Címerhatározó/Órévi címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként az Órévi család címerével foglalkozik.


szentklárai Órévi[szerkesztés]

Órévi Lukács váradi püspök (1397. március 4. – 1406. február 26. és május 28. között) címere, 1403
Lukács váradi püspök (1397–1406) pecsétje
Órévi Lukács budai prépost pecsétje, 1395 k.

Bunyitay:

Hazánk Nagy-Lajos halálakor a fejlődés oly magas fokán állt, hogy többé nem volt elegendő számára csupán egy tudományos egyetem. A pécsin kivül 1395. körül egy másik egyetem keletkezik az ország szivében, Budán.

Különös azonban, hogy az uj egyetem az ó-budai prépostság mellett alakult meg, cancellárja vagy mai kifejezéssel igazgatója a budai káptalan prépostja, és ami legfőbb, tanárainak fizetése is ugyanazon káptalan préposti s kanonoki javadalmaiból kerül ki. Semmi sem mutat Zsigmond király alapitó kezére. Valószinü tehát, hogy a budai, már a XIII-ik században is virágzott káptalani iskolát 1395. körül az akkori ó-budai prépost emelte királya helyeslése s az apostoli szék megerősitésével az egyetemek rangjára. Ezt látszik igazolni a pápának ama kegye is, hogy e prépostot, midőn püspökséget nyer élete hosszáiglan meghagyja nemcsak az egyetemi korlátnokságban [kancellári tisztségben], hanem prépostsága további birtokában is, és igazolja ama körülmény, hogy az egyetem csak addig áll, mig e püspök-prépost életben van, és csak halála után, 1410. körül kezd Zsigmond király egyetem felállitásáról, illetőleg az elalélt budainak felélesztéséről gondoskodni. * [*ÁBEL J: Egyetemeink. 18. l. – Ugyanitt Ábel J elmésen s aligha nem szerencsésen is fejtegeti, hogy az ugynevezett „Sunda” vagy „Universitas Sundensis” helyesen: „Budensis.”]

Ez ó-budai prépost ujabb jeléül annak, hogy középkori történetünk igénytelen keresztnevei sokszor mennyi érdemet, nagyságot takarnak, – csak az egyszerü Lukács név alatt fordul elő. Családi neve némelyek szerént Szántódi,* [*Budai országos levéltár kincst. osztály: Liber dignitariorum eccl. 199. I.] mások szerént Jánki.* [*SZIRMAY A: Szathmár vármegye esmérete. II. 213. l.] [mások szerint Órévi] Atyafiai közül Konrád, Demeter és Jakab ismeretesek s némi történeti nyomok oda utalnak, hogy származása helyét a Dunántul, nevezetesen Baranyamegyében keressük.* Mint ó-budai prépost s Mária királynénak titkára 1392-ben tünik fel először.* [*FEJÉR GY: Cod. dipl. X. 2. 39. l.]

Azon körülmény, hogy czimei között ekkor még nincs ott, mint később mindig, az egyetemi korlátnokság, arra mutat, hogy a budai egyetem keletkezését 1392–1395. évek között keressük, nevezetesen az utóbbi évben, midőn Lukács prépost Mária halálával elvesztvén királynéi titkárságát, az egyetem megalapitásával mintegy maga teremt magának egy uj s nem kevésbbé diszes munkakört. Ugyanis a budai egyetem első határozott nyoma Mária királyné halála után egy félévvel merül fel IX. Bonifácz pápa azon levelében, melylyel Lukács prépostot, s már egyetemi korlátnokot érdemeinek 219jutalmazása s tán még inkább az egyetem fentartásának czéljából 1395. október 6-án Csanádi püspökké nevezi ki, meghagyván nála az egyetemi korlátnoksággal együtt az ó-budai prépostságot is, az egyetem e tulajdonképeni alapját.* [*FEJÉR GY: Codex dipl. X. 2. 315–6. ll.]

De Szent-Gellért egyházmegyéje másfél évig sem mondhatá őt magáénak: 1397. márczius 4-én már Várad püspöki székén találjuk.* És itt tölté el élete utolsó szakát munkában, mint azelőtt mindig, de izgalmak között, mint még soha.

Lukács püspöknek már nem sok ideje volt arra, hogy székesegyháza veszteségeit csak némileg is pótolja, valamint annak sem örülhetett soká, hogy az országos bonyodalmakból kibontakozhatott. 1403. őszén tul müködésének már semmi nyoma, csak a királyi levelek emlitik nevét a többi főpapok között. Ezek szerént 1406. február 26-án még él,* de a következő május 28-án püspöki széke már üres.* Tehát ez év tavaszán, mikor minden ujra éledt, ő akkor hunyt el.

Egyetlen emlékünk tőle függő pecsétjének lenyomata, melyet a mellékelt hasonmás tüntet fel.* [* Budai orsz. levéltár kincst. osztály: Paulini de Kápolna. 1. 3.]

E pecsét több tekintetben érdekes. Alant a püspök alakja látható rajta, főpapi diszben, előtte szivalaku paizson czimere: egymásra fektetett két strucztoll. Ez tudvalevőleg a Czobor-Szent-Mihályi Czobor család czimere. Ha igazolható lesz, hogy e család ama czimert már Zsigmond király korában is használta, akkor Lukács püspök származásának kérdése is több világosságot nyer. – A püspök felett a pecséten csucsives, gazdag tagozatu mennyezetek alatt középütt a székesegyház védasszonya, Szüz-Mária, karján a kis Jézussal, jobbján a püspökség alapitója Szent-László, balján Szent-István vagy Szent-Imre, mert amit ez alak jobbjában tart, a pecsét fogyatékossága miatt meg nem határozható, hogy királyi bot-e vagy liliom? Nagyon valószinü, hogy e pecsét a váradi székesegyház főoltárának képét mutatja, amint az Báthori vagy Meszesi püspökök korából a XV-ik század első tizedeig állt. E korbeli oltáraink valóban ilyenek, s székesegyházunk főoltárán ez alakok, védszentjeink e szobrai állhattak.

A pecsét körirata: † Sigillum Luce Episcopi Waradiensis, Cancellarii Studii, Commendatoris Prepositure Veteris Budensis.

Karácsonyi:

Az a második, méltán nevezetes váradi püspök, a kinek vezetéknevét és családját meg akarjuk állapitani, 1397-től 1406-ig állott Szent-László egyházának élén, s azzal, hogy a budai egyetemnek 1395–96-ban kanczellárja vala, oktatásügyünk egyik kiváló alakja marad.

Az országos levéltárban levő «Liber Dignitariorum» Szántódynak irja vezetéknevét, Szirmay pedig Jánkynak.* [* Bunyitay id. m., I. k. 218. 1.] Ez utóbbinak állitása szót sem érdemel. Mostanában Borovszky, én és Szentkláray Órévy-nek kezdettük őt irni, még pedig oklevelek alapján. E helyütt épen azt akarjuk igazolni, hogy ez «Órévy» elnevezés helyes, bár bizonyos tekintetben a Szántódy név sem állott távol az igazságtól.

Az Órévy másként Morhát-Szántay család nemzedékrendje ez:

Órévi családfa, Turul 1903.jpg

Épen azt igazoló oklevelet, hogy II. Demeter atyja I. Demeter volt, nem találunk. De világosan következik ez abból, hogy Konrádot, III. Demetert és Jakabot két oklevél is Lukács püspök unokatestvéreinek (fratres patrueles) mondja.* [* U. ott, V. k. 76., 148. 1.]

Hogy Lukács püspök vagy atyja II. Demeter milyen vezetéknevet használt, nincs tudomásunk. Az kétségtelen, hogy mind András, mind fiai az Órévy nevet használták. Nemcsak az bizonyitja ezt, hogy az oklevelek tulnyomó részben ezt használják (11 eset közül kilenczszer),* 109hanem az is, hogy Órévy-eknek irják őket akkor is, midőn nem órévi, hanem émeni (vémendi, Baranyam.) uradalmuk miatt vonják őket perbe.

Ellenben az is bizonyos, hogy mind Mihályt, mind fiát Jakabot mindig Szántay-aknak irják.* [* Zichy cs. okmánytára, III. k. 374., 378. l., IV. k. 468. 1. – Orsz. levélt. Dl. 12821.]

De melyik Szántóról? Mert ilyen sok volt, kivált az Al-Duna mentén.

Ezt egyedül egy 1403 január 22-ikén kelt, kölcsönös örökösödést kikötő szerződésből állapithatjuk meg. E szerződés szerint a nagyváradi káptalan előtt, tehát a hatalmas és gazdag unokatestvér, Lukács püspök székhelyén s az ő közbenjárására egyrészről «honorabilis vir dominus Corrardus, filius Andree de Oreu, archidiaconus de Borswa in ecclesia Agriensi et concanonicus (capituli Waradiensis), ac Demetrius frater suus uterinus et Jacobus filius Michaelis de Zantho frater eorum patruelis» másrészről pedig «Nicolaus filius Michaelis dicti Morhathy de eadem Zantho in sua ac nobilis puelle Dorothea vocate, sororis sue, Michaelis Michaelis filie (igy) de Ewres personis» magszakadás esetén kölcsönös örökösödésre lépnek. Mivel nincs kétség benne, hogy Morhát Mihály fiának Miklósnak Morhát-Szántón (és nem Herczeg-Szántón vagy Fel-Szántón) volt birtoka s mivel Órévy Konrád és Demeter unokatestvére, Jakab, ugyanazon Szántóról (de eadem Zantho) veszi vezetéknevét, a melyről Morhát Mihály fia Miklós, az is nyilvánvaló, hogy e Szántay Jakabnak nem más Szántón, hanem Morhát-Szántón volt birtoka, lakása s erről irják őt Szántaynak.

Az Órévyek és Szántay Jakab magszakadás esetére lekötött birtokai ezek: Órév, Émely (Vémend), Személy (Szebény), Tótfalu, Csuza, Sepse, Ujfalu, Karikánd, Csatár, Veresmart, Ug, Szénaszeg (Baranyamegyében), Béles (Belch, Tolnamegyében), Szár, Szántó, Szentmiklós és Tadis (Bodrogmegyében). Ellenben Morhát-Szántay Miklósnak birtokai voltak: (Szántó) Valter, Asszonyfalva (Bodrogmegyében), Tapolcza, Erwes (igy Ewres = Örös helyett), Töttös (Th˙thes), Kenyeres, Paraszti, Betheháza (vagy Becseháza); Fejéregyháza (Bácsmegyében), Csik (Valkómegyében), Scharovcz (Szitarovcz?), Talihna és Fáczánovcz (Szerémmegyében).* [* Orsz. levéltár, DI. 12821.]

A felsorolt birtokok közül e helyütt csak Órév és Morhát-Szántó fekvése érdekel bennünket.

Órévről már Csánki kimutatta, hogy a Duna-partján valahol Vörösmarttól délre feküdt.* [* Magyarország tört. földrajza, II. k. 513.1.] Épen az, hogy a Duna mellett esett, mutatja, hogy nem lehetett összefüggésben a különben is csak 1390 táján szerzett Émöly, Személy és Tótfalu falvakból álló émölyi (vémendi) uradalommal. Ennélfogva csak a Vörösmart, Csatár, Csuza és Lepse falvakból álló s a Duna közelében eső uradalomnak volt feje. Mivel Vörösmart és a Duna közt hajdan még Csatár falu állott, valóban valamivel még lejebb, Vörösmarttól délkeletre, Herczeg-Szőllőstől egyenesen keletre volt Órév falu.

Morhát-Szántó hollétére nézve az ad először utmutatást, hogy Szántay Jakabnak Szántó nevü faluját (tehát Morhát-Szántót) 1391-ben egyrészről Szentkirály és Mező-Szentgyörgy, másrészről Arnat és Apáti (most Apatin) falvak, illetőleg városok közt sorolják föl.* [* Zichy cs. okmánytára, 1V. k. 468. 1.] E helyek pedig mind a régi Bodrogmegye déli részén a mai Apatin és Priglevicza-Szentiván környékén állottak. S valóban az 1522-iki tizedlajstromban Aranyan, Valfer, Apáti, Szentkirály falvakkal egy csoportban, nevezetesen pedig Ordód és Ivánfalva közt ujra előkerül Szántó falu, még pedig mind Herczeg-Szántótól, mind Sárköz-Szántótól megkülönböztetve.* [* Csánki id. m., II. k. 185. 1.] Világos tehát, hogy a mai Ferencz-csatornától délre Apatin körül kell keresnünk a régi Morhát-Szántót. Legközelebb vezet bennünket e falu egykori helyéhez Iványinak azon adata, hogy Szántó falu 1423-ban Hetessel volt határos* [* Iványi, Bács-Bodrog tört. helynévtára, II, k. 112. 1.] (valamint az 1522-iki lajstromban e Szántó után következő Ivánfalva is).* [* Csánki id. m., II. k. 201. 1.] Hetesről biztos, hogy a mai Kupuszina helyén állott (Zombortól nyugatra), tehát a mai Kupuszina és Apatin közt feküdt egykoron Morhát-Szántó is.

Tekintsünk már most Morhát-Szántó egykori 110helyéről a Duna jobb partjára. Ott, Morhát-Szántóval csaknem szemben egy kissé följebb állott egykoron Órév. A közelség, a Morhát-Szántó faluban való együttes birtoklás adják nyitját annak, miért lépett az Órévy és Morhátfy család oly nagy barátságba s 1403-ban kölcsönös örökösödésre. Az 1403-iki szerződés pedig megmagyarázza azt, hogy 1407-ben az émölyi (vémendi) uradalmat érintő határjárásnál miért van felirva az érdekeltek közt Morhátfy Miklós is!* [* Zichy cs. okmánytára, V. k. 509. 1.] E helyütt Miklóst Morhát fiának irják, pedig, mint láttuk, Mihály fia volt. Azért irják azonban Morhátfiá-nak, mert ő már a Morhátfy vezetéknevet használta s ezt forditották le «filius Morhardy»-nak.

Megjegyezzük még, hogy az Órévy és Szántay család előbb halt ki, mint a Morhátfy vagy Morhát-Szántay.* [* Orsz. levéltár, Dl. 12821. V. ö. Iványi id. m., II. k. 128. 1.] 1480-ra azonban ez utóbbinak is magvaszakadt.

Az előadottakból látható, hogy Lukács püspök unokaöcscsei közül kettő Órévy, egy pedig Szántay (Morhát-Szántay) nevet viselt. Már most, hogy a kettő közül Lukács püspök vagy atyja II. Demeter melyiket használta? nem tudjuk. Ha esetleg valamelyik oklevélben «de Zanthow»-nak irják őt, s a Liber-Dignitariorum készitője ezt olvasta «de Zanthod»-nak, nem nagyon tévedett, mert viselhette Lukács püspök a Szántay nevet is, családja Morhát-Szántón is birtokos lévén. De az Órévy-név talán mégis alkalmasabb e püspök családjának megjelölésére, mert Szántay család nagyon sok van, ellenben az Órévy családnév ritkaság.

Mályusz:

2433 [1403.] Máj. 24. Pozsegavár. Az országnagyok megígérik Somkereki Jánosnak, hogy a leendő királlyal, akit legközelebb meg fognak koronázni, megerősíttetik Harina, Bilak és Néc birtokokban, amelyeket ezer aranyfrtért és szolgálatai jutalmául szerzett meg. Fejér X/4. 198. — Transsilvania 1872.174. — Fejér X/4. 183., reg. 1402. év alatt. — Kovachich: Supplementum I. 302., töredék. — Tört. Tár 1889. 736., reg. — Z.-W. III. 297. (Erdélyi Múzeum.) Az eredetiben Detrici Ipere helyett : Detrici et Petri. A szöveg alatt egy sorban négy vörös (egyháziak) és öt zöld viaszba nyomott gyűrűs pecsét (világi főurak) töredékével. »Amennyire kivehető, az első pecsét Kanizsai János esztergomi érseké, benne a szárnyas sasláb, köriratából csak IOHANNIS látszik ; a második teljesen kitöredezett ; a harmadik Lukács váradi püspöké ; címer : két keresztbe összehajló strucctoll (vö. Bunyitay I. 223.), köriratából csak S. LVCE. EPP. látszik ; a negyedik pecsét István erdélyi püspöké ; címer : rózsa, fölötte csillag, a körirat töredéke : TRNSIL. A világi főurak pecsétjei teljesen kitöredeztek.« (F.) — Starine 39. (1938.) 203.

  • Irodalom:

Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. Nagyvárad, 1883. I. 217-224.[1]

Karácsonyi János: Két váradi püspök vezetékneve. II. Órévy másként Morhát-Szántay Lukács. Turul 1903/3. 108-110.[2]

Mályusz Elemér szerk.: Zsigmondkori oklevéltár. II. (1400-1410) Budapest, 1956. 287.[3]

  • Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs