Címerhatározó/Jeszenszky címer
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Jeszenszky család címerével foglalkozik.
Jeszenszky 1521[szerkesztés]
.jpg)
Jeszenszky (1521)
Az adományban Kisjeszeni Paulovics Miklós és testvére Jámbor Ádám részesülnek, akik az oklevél szövege szerint a Kisjeszeni-birtokot már rég idők óta birtokolják. Az adományt nyertek érdemeiről az oklevél bővebben nem emlékezik meg.
A Kisjeszeni Paulovics-család egyik főágát képezi a Jeszenszky-családnak, másik ága a Simkovics-ág, melyek különválása a Jeszenszky-családtól már a XVI. század elejére megtörtént. A Jeszenszky-család eredetét Járdán Andrásra vezeti vissza, aki a turóczi registrumban említtetik mint Járdán birtokosa, mely a mai Kisjeszennel azonos.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
A Turul 1915 3-4 számában kisjeszeni Jeszenszky Lajos egy tanulmányt közöl a család eredetéről. ( olvasható a Rakovszky család honlapján, melyben az alábbi címer szerepel: Fájl:Http://www.rakovszky.eu/Rako-IWS-Site/A6 Pictures/Genealogy/Turul 1915-4.jpg
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
kisjeszeni Jeszenszky[szerkesztés]
._varm-szatmar-190-9.jpg)
A Kisjeszeni Jeszenszky család őse Nagy Iván szerint Paulovitz Miklós volt, a ki Jámbor Ádámmal együtt a Túrócz vármegyében fekvő Kisjeszen helység felét II. Lajos királytól 1521-ben adományban kapta és maradékai erről írták nevüket. A család egyik ága Baranya vármegyébe, a másik ága Szatmár vármegyébe szakadt. Tagjai közül János, Szigetvár parancsnoka volt. József, 1786-ban Szatmár vármegyétől nemesi bizonyítványt kap. - László és atyafiai bemu tatják 1796-ban a Turócz vármegyétől nyert nemesi bizonyítványt. - Zsigmond a XVII. század végén megyei szenátor. - József, ügyvéd és tanácsbíró. - II. Zsigmond († 1858) 1848-49. nemzet őr-százados, később mátészalkai birtokos. - I. Sándor, nyug. jbírósági tisztviselő és Mátészalka község főbírája. - II. Sándor várnagy. - III. Zsigmond pénzügyi fogalmazó, tart. hadnagy. - Béla, szolgabíró Ferencz, m. á. v. tisztviselő. - Gusztáv, tiszthelyettes a cs. és kir. 85. sz. gy.-ez rednél. - II. Béla, kiskorú. A család birtokos volt Mátészalka, Hodász, Kántorjánosi, Mikola és Nyír csaholy községekben.
Czímer: kékben, zöld alapon vörös ruhás, magyar vitéz, jobbjában csatabárdot emel, baljával szarvánál fogva dámvadat tart. Sisakdísz: a pajzsbeli alak növekvően, balját csípőjén nyugtatja. Takarók: aranykék, ezüstvörös. Ez a czímer megegyezik azzal, a melyet II. Lajos király 1521-ben a család ősének, a Jeszen birtok adományozására vontatkozó oklevélben adományozott.[2]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
nagyjeszeni Jeszenszky[szerkesztés]
.jpg)
Nagyjeszeni Jeszenszky Dániel, Menyhért, Simon, Lőrinc, Boldizsár, Gáspár, Péter, Miklós, György és István 1563. május 7., Innsbruck I. Ferdinánd ősi címer megerősítése
P 232 Jeszenszky cs. lt. I. fiók No 1
Túrócz vármegye ősi családja. Bővebb adatait Szatmár vármegye monográfiájában közöltük. Dániel, Menyhért, Simon, Lőrincz, Boldizsár, Gáspár, Péter, Miklós és György 1563 máj. 7-én nemességújító címerlevelet nyertek I. Ferdinánd királytól. Györgytől a Temes vármegyébe költözött ág a következőleg származik le: fia Dániel, ezé Mátyás, ezé Pál, ezé Dániel, akinek Jeszenszky Zsuzsánnától 1731-ben született fia Dániel, ennek fia János (szül. 1778, Nagy-Jeszenben), fia Ferencz (szül. 1810) 1830 aug. 18-án hirdettette ki nemességét. 1832-ben tb. esküdt, 1835-ben tb. alügyész, 1841-ben alügyésznek, 1848-ban főügyésznek választották meg. 1849-ben a magyar kormány polgári biztosnak nevezte ki. 1867-ben vármegyei törvényszéki ülnök. Fia Béla (szül. 1844) a III. osztályú vaskoronarend vitéze, Temesvajkócz, Románszentmihály stb. községekben birtokos. A családból még négyen hirdettették ki nemességüket. Közülük János 1823-ben nyert nemesi bizonyítványt Túrócz vármegyétől. János István (XVI. sz.) Túrócz vármegyei szolgabíró testvérétől Györgytől származik, akinek unokája Dávid (1580) volt. Fia Béla, ennek utóda volt János, 1823-ban németszentpéteri, 1832-ben újaradi jegyző. Fia Ignácz (†1886) füvesi jegyző. Fiai János (szül. 1855) főszolgabíró, utóbb árvaszéki ülnök. Ignácz nagykikindai ág. ev. lelkész. Címer: aranyban, hármas zöld halom középsőjéből kiemelkedő lombos kőrisfa előtt, az első halmon álló, nyitott szájú, nyelvét kiöltő, lihegve hátratekintő fekete medve, melynek balszügyébe a pajzs baloldalából sűrű fellegekből előnyúló két férfikar kopját döf. Sisakdísz: Kőrisfát tartó pajzsbeli medve, növekvően. Takarók: feketekék-aranysárga.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Jeszenszky címermegerősítés[szerkesztés]
Nagyjeszeni Jeszenszky Miklós, Menyhért, Lőrinc, Dániel, János 1631. április 29. Bécs II. Ferdinánd címermegerősítés
P 323 Jeszenszky cs .lt. I. fiók No. 2.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
jeszeni Jeszenszky báró[szerkesztés]
Jeszeni Jeszenszky Antal 1741. december 12., Pozsony Mária Terézia bárói rang és címer
P 323 Jeszenszky cs. lt. I. fiók 4. sz.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
nagyjeszeni Jeszenszky osztrák báró[szerkesztés]
Nagyjeszeni Jeszenszky Miklós 1860. február 13., Bécs Ferenc József császár osztrák bárói rang és címer
P 323 Jeszenszky cs. lt. I. fiók
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
nagyjeszeni Jeszenszky báró[szerkesztés]
Nagyjeszeni Jeszenszky Miklós 1865. január 3., Bécs Ferenc József bárói rang, címerbővítés és vörös pecsétviasz használati joga általa: felesége Laffert Terézia, gyermekei Sándor, József, Kálmán, Anna, Terézia
P 323 Jeszenszky cs. lt. I. fiók
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: