vált, és megkapta a szabad királyi város rangot is. Címere a történelem folyamán többször is változott. A legkorábbi címere 1473-ból ismert, de mind ez, mind a későbbi címerképet is megújító adománylevelek nem azt a változatot mutatják, melyet az 1788-as címeregyesítésnél a selmecbányai címerpajzsba illesztettek. A Tagányi-féle (Magyarország címertára, Budapest, 1880) „régi” bélabányai címer az 1572-es megújítás képét mutatja. Ebből a variációból vezethető le az 1788-as egyesített címer felső részén látható kis címerpajzs, melynek első előfordulását az 1703-as metszetről ismerjük. A körbe komponált címer már az egyesített címerről ismert, négy sarkán nyúlványokkal ellátott barokkos pajzsban helyezkedik el, melynek mezőszíne a kék és vörös variációk után először itt utal a fekete színre négyzetrácsos vonalkázásával. Az ezüst fejű és arany nyelű keresztezett ékből és kalapácsból álló bányászjelvényt és a szimmetrikusan elhelyezett négy arany golyót látjuk csak benne. A bányászkapát és egyágú csákányt azonban megtalálhatjuk, mintegy külső díszként a pajzs két alsó sarkán lévő nyúlványba tekerve. A címeregyesítést úgy hajtották végre, hogy az ismertetett bélabányai címerpajzsot a selmecbányai címerkép tornya fölé helyezték mint kis pajzsot. A kis pajzs négyzetrácsos vonalkázású, tehát fekete, ellentétben több közlemény leírásával. Itt azonban már a pajzs mindkét oldalán egykarú csákányt találunk.

1848-ban a forradalmi kormány belügyminisztere engedélyt adott Bélabánya bányavárosnak ismét a különválásra, s így a két bányaváros az 1868-as újraegyesítésig külön címert is használt. A többek által 1788-asként leírt összetett [selmecbányai] címerben a felső bélabányai kis pajzs színe valóban kék, de ez csak később, 1868 és 1960 között volt használatban.[2]

  • Irodalom:

SZEMÁN ATTILA: Selmecbánya címerének fejlődése. Levéltári Szemle, 47 (1997), 4. sz., 11–24. p.

SZEMÁN ATTILA: Selmecbánya címerei II. rész. Erdészeti Lapok CXXXV. évf. 10. szám (2000. október), 301-303. l. [3]

A település címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[4]

Rövidítések

Lásd még: