Címerhatározó/Pécsi Egyetem címere

Ch

Hat. kulcsok

EGY (I.)

OSZ (I.)

Mutató

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Pécsi Egyetem címerével foglalkozik.

Petrovics 2005-4:

A 20. század utolsó harmadában folytatott régészeti feltárások kiderítették, hogy az egyetem épülete a pécsi püspökvár északkeleti végében, a székesegyháztól északra állott. Eredetileg egyemeletes, hosszanti tengelyével kelet-nyugati irányban elhelyezkedő épület volt, amelynek főhomlokzata a székesegyházra nézett. Bejárata a déli homlokzat középtengelyében nyílott. Az épület földszinti részét a 19 m hosszú nagyterem, az ún. „magna aula” foglalta el, amelynek keleti és nyugati végéhez egy-egy kisebb terem illeszkedett. Itt került elő az egyetemalapító Vilmos püspök címerköve, akit – a hagyomány szerint – a székesegyház északi oldalához épített Aranyos Mária-kápolnában helyezték örök nyugalomra.[1]

Petrovics 2009:

"A régészeti feltárások szerint az egyetem épülete a pécsi püspökvár északkeleti végében állott. Itt, az ún. „magna aula”-ban került elő Vilmos püspök címerköve. Az egyetemalapító főpapot – a hagyomány szerint – a székesegyház északi oldalához épített Aranyos Mária-kápolnában helyezték örök nyugalomra. Síremlékét a 20. század második felében itt folytatott régészeti feltárások során meg is találták. Gyűrűjére szintén itt akadtak rá, igaz jóval korábban, hiszen erről Koller József már a 18. század végén említést tett.31 A kései utódok nem feledkeztek meg e kiváló egyházi férfiúról, amit többek között az is bizonyít, hogy a Pécsi Tudományegyetem címerképében Vilmos püspök hajdani címerét fedezhetjük fel.32 [32 Korábban vita folyt arról, hogy az Aranyos Mária-kápolna feltárását követıen az egyetem épületének Magna Aulájában a törökkori réteg alól előkerült kulcsos-liliomos címer az egyetem vagy éppenséggel Vilmos püspök címere volt-e. Sőt, Boda Miklós még azt sem tartotta kizártnak, hogy a címer Vilmos elődjéhez, a sziléziai származású Neszmélyi Miklós püspökhöz (1346–1360) tartozott. BODA 2002. 43, 64–66.]" (PETROVICS ISTVÁN: A PÉCSI EGYETEM KANCELLÁRJAI: KOPPENBACHI VILMOS ÉS ALSÁNI BÁLINT PÜSPÖKÖK PÁLYAFUTÁSA. In: EGYHÁZI ARCÉLEK A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBŐL. EGYHÁZTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A PÉCSI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. Szerkesztette: FEDELES TAMÁS–KOVÁCS ZOLTÁN–SÜMEGI JÓZSEF. Pécs, 2009. 21-37.[2])

Gereczi:

Mielőtt azonban a pécsi egyetem helyének kérdésére a további kutatások, vagy a véletlen nagyobb világosságot derítene, bemutatom a pécsi egyetem czímerének tartott domború mütöredéket. E töredéken mélyített mezőben egy xv. század vége és a xvi. század elején divatos czímerpajzs van kivésve, melyet az idevágó czímerpajzsokkal összevetve, valószinűnek kell tartanunk, hogy hiányzó felén a pajzsnak épen ilyen alakú, vagyis a szimmetrikus részlete állott. A pajzs alsó és felső mezőre oszlott, de a vízszintes szalagnak csekély nyoma látható. Az alsó mezőben (a hiányzó részen egykor látható volt) balkéz könyvet tart, melynek egyik záró csattja is látható. Ezt azért kell kiemelnem, mert e czímer eddig közzé tett rajzán (Aldásy Alsan pécsi püspök élete. Magyar tört. Életrajzok.) épen ez a jellemző rész hiányzik.

A felső mezőben két egymást keresztező, három-három liliomban végződő leveles galy, s ezek között egy hatágú csillag látható.

Ezt a töredéket tulajdonosa, Horváth Antal fedezte föl Pécsett a mizeriek-templomával szemközti Löwy-palota alapjainak ásása közben, a ho l régi alapfalak anyagaként volt beépítve, másik fele is ott volt, de míg ő ezt elszállíttatta, másik felét egy ügyetlen kőmíves ismét beépítette az új alapfalakba. Az ezredéves kiállításra felhoztam volt és lefényképeztem, de hiteles képe eddig nem jelent meg.

Kérdés, mennyiben tartható ez a pécsi egyetem czímerének? Erre csupán a bal kéz által tartott könyv mutat. Egyéb tekintetben látjuk, hogy a czímerpajzs alakjánál fogva legkorábbra Ulászló király idejére tehető. Erre vall a fönn épen maradt renaissance alakú A betű is. Hogy sem az egyetemalapító Nagy Lajos, sem az akkor élt Vilmos püspök czimerének, sőt egyáltalán xiv. századinak nem mondható: az bizonyos. De ezért lehet a pécsi egyetem czímere, a budai egyetem czímere is a könyv, vagyis a biblia; csakhogy míg ebben a kettőskereszt, addig a pécsi czímeren a liliomos galyak és a csillag láthatók. Mely család czímerének része azonban ez a keresztbe tett két galy és csillag? Ezt még ma nem mondhatjuk meg; de épen mivel ilyen czímerű családot nem ismerünk, ez arra utal, hogy az egyetem czímerének szerkesztője az Anjou-liliomot, tehát az alapító király czímer-motivumát stilizálta e czélra ilyen önkényesen. Azt is tudjuk, hogy a könyv mint czímer-motivum adományozása egyeseknek csak a xvii. századtól kezdve jő elő.

Egyébiránt a kutatás tere még itt is nyitva áll, s csak e czímertöredék lelőhelye ébreszti most bennünk azt a föltevést, hogy a pécsi egyetem nem a hagyomány által megjelölt püspök-kertfél e területen, hanem fönn az említett Löwy-fél e palota, illetőleg az enne k szomszédságában álló városház helyén állhatott. Németh Béla kutatásai szerint ugyanis itt még a XVIII. században is egy (templom)-torony állott, s tán ez volt az egykori egyetem-templom tornya. A tervbe vett városház lebontásakor végzendő kutatások talán erre nézve nyújtanak majd valami felvilágosítást.[3]

Vilmos pécsi püspök (1361–1374) pecsétje
A pécsi egyetem czimerének töredéke. A czimerpajzs bal fele, nyitott könyv és e felett liliomág töredékével. Az ezredéves országos kiállitás történelmi főcsoportjában kiállitott eredetiről rajzolta Székely Árpád.
A pécsi egyetem czímerét ábrázoló dombormű töredéke (54. l.) Horváth Alajos régiséggyűjteményében Pécsett őriztetik. Baranski Emil László grafikája
A címerkő-töredék rekonstrukciója, Szegedi 2021
A pécsi egyetem korábban csak feltételezett címere a pécsi címerkő-töredéken
A pécsi címerkő-töredék
Allegorikus sas-ábrázolás Winand von Steeg (1371-1454), Adamas colluctantium aquilarum, 1419-1420, fol. 90r. A sas testén a konstanzi zsinaton részt vett egyetemek nevei vannak feltüntetve. A sas jobb szárnyának legfelső szárnytollán olvasható a pécsi egyetem neve.
Allegorikus sas-ábrázolás Winand von Steeg (1371-1454), Adamas colluctantium aquilarum, 1419-1420, fol. 98r. Jobb szárnyának legfelső tollán a pécsi egyetem neve.

Irodalom:

PETROVICS ISTVÁN: A középkori pécsi egyetem és alapítója. Aetas, 2005-04[4]

István Petrovic: A pécsi egyetem kancellárjai: Koppenbachi Vilmos és Alsáni Bálint püspökök pályafutása. In: Fedeles Tamás - Kovács Zoltán - Sümegi József (szerk.): Egyházi arcélek a pécsi egyházmegyéből. Egyháztörténeti tanulmányok a pécsi egyházmegye történetéből V. Pécs, 2009. pp. 21-41.[5]

BODA Miklós: Stúdium és literatúra. Művelődéstörténeti tanulmányok. Pécs, 2002.

Gereczi Péter: A PÉCSI RÉGI EGYETEM HELYE ÉS CZÍMERE. Archaeologiai Értesítő 1904. 193-195.[6]

FEDELES Tamás – LENGVÁRI István – POHÁNKA Éva – POLYÁK Petra: A pécsi felsőoktatás évszázadai. Pécs. 2011.

Tamás FEDELES: 1367 Pécs/Fünfkirchen. Die erste ungarische Universität. In: Márta Font – Gergely Kiss – Endre Sashalmi szerk.: SPECIMINA NOVA PARS PRIMA, SECTIO MEDIAEVALIS VIII. A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének Történeti közleményei. Pécs, 2015. 109-137.[7]

Szegedi László: Két középkori magyar egyetem története. Veszprémi Szemle 24. 2022/3. 6-29. [8]

Külső hivatkozások:

[9]

http://per-aspera.pte.hu/contents/ujsagok/7/20171108-122058.pdf

[10]

Lásd még:

Címerhatározó

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs