Címerhatározó/Korádi címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Korádi család címerével foglalkozik.
Korádi (Korady) János általa felesége Karácsony (Karachon) Márta, gyermekei István, Péter valamint Anna részére II. Ferdinánd nemességet és címert adományozott 1631. január 9-én Bécsben kelt oklevelével, amit a rávezetett záradék szerint 1631. december 9-én Gyulaházán, Szabolcs vármegye törvényszékén hirdették ki.* [* MUO 133. Régi jelzet: 51/XXVI-1929. 33.]
Az oklevelet* [* 540x640/73/145x110 mm.] II. Ferdinánd király, Sennyei István győri püspök hitelesítette, amelynek pecsétje sajnos mára elveszett.
Arannyal szegélyezett kék keretben szürkés kartusban ovális zöld babérkoszorú által övezett damaszkolt sötétlila szőnyegen van a címerpajzs, amit a szöveg ekképp ad meg: „Álló, égszínkék katonai pajzs, alját háromhalmú zöldellő hegyecske foglalja el, ezen egész[alakos] leopárd hátsó lábain állva, teljes testével kiegyenesedve, farka háta fölé emelve, szája nyitva, vöröslő nyelve kinyújtva, mellső bal lábával három érett búzakalászt tartani, jobbjában pedig arany kulcsot vinni, a pajzs jobb oldala felé fordulva látható. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik, királyi korona kitárt fekete sasszárnyak szépen díszítik. A sisak tetejéről vagyis csúcsáról pedig sisaktakarók vagyis foszlányok, innen sárga és kék, onnan pedig fehér és vörös, a pajzs széleit körülfolyják, könnyedén és kecsesen díszítik.”* [* „Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi trijugo monticulo occupante, in quo integer Leopardus posterioribus pedibus insistens, tota corporis mole erecte stare, cauda supra dorsum elevata, ore hiante, lingva rubicunda exerta, pedum anteriorum sinistro, tres flavescentes spicas triticeas tenere, dextro vero clavam auream proferre, atque ad dextram scuti partem conversus esse visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diademate, nigram alam aquilinarem expansam proferente ornatam. A summitate vero, sive cono galeae, laciniis seu lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc vero candidis et rubris, in scuti extremitates, sese diffundentibus, illudque venuste exornantibus…”]
Sajnos a család későbbi sorsáról nem állnak rendelkezésre információk. Az armális Schönherr listájának készítésekor már Bihar vármegye levéltárában volt.* [* Schönherr Gyula: Bihar vármegye levéltárában őrzött czímeres nemeslevelek. Turul, 1888. 4. 179.][1]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 71-72. (PhD értekezés) [2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: