Címerhatározó/Hubay címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Nyerges család címerével foglalkozik.
hubói Hubay[szerkesztés]
Faggyas:
Az első szobalányok, szakácsnők, kulcsárok a két világháború között is jobbára a hajdani gömöri kisnemesek utódai közül kerültek ki. Hubay, Csízi, Almássy, Herényi, Veres, Tóth nevek szerepelnek a keleméri Putnoky- és Hanvay-féle kastélyok személyzetének listáin. (25.)
A régi nemesek között gyakori volt az egymás közötti rokonházasság. Az azonos eredetű nemesi családok közötti házasságoknál nem számított, főként vagyoni érdekből nem, a vérségi kötelék tudata, mely kimutatható az unokatestvérek közötti házasságkötéseknél. Erre példát találunk Imolán az Osváthok, Zádorfalván a Deme családok, Naprágyban a Hubay ágon. Alsószuhán a Dapsyak között, Hétben a Héthy családok soraiban fordultak elő rokoni házasságok. Ragályon a kisnemesi Ragályiakkal rokon báró Ragályi Balassa Lilla másodszor első unokatestvéréhez, a Felsőkelecsényben birtokos Ragályi Ferenchez ment férjhez. Ebben az esetben is, mint a kisnemesek közötti rokon házasságoknál, a birtoktest egyben maradása volt e házasságkötéseknek döntő oka. (39-30.)
A nemesi házassági kapcsolatok színhelyeiként a Száraz-völgyi nemesi fészkek és a szomszédos Hubó említendők. A Tar, Orbán, Deme, Szuhay, Ragályi, Hubay családok közötti házasságok a gyakoriak. Ezeket a családokat tartották a falubeliek az u. n. „valódi” nemeseknek. Ezek a megkülönböztetések érződnek a beszélgetések folyamán, a volt kisnemesek nyilatkozataiban is. A trianoni békeszerződés után a naprágyi nemesek között voltak olyanok is, akik kettős birtokosként művelték földjeiket. Hubay András kisnemes birtokának egy része a határon inneni keleméri területre esett. A határszéli birtokának egy részét bérbeadta, míg a többit saját fogataival művelte. (55-56.)
1938 és 1945 között Naprágy újra a keleméri körjegyzőséghez tartozott. Ebben az időszakban, majd a háború befejezése után, 1946-ban a csehországi áttelepítések miatt sok, volt kisnemesi család jött át magyar területre, akiknek nagy része Putnok és Ózd környékén telepedett le. A Naprágyból érkezők a Szuhay, Hubay, Deme és Bódy kisnemesi családokból kerültek ki. (56.)
- Irodalom:
Faggyas István: A Sajó és a Szuha vidékének kisnemessége. GÖMÖR NÉPRAJZA XVI. Debrecen, 1988. 87. [1]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: