Címerhatározó/Kórógyi címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Kórógyi család címerével foglalkozik.

A címerük azonos a németalföldi Castelli grófokkal, ezért mindkét család úgy gondolta [bizonyára alaptalanul], hogy rokonai egymásnak. A családok tagjai először a konstanzi zsinaton (1415), majd Pozsonyban találkoztak egymással (1434), és kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek, olyan értelemben, hogy Kórógyi János használhatja a Castelli gróf (comes de Castell) címet, a Castelliek pedig a kórógyi úr (dominus de Korogd) címet.[1]

"A heraldikai irodalom nem foglalkozott az 1434. évi oklevél elemzésével, de felhasználta annak a jelenségnek a magyarázatára, hogy a Kórógyi – és a vele egyébként nem rokon Gilétfi – család, illetve a német castelli grófok miért használták ugyanazt a négyelt háromszögpajzsot jelvényként: a két család rokonságát a címerazonosság alapján egyértelműnek tekintették.18 Igaz, az 1472-ben kihalt Kórógyiak címerének színeit nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy már jóval a konstanzi zsinat előtt is a négyelt pajzs volt a címerük. Ezt igazolja Fülöp apjának, Kórógyi István egykori macsói bánnak 1397. évi eszéki sírköve (amelyen a sisakdísz egy kutya, lásd az 1. képet),19 valamint Fülöp pecsétje az 1402. évi híres sokpecsétes oklevélen.20 A konstanzi történések számomra valószínűsítik azt, hogy a castelli gróf címerhez21 (lásd a 2. képet) hasonlóan a Kórógyiak esetében is az 1. és 4. mező vörös, míg a 2. és 3. mező ezüst lehetett. Ezt támaszthatja alá a Kórógyi-sírkő címerpajzsának 1. és 4. mezejében látható damaszkolás, amely mindenképpen heraldikai színre, és nem fémre (aranyra, ezüstre) utal.22"[2]