Címerhatározó/Morhátfy címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Morhátfy család címerével foglalkozik.
_pecs%C3%A9tje.jpg)
Karácsonyi:
Az a második, méltán nevezetes váradi püspök, a kinek vezetéknevét és családját meg akarjuk állapitani, 1397-től 1406-ig állott Szent-László egyházának élén, s azzal, hogy a budai egyetemnek 1395–96-ban kanczellárja vala, oktatásügyünk egyik kiváló alakja marad.
Az országos levéltárban levő «Liber Dignitariorum» Szántódynak irja vezetéknevét, Szirmay pedig Jánkynak.* [* Bunyitay id. m., I. k. 218. 1.] Ez utóbbinak állitása szót sem érdemel. [++] Mostanában Borovszky, én és Szentkláray Órévy-nek kezdettük őt irni, még pedig oklevelek alapján. E helyütt épen azt akarjuk igazolni, hogy ez «Órévy» elnevezés helyes, bár bizonyos tekintetben a Szántódy név sem állott távol az igazságtól.
[++ Szirmay talán Jánoki Demeterrel (1391. XII. 22.–1395. V. 4.) keverte össze, aki esztergomi kanonok és barsi főesperes (1351–1378); csázmai prépost és zágrábi kanonok (1385–1387); nyitrai (1387) és veszprémi (1387–1392, 1395–1398) püspök volt. Lásd: 119. ]
Az Órévy másként Morhát-Szántay család nemzedékrendje ez:
Épen azt igazoló oklevelet, hogy II. Demeter atyja I. Demeter volt, nem találunk. De világosan következik ez abból, hogy Konrádot, III. Demetert és Jakabot két oklevél is Lukács püspök unokatestvéreinek (fratres patrueles) mondja.* [* U. ott, V. k. 76., 148. 1.]
Hogy Lukács püspök vagy atyja II. Demeter milyen vezetéknevet használt, nincs tudomásunk. Az kétségtelen, hogy mind András, mind fiai az Órévy nevet használták. Nemcsak az bizonyitja ezt, hogy az oklevelek tulnyomó részben ezt használják (11 eset közül kilenczszer),* 109hanem az is, hogy Órévy-eknek irják őket akkor is, midőn nem órévi, hanem émeni (vémendi, Baranyam.) uradalmuk miatt vonják őket perbe.
Ellenben az is bizonyos, hogy mind Mihályt, mind fiát Jakabot mindig Szántay-aknak irják.* [* Zichy cs. okmánytára, III. k. 374., 378. l., IV. k. 468. 1. – Orsz. levélt. Dl. 12821.]
De melyik Szántóról? Mert ilyen sok volt, kivált az Al-Duna mentén.
Ezt egyedül egy 1403 január 22-ikén kelt, kölcsönös örökösödést kikötő szerződésből állapithatjuk meg. E szerződés szerint a nagyváradi káptalan előtt, tehát a hatalmas és gazdag unokatestvér, Lukács püspök székhelyén s az ő közbenjárására egyrészről «honorabilis vir dominus Corrardus, filius Andree de Oreu, archidiaconus de Borswa in ecclesia Agriensi et concanonicus (capituli Waradiensis), ac Demetrius frater suus uterinus et Jacobus filius Michaelis de Zantho frater eorum patruelis» másrészről pedig «Nicolaus filius Michaelis dicti Morhathy de eadem Zantho in sua ac nobilis puelle Dorothea vocate, sororis sue, Michaelis Michaelis filie (igy) de Ewres personis» magszakadás esetén kölcsönös örökösödésre lépnek. Mivel nincs kétség benne, hogy Morhát Mihály fiának Miklósnak Morhát-Szántón (és nem Herczeg-Szántón vagy Fel-Szántón) volt birtoka s mivel Órévy Konrád és Demeter unokatestvére, Jakab, ugyanazon Szántóról (de eadem Zantho) veszi vezetéknevét, a melyről Morhát Mihály fia Miklós, az is nyilvánvaló, hogy e Szántay Jakabnak nem más Szántón, hanem Morhát-Szántón volt birtoka, lakása s erről irják őt Szántaynak.
Az Órévyek és Szántay Jakab magszakadás esetére lekötött birtokai ezek: Órév, Émely (Vémend), Személy (Szebény), Tótfalu, Csuza, Sepse, Ujfalu, Karikánd, Csatár, Veresmart, Ug, Szénaszeg (Baranyamegyében), Béles (Belch, Tolnamegyében), Szár, Szántó, Szentmiklós és Tadis (Bodrogmegyében). Ellenben Morhát-Szántay Miklósnak birtokai voltak: (Szántó) Valter, Asszonyfalva (Bodrogmegyében), Tapolcza, Erwes (igy Ewres = Örös helyett), Töttös (Th˙thes), Kenyeres, Paraszti, Betheháza (vagy Becseháza); Fejéregyháza (Bácsmegyében), Csik (Valkómegyében), Scharovcz (Szitarovcz?), Talihna és Fáczánovcz (Szerémmegyében).* [* Orsz. levéltár, DI. 12821.]
A felsorolt birtokok közül e helyütt csak Órév és Morhát-Szántó fekvése érdekel bennünket.
Órévről már Csánki kimutatta, hogy a Duna-partján valahol Vörösmarttól délre feküdt.* [* Magyarország tört. földrajza, II. k. 513.1.] Épen az, hogy a Duna mellett esett, mutatja, hogy nem lehetett összefüggésben a különben is csak 1390 táján szerzett Émöly, Személy és Tótfalu falvakból álló émölyi (vémendi) uradalommal. Ennélfogva csak a Vörösmart, Csatár, Csuza és Lepse falvakból álló s a Duna közelében eső uradalomnak volt feje. Mivel Vörösmart és a Duna közt hajdan még Csatár falu állott, valóban valamivel még lejebb, Vörösmarttól délkeletre, Herczeg-Szőllőstől egyenesen keletre volt Órév falu.
Morhát-Szántó hollétére nézve az ad először utmutatást, hogy Szántay Jakabnak Szántó nevü faluját (tehát Morhát-Szántót) 1391-ben egyrészről Szentkirály és Mező-Szentgyörgy, másrészről Arnat és Apáti (most Apatin) falvak, illetőleg városok közt sorolják föl.* [* Zichy cs. okmánytára, 1V. k. 468. 1.] E helyek pedig mind a régi Bodrogmegye déli részén a mai Apatin és Priglevicza-Szentiván környékén állottak. S valóban az 1522-iki tizedlajstromban Aranyan, Valfer, Apáti, Szentkirály falvakkal egy csoportban, nevezetesen pedig Ordód és Ivánfalva közt ujra előkerül Szántó falu, még pedig mind Herczeg-Szántótól, mind Sárköz-Szántótól megkülönböztetve.* [* Csánki id. m., II. k. 185. 1.] Világos tehát, hogy a mai Ferencz-csatornától délre Apatin körül kell keresnünk a régi Morhát-Szántót. Legközelebb vezet bennünket e falu egykori helyéhez Iványinak azon adata, hogy Szántó falu 1423-ban Hetessel volt határos* [* Iványi, Bács-Bodrog tört. helynévtára, II, k. 112. 1.] (valamint az 1522-iki lajstromban e Szántó után következő Ivánfalva is).* [* Csánki id. m., II. k. 201. 1.] Hetesről biztos, hogy a mai Kupuszina helyén állott (Zombortól nyugatra), tehát a mai Kupuszina és Apatin közt feküdt egykoron Morhát-Szántó is.
Tekintsünk már most Morhát-Szántó egykori 110helyéről a Duna jobb partjára. Ott, Morhát-Szántóval csaknem szemben egy kissé följebb állott egykoron Órév. A közelség, a Morhát-Szántó faluban való együttes birtoklás adják nyitját annak, miért lépett az Órévy és Morhátfy család oly nagy barátságba s 1403-ban kölcsönös örökösödésre. Az 1403-iki szerződés pedig megmagyarázza azt, hogy 1407-ben az émölyi (vémendi) uradalmat érintő határjárásnál miért van felirva az érdekeltek közt Morhátfy Miklós is!* [* Zichy cs. okmánytára, V. k. 509. 1.] E helyütt Miklóst Morhát fiának irják, pedig, mint láttuk, Mihály fia volt. Azért irják azonban Morhátfiá-nak, mert ő már a Morhátfy vezetéknevet használta s ezt forditották le «filius Morhardy»-nak.
Megjegyezzük még, hogy az Órévy és Szántay család előbb halt ki, mint a Morhátfy vagy Morhát-Szántay.* [* Orsz. levéltár, Dl. 12821. V. ö. Iványi id. m., II. k. 128. 1.] 1480-ra azonban ez utóbbinak is magvaszakadt.
Az előadottakból látható, hogy Lukács püspök unokaöcscsei közül kettő Órévy, egy pedig Szántay (Morhát-Szántay) nevet viselt. Már most, hogy a kettő közül Lukács püspök vagy atyja II. Demeter melyiket használta? nem tudjuk. Ha esetleg valamelyik oklevélben «de Zanthow»-nak irják őt, s a Liber-Dignitariorum készitője ezt olvasta «de Zanthod»-nak, nem nagyon tévedett, mert viselhette Lukács püspök a Szántay nevet is, családja Morhát-Szántón is birtokos lévén. De az Órévy-név talán mégis alkalmasabb e püspök családjának megjelölésére, mert Szántay család nagyon sok van, ellenben az Órévy családnév ritkaság.
- Irodalom:
Karácsonyi János: Két váradi püspök vezetékneve. II. Órévy másként Morhát-Szántay Lukács. Turul 1903/3. 108-110.[1]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: