Címerhatározó/Pécsi Egyetem címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Pécsi Egyetem címerével foglalkozik.


A pécsi egyetem címerköve, 1367 után; vagy Bergzaberni, más néven Coppenbachi (Koppenbachi), avagy Hammer Vilmos (1320 k.-1371), a pécsi egyetem alapítója és első kancellárjának címere (pecsétje 1363-ból maradt fenn)

Pécsi egyetem.jpg A PÉCSI EGYETEM CZÍMERE.jpg

A pécsi egyetem czimerének töredéke. A czimerpajzs bal fele, nyitott könyv és e felett liliomág töredékével. Az ezredéves országos kiállitás történelmi főcsoportjában kiállitott eredetiről rajzolta Székely Árpád.

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

A 20. század utolsó harmadában folytatott régészeti feltárások kiderítették, hogy az egyetem épülete a pécsi püspökvár északkeleti végében, a székesegyháztól északra állott. Eredetileg egyemeletes, hosszanti tengelyével kelet-nyugati irányban elhelyezkedő épület volt, amelynek főhomlokzata a székesegyházra nézett. Bejárata a déli homlokzat középtengelyében nyílott. Az épület földszinti részét a 19 m hosszú nagyterem, az ún. „magna aula” foglalta el, amelynek keleti és nyugati végéhez egy-egy kisebb terem illeszkedett. Itt került elő az egyetemalapító Vilmos püspök címerköve, akit – a hagyomány szerint – a székesegyház északi oldalához épített Aranyos Mária-kápolnában helyezték örök nyugalomra.[1]

"A régészeti feltárások szerint az egyetem épülete a pécsi püspökvár északkeleti végében állott. Itt, az ún. „magna aula”-ban került elő Vilmos püspök címerköve. Az egyetemalapító főpapot – a hagyomány szerint – a székesegyház északi oldalához épített Aranyos Mária-kápolnában helyezték örök nyugalomra. Síremlékét a 20. század második felében itt folytatott régészeti feltárások során meg is találták. Gyűrűjére szintén itt akadtak rá, igaz jóval korábban, hiszen erről Koller József már a 18. század végén említést tett.31 A kései utódok nem feledkeztek meg e kiváló egyházi férfiúról, amit többek között az is bizonyít, hogy a Pécsi Tudományegyetem címerképében Vilmos püspök hajdani címerét fedezhetjük fel.32 [32 Korábban vita folyt arról, hogy az Aranyos Mária-kápolna feltárását követıen az egyetem épületének Magna Aulájában a törökkori réteg alól előkerült kulcsos-liliomos címer az egyetem vagy éppenséggel Vilmos püspök címere volt-e. Sőt, Boda Miklós még azt sem tartotta kizártnak, hogy a címer Vilmos elődjéhez, a sziléziai származású Neszmélyi Miklós püspökhöz (1346–1360) tartozott. BODA 2002. 43, 64–66.]" (PETROVICS ISTVÁN: A PÉCSI EGYETEM KANCELLÁRJAI: KOPPENBACHI VILMOS ÉS ALSÁNI BÁLINT PÜSPÖKÖK PÁLYAFUTÁSA. In: EGYHÁZI ARCÉLEK A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBŐL. EGYHÁZTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A PÉCSI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. Szerkesztette: FEDELES TAMÁS–KOVÁCS ZOLTÁN–SÜMEGI JÓZSEF. Pécs, 2009. 21-37.[2])

........

A pécsi egyetem feltételezett címere

Mielőtt azonban a pécsi egyetem helyének kérdésére a további kutatások, vagy a véletlen nagyobb világosságot derítene, bemutatom a pécsi egyetem czímerének tartott domború mütöredéket. E töredéken mélyített mezőben egy xv. század vége és a xvi. század elején divatos czímerpajzs van kivésve, melyet az idevágó czímerpajzsokkal összevetve, valószinűnek kell tartanunk, hogy hiányzó felén a pajzsnak épen ilyen alakú, vagyis a szimmetrikus részlete állott. A pajzs alsó és felső mezőre oszlott, de a vízszintes szalagnak csekély nyoma látható. Az alsó mezőben (a hiányzó részen egykor látható volt) balkéz könyvet tart, melynek egyik záró csattja is látható. Ezt azért kell kiemelnem, mert e czímer eddig közzé tett rajzán (Aldásy Alsan pécsi püspök élete. Magyar tört. Életrajzok.) épen ez a jellemző rész hiányzik.

A felső mezőben két egymást keresztező, három-három liliomban végződő leveles galy, s ezek között egy hatágú csillag látható.

Ezt a töredéket tulajdonosa, Horváth Antal fedezte föl Pécsett a mizeriek-templomával szemközti Löwy-palota alapjainak ásása közben, a ho l régi alapfalak anyagaként volt beépítve, másik fele is ott volt, de míg ő ezt elszállíttatta, másik felét egy ügyetlen kőmíves ismét beépítette az új alapfalakba. Az ezredéves kiállításra felhoztam volt és lefényképeztem, de hiteles képe eddig nem jelent meg.

Kérdés, mennyiben tartható ez a pécsi egyetem czímerének? Erre csupán a bal kéz által tartott könyv mutat. Egyéb tekintetben látjuk, hogy a czímerpajzs alakjánál fogva legkorábbra Ulászló király idejére tehető. Erre vall a fönn épen maradt renaissance alakú A betű is. Hogy sem az egyetemalapító Nagy Lajos, sem az akkor élt Vilmos püspök czimerének, sőt egyáltalán xiv. századinak nem mondható: az bizonyos. De ezért lehet a pécsi egyetem czímere, a budai egyetem czímere is a könyv, vagyis a biblia; csakhogy míg ebben a kettőskereszt, addig a pécsi czímeren a liliomos galyak és a csillag láthatók. Mely család czímerének része azonban ez a keresztbe tett két galy és csillag? Ezt még ma nem mondhatjuk meg; de épen mivel ilyen czímerű családot nem ismerünk, ez arra utal, hogy az egyetem czímerének szerkesztője az Anjou-liliomot, tehát az alapító király czímer-motivumát stilizálta e czélra ilyen önkényesen. Azt is tudjuk, hogy a könyv mint czímer-motivum adományozása egyeseknek csak a xvii. századtól kezdve jő elő.

Egyébiránt a kutatás tere még itt is nyitva áll, s csak e czímertöredék lelőhelye ébreszti most bennünk azt a föltevést, hogy a pécsi egyetem nem a hagyomány által megjelölt püspök-kertfél e területen, hanem fönn az említett Löwy-fél e palota, illetőleg az enne k szomszédságában álló városház helyén állhatott. Németh Béla kutatásai szerint ugyanis itt még a XVIII. században is egy (templom)-torony állott, s tán ez volt az egykori egyetem-templom tornya. A tervbe vett városház lebontásakor végzendő kutatások talán erre nézve nyújtanak majd valami felvilágosítást.[3]

Irodalom:

PETROVICS ISTVÁN: A középkori pécsi egyetem és alapítója. Aetas, 2005-04[4]

BODA Miklós: Stúdium és literatúra. Művelődéstörténeti tanulmányok. Pécs, 2002.[file:///C:/Users/Acer/Downloads/A_pecsi_egyetem_kancellarjai_Koppenbachi%20(1).pdf]

Gereczi Péter: A PÉCSI RÉGI EGYETEM HELYE ÉS CZÍMERE. Archaeologiai Értesítő 1904. 193-195.[5]

Külső hivatkozások:

[6]

http://per-aspera.pte.hu/contents/ujsagok/7/20171108-122058.pdf

[7]

Lásd még:


Stop hand.svg Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel.

A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges!

The image(s) and/or document(s) on this page are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license.

Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!