Címerhatározó/Gilétfi címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Gilétfi, Geléthffy családok címerével foglalkozik.
Gilétfi
[szerkesztés]
A Keled nemzetségől származó család.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
stupnoki Geléthffy
[szerkesztés]
_epit%C3%A1fiuma.png)
Zmesskál Jőbné, szül. Geléthffy Petronella síremléke 1600-ból. (V. Tábla.)
Hármas kép. A középsőn renaissance keretben Krisztust látjuk a keresztfán. Felette az Atyaisten oszt áldást. A kép keretét Krisztus és Mózes alakja tartja. Alatta Krisztus a prófétáktól vezettetve, diadalkocsin vonul föl és a Sátánt és a halált kocsijához lánczolva viszi.
E kép alatt négyszögletű keretben van megfestve a családi kép. Az elhalt asszony, elhalt és élő gyermekeivel, valamint még szintén élő férjével.
Ez alatt az úrvacsoráját látjuk ábrázolva.
E képhez erősített két szárny oly méretű, hogy ha mindkettő behajtatik, azt eltakarja. E két szárnyon hosszú, latin versekben magasztaltálnak az elhunyt Petronella erényei, s alul az egyik táblán a Zmesskál, s a másikon a Geléthffy család czímerei vannak igen szépen megfestve.
A hármas kép középső tábláján felül a következő fölirat olvasható:
EPITAPHIUM
INOBITVM GENEROSÆ AC NOBILIS DOMINÆ PETRONELLOE GELETHFI DE STVPNOK
GENEROSI AC EGREGY̆ DNI. JOB ZMESSKAL DE DOMÁNOWECZ ECCHARISSIMOE
CONSORTIS FILIOE GENEROSI CONDAM GEORGY̆ GELETHFI DE STVPNOK,
PROGENITÆ EX GENEROSA CONDAM DOMINA PETRONELLA WINNEI DE ZWINNIZ.
POSTQUAM ANIMAM SVAM M0RITVRA CHRISTO SALVATORI REDDIDIT ANNO ÆTATIS
SVÆ 27 DIE 17. JVNY. ANNO 1600.
Látjuk ebből, hogy dománoweczi Zmesskál Jóbné, stupnoki Geléthfy György és zwinniczi Winnei Petronella leánya volt, s hogy 1600 junius 17-én, 27 éves korában hunyt el.
A dománoveczi és lestinei Zmesskál család, mely még ma is virágzik, eredetileg Sziléziából ered, hol annak grófi ága is volt. Jób, a magyarországi ág alapítójának, I. Venczelnek fia, Árva vármegye alispánja volt, s meghalt 80 éves korában, 1632-ben. Első neje Gelethfy Petronella, s a második Szentiványi Anna volt, kiktől összesen 15 gyermeke született. Ezek: Ilona, Reniczky Gáborné; I. György; Ferencz; Klára, Matyasovszky Kristófné; Petronella, Rédey Istvánné; Jób; Pál; I. Zsuzsánna, Neczpál Kristófné, utóbb Abaffy Gáspárné; II. Jaroszló; III. Jaroszló; I. Mihály; Janka; I. Zsigmond; I. Pál és II. Zsuzsanna, Andreánszky Gáspárné.1 [1 Nagy Iván: Magyarország családai. XII. k. 401—420. l. és Turul I. k. 124. l. és V. k. 124. l.]
Maga Jób Lestinén van eltemetve az evangélikus templomban.
A 15 gyermek közül a 8 első származott Geléthfy Petronellától.
Ez utóbbiak atyjukkal és édes anyjukkal együtt mind megvannak örökítve a családi képen, a mely a XVI. század végének viselete szempontjából nagybecsű, reánk nézve különösen azért, mert a művész nemcsak az arczokat adta vissza portraithűséggel, hanem a ruházatot is a legapróbb részletekig megfestette. A család említett tagjai mindannyian egy renaissance-stylű templom szentélyének vörös és fehér márványkoczkákkal kirakott padozatán térdelnek, kivéve a két csecsemőt, a melyek bepólyázva a földön fekszenek. Az apa, az anya és a két nagy leány térdeik alá alacsony zsámolyt tettek.
A szentély közepén díszesen faragott renaissance oltár áll, melynek közepét a Krisztus mennybemenetelét ábrázoló kép foglalja el.
Az oltártól jobbra, (heraldikailag) szélről az előtérben térdel maga Zmesskál Jób, hajadonfővel. Arcza oly gonddal és annyira egyénítve van megfestve, hogy kétségtelen, miszerint a művész arczképhűségre is törekedett. Rövid, hátra fésült, fekete haja, rövid körszakálla és vékony, fekete bajusza van. Sovány, magas, egészséges, piros arczú férfi. Öltözete háromszögletű, sárga ujjhajtókás, kurta vörös dolmány, elől sűrűn felvarrt apró aranyozott, gömbölyű gombokkal, derekát a kard keskeny bőrből készült ővszíja szorítja. E fölébe panyókára vetve, könyökbe vágott ujjú, sárgásbarna prémmel szegett és bélelt mente van vetve, melyet a nyaknál egy gomb tart össze. A mente eleje két oldalt sűrűn felvarrott, keskeny, kék zsinór gombolókkal és három-három sor apró, gömbölyű meggyszínű, szövetgombbal díszített. Felhajtott kicsiny gallérjának piros bélése van, mely mögött ingének keskeny csipkegallérja kilátszik. Szürke posztóból készült szűk nadrágja, magas szárú, hegyes orrú, sárga szattyán csizmába van húzva, melynek bokáján nagy, csillagos tarajú sarkantyúk és sarkára patkók vannak felverve. Oldalán egyenes, aranyozott keresztvasú, kissé hajlott, fekete bőrrel bevont, aranyozott sodronynyal körűlcsavart, s aranyozott, lapos kupaku markolattal bíró szablya lóg. A kézvédőt a markolat kupakjáról, a keresztvas végéhez erősített, aranyozott láncz képezi. Fekete nemezposztóból készült, lapos tetejű, kerek és keskeny, felhajlított karimájú kalapja, melyhez elől egy vörös gombba három fehér, ritkázott darutoll van tűzve, előtte a földön fekszik.
Mellette a földön, csavart fehér pólyába kötve, fehér kendővel bekötött fejjel két kis leánycsecsemő fekszik és alszik. Ezeken túl négy, egyformán öltözött fiúgyermek térdel. Mindannyian hajadonfővel vannak festve, s rövidre nyírott hajat viselnek. Öltözetük felálló, piros béllésű gallérral s piros ujjhajtókával bíró hosszú, szürke dolmány, mely elől sűrűn felvarrt, apró fekete gombbal gombolódik, derekukat keskeny, piros szattyán szíj szorítja. A legidősebb fiú mindkét szemére kancsal.
A túlsó oldalon férjével szemben térdel Geléthffy Petronella. Öltözete nyest prémmel szegett, gyöngyökkel gazdagon kivarrt, s az egész hajat eltakaró piros fej kötő vagy süveg, nagy, kerek spanyol csipkegallér, elől négyszögletűén kivágott, bíborselyemmel és keskeny arany csipkével szegett, arany paszománttal gazdagon díszített, magas szabású, zöld bársony vállfűző, csipkefodros ujjú ingvállakkal, melyre csípőig érő kurta, kerek szabású, széles nyest prémmel szegett, ugyanolyan gallérú, háromszoros arany paszománttal körűlvarrott s vállain három-három nagy arany gombbal díszített piros bársony gallér, vagy köpenyszerű «spanyol köntös» van vetve. Derekáról arany láncz lóg. Hosszú, virágos damaszt, alúl háromsoros keskeny arany csipkével szegett szoknyája előtt, hosszú, fehér csipkekötényt visel.
Vele egy sorban térdepel két nagy eladó leánya, hasonló, de nem oly gazdag öltözetben. Az elsőnek fehér kötényes piros kamuka szoknyája van. Vállfűzője fekete bársonyból készült, arany paszománttal szegve. Gallérköntöse fekete bársony. A másodiknak szoknyája galambszín szürke, vállfűzője piros és gallérja szintén fekete bársony.1 [1 Hasonló öltözetben látjuk halotti képeiken, leányaikkal együtt megfestve Bánffynét a tárnicsei és Kubinyinét a teplai templomban.] Mind a két leány szőke haja gazdag fonatban van hátul feltűzve, mely fölött gyöngyös, bogláros és három-három piros rózsával díszített pártát viselnek. Az összes alakok összetett kézzel imádkoznak. E kép festése idejében Petronella asszonyon kívül a család többi tagjai éltek; ezek úgy vannak itt ábrázolva, a mint az elhunyt lelkiüdveért imádkoznak. Lassankint, a mint elhaltak, mindegyikük feje fölé oda került a vörös kereszteeske. A hármas kép jobboldali tábláján ott találjuk szép renaissance keretbe zárva és szárnyas angyal által tartva a Zmesskál család czímerét, a mely azért érdekes, hogy új változatát adja e család eddig ismert czímereinek. Az eddig kiadott czímereken egy övvel ellátott rohanó vörös ökröt látunk, melynek öve mellé égő fáklya van dugva.1 [1 Siebmacher: Wappenbuch. Nürnberg. 1891. IV. k. 735. l. 502. tábla és Nagy Iván f. i. helye] Az itt ábrázolt czímerben fehér szarvú, nyugodtan álló vörös bivalyt látunk, melynek hátáról fehér takaró lóg le. A fáklya nem szerepel. A sisakoromdísz piros, fehér és kék strucztoll. A sisaktakaró kék arany, vörös arany.
A Giletffy, vagy Gelétffy családról sokkal kevesebbet tudunk, mint a Zmesskálokról. Egyik ősük Giléthi Miklós nádor a XIV. században élt. Több tagja ösmeretes a családnak az 1580—1601-ig terjedő időszakból, de teljes története egybe nem állítható az eddigi adatok alapján. Tudjuk, hogy a XVI. század közepén Giletffy Anna a Berzeviczy János neje volt, s hogy e szerint a kiváló és előkelő felsőmagyarországi családdal is rokoni összeköttetésben állottak.2 [2 Nagy Iván: Magyarország családai IV. k. 405—6. l.] Eddigelé czímerük is ösmeretlen volt, mert a föntebb említett Miklós nádor ösmert pecsétjén3 [3 Báró Nyáry Albert: A heraldika vezérfonala. Budapest, 1886. 100. l.] a négyeit paizst, mint az ország czímerét, hivatalos állásából kifolyólag viseli, az oroszlán pedig csak mint czímertartó szerepel. Feltűnő, hogy a czímer teljesen azonos a Dessewffy család czímerével. Czímerünk mellé pedig minden kétség kizárása czéljából oda van festve kétoldalt a P.—G. betű (Petronella Geléthffy). Még bonyolultabbá teszi ezt az érdekes genealógiai kérdést az a körülmény, hogy Éble Gábor-nak 1903-ban megjelent s a Dessewffy család történetét tárgyazó művében Gelléthffy Petronella anyja gyanánt Dessewffy Anna van feltüntetve.
Képünket 1600-ban magyar művész festette. Alsó párkányára van jegyezve: DEPIN: JACOB. ΚΗΙΕΝ. NEOSOL. és REN. THOM. NANKE 1853.
A berzeviczei róm. kath. templomban. Fára festett olajfestmény.
A templom kegyurának, dr. Berzeviczy Albert közoktatásügyi miniszternek engedélyével művészileg másolta (1:3 léptékben) Gróh István tanár.4 [4 A Műemlékek országos bizottságának rajztárában.] 71-73.
- Irodalom:
Szendrei János: A magyar viselet történeti fejlődése. Budapest, 1905. 71-73. kép a 223. lap után [1]
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: