Címerhatározó/Lantos címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Lantos családok címerével foglalkozik.


Tinódi Lantos[szerkesztés]

Tinódi Lantos címer.jpg

Tinódi Lantos Sebestyén címere

Tinódit Ferdinánd király 1553-ban címer- és nemességadománnyal tüntette ki.

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/15



Lantos 1677[szerkesztés]

Lantos címer, 1677.png

Lantos László özvegye Böss Ilona, fiai István, Márton, valamint István felesége Tóth (Totth) Ilona 1677. július 1-én Bécsben címereslevelet nyertek I. Lipóttól. Nemességüket 1678. március 1-én Szatmáron, Szatmár vármegye közgyűlése előtt hirdették ki.534 [534 MUO 258. Régi jelzet: „Debreczen Szab. Kir. Város Museuma” Ltsz. 61/1918.]

Az oklevél535 [535 623x675/90/140x125 mm.] hitelesítését I. Lipót király, Pálffy Tamás nyitrai püspök és Orbán István kézjegyével végezték. Alján vörös-sárga-kék-fehér zsinóron letört szélű természetes viaszágyba foglalt töredezett vörös viaszpecsét függ.

Zöld keretben lila szőnyeg sarkaiban felül jobbra Magyarország, balra Csehország, fent középen a kétfejű császári sas, lent jobbra Dalmácia, balra Horvátország címere látszik. A lila alapon ovális zöld babérkoszorú által körülölelt damaszkolt lilásrózsaszín mezőre festették a címert: „Álló katonai pajzs, égszínkék színű, alját zöld mező foglalja el, ezen zöldellő terebélyes fa, és reá felakasztott lant látható. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, fehér színű gyapjas kos, kiterjedt csavaros szarvakkal, derékból kiemelkedve, egész testsúlyával felfelé emelkedve és szájában búzakalászt tartva szépen díszíti. A sisak tetejéről vagy csúcsáról innen sárga és tengerkék, onnan fehér és vörös sisaktakarók vagy szalagok omlanak alá, amelyek a pajzs széleit szelíden körülfolyják és a pajzsot szépen és megfelelően díszítik.”536 [536 „Scutum nimirum militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi campo interoccupante, in quo arbor pro patula viridis ad eamqe suspensa lyra cernuntur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate, arietem lanosum cum distensis iisque tortuosis cornibus, albi coloris, inguinetenus eminentem, tota corporis mole sursum elevatum ac in ore spicas triticeas habentem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc flavis et caeruleis illinc autem candidis et rubris in scuti extremitates sese placide diffundentibus, scutumque ipsum decenter ac venuste exornantibus.”]

Nem tudni, hogy vajon csak a családnévre utal a címer, esetleg a fára felakasztott hangszer, esetleg az oklevélben is említett elhalt apára emlékeztet. A hangszerek ábrázolása nem túl gyakori, de jó példa Dombói Székely János címere, amelyben a hárfa- és orgonamester saját maga látható hangszerével.537 [537 MOL. F 141. ad 1673/1793.][1]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 103-104. (PhD értekezés) [2]


  • Külső hivatkozások:

Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs