Címerhatározó/Héthy címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Héthy család címerével foglalkozik.
Faggyas:
A régi nemesek között gyakori volt az egymás közötti rokonházasság. Az azonos eredetű nemesi családok közötti házasságoknál nem számított, főként vagyoni érdekből nem, a vérségi kötelék tudata, mely kimutatható az unokatestvérek közötti házasságkötéseknél. Erre példát találunk Imolán az Osváthok, Zádorfalván a Deme családok, Naprágyban a Hubay ágon. Alsószuhán a Dapsyak között, Hétben a Héthy családok soraiban fordultak elő rokoni házasságok. Ragályon a kisnemesi Ragályiakkal rokon báró Ragályi Balassa Lilla másodszor első unokatestvéréhez, a Felsőkelecsényben birtokos Ragályi Ferenchez ment férjhez. Ebben az esetben is, mint a kisnemesek közötti rokon házasságoknál, a birtoktest egyben maradása volt e házasságkötéseknek döntő oka. (29-30.)
A gimnázium vagy polgári iskola egy-két osztályának elvégzése is már erkölcsi elismerést jelentett egy-egy nemes számára, míg a mágasabb iskolai végzettség már tekintélyt is adott személyének a többi nemestárs előtt. Deme István zádorfalvi, Lenkey Miklós imolai, Almássy Bertalan kánói, Héthy Lajos héti kisnemesek, akik a patafci gimnázium felsőbb osztályát elvégezték, odahaza gazdálkodtak birtokukon. Mint megyebizottsági tagok képviselték falujukat, s nemcsak mint jó adófizető vililistákat, hanem mint iskolázott nemeseket is számon tartották a járás és megye vezetői. (36.)
Hét községet még a két világháború között is, többségében volt kurialista és armalista nemesek lakták. A falualapító Héthyek családjai mellett régi gömöri családként ott találjuk a bikkszögi Lőkösöket is. Több családalapító nemes is érkezett a faluba. így az u. n. egyházi nemesek közül az Ujváryak Verebélyről települtek Putnokra, majd innen Hétbe, a Dienesek Sajóvelezdről, a Varnayak Sajószárnyáról, a Dernék Naprágyból, a Csiszárok Runyáról, a Vattayak Szuhafőről jöttek vőnek a faluba. (46-47.)
1938 után a nemesek fiai, névszerint Héthy Sándor, Héthy László, Deine Barna, Lőkös János, Lőkös Barna, Lőkös György községi ösztöndíjjal tejipari tanfolyamon vettek részt, melyet a rimaszombati Téli Gazdasági Iskolában tartottak meg. A végzett növendékek aranykalászos gazdaként kerültek ki a tanfolyamról, s mint szakemberek, kitűnő eredményeket értek el a tejtermelésben és a tenyészállat-tartásban. (48.)
- Irodalom:
Faggyas István: A Sajó és a Szuha vidékének kisnemessége. GÖMÖR NÉPRAJZA XVI. Debrecen, 1988. 86. [1]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: