Címerhatározó/Geréb címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Geréb családok címerével foglalkozik.


vingárti Geréb[szerkesztés]

A Kacsics nemzetségből származó család.

Geréb Péter országbíró (1495-1500) pecsétje. (1477-79: székely ispán, 1478-79: erdélyi vajda, 1486: főajtónálló, 1495: országbíró, 1499: nádor)
Vingárti Geréb cs. czímere.PNG

Geréb címer.svg

Kelnek. Szászsebestől délkeletre, a Székás-patak egyik oldalvölgyében terül el Kelnek községe, közepén még meglehetősen jó állapotban lévő erődítménynyel. A község egyik örökös elüljáró-családja révén nevezetes szerepet játszik nemcsak a szászság, de átaljában Magyarország történetében is. A II. Geiza uralkodása idejében Magyarország délkeleti részeibe telepített szászság, csakis a királynak alárendelve, ügyei elintézésében teljes autonomiát élvezett. Maga választotta elüljáróit úgy a községekben, mint a székben s csak a szék fejét, a királybírót (comes, judex regius) nevezte ki a király. A községek élére választott elüljáró (gréb, hann) eleinte olyanokból került ki, a kik vagyonosságukkal vagy értelmességökkel tűntek ki, vagy a bevándorlás s letelepülés alkalmával szerezlek érdemeket. Ezen férfiakat aztán nemcsak ismételten választotta meg a hozzájok ragaszkodó nép, hanem hálából ráruházta az elöljárói tisztet fiukra is, úgy hogy idővel ez a tisztség a családban örökös lett s a család férfiágának kihalása után a leányágra is átszállt, különösen olyan családban, mely időközben a Királyföldön kívül nemesi birtokok megszerzésével tekintélyét emelte s házasságok útján a nemesi családokkal jött rokonságba. Ezek közt a szász örökös elüljáró-családok között legjelentékenyebb a kelneki,* [* F. Baumann, Die Erbgrafen des Unterwaldes. (Programm d. ev. Untergymn. in Mühlbach, Schuljahr 1867/8.)] melynek leszármazói nemcsak a szászság, de Magyarországon is előkelő szerepet játszanak. Ennek a családnak okiratos története 1265. évvel kezdődik. István, Erdély herczege, IV. Béla idősebb fia jogait öcscsének, Bélának dédelgetése által megtámadottnak látván, atyja ellen fegyvert fog. A szászság többsége Bélával rokonszenvez, de egyes kiválóbbak, köztük Chyl (Chyel, Cheel) de villa Kelnuk, Erwyn fia, István zászlaja alá szegődik, személyes bátorságával, vitézségével kitűnik Feketehalomnál és Dévánál s az 1265-iki ilsaszegi (ma Isaszeg, Pestmegyében) csatában csatadöntővé lesz s életveszélyesen megsebesül. Érdemei elismeréseül István 1269-ben Chylnek Demeterpatakát és Rohundorfot (? Nádasdja) Alsófehérmegyében adományozza. Ezen királyi adományokhoz 1271-ben megveszi Chyl Teel-től Balázsfalvát és Szancsalt, mely adásvevést V. István király 1271-ben megerősíti. Később megszerzi Spring és Drassót. Chyl 1271 vagy 1272-ben hal meg s fia is gyarapítja a birtokot. Fia és utódja a grébségben, Dániel megveszi 1291-ben Kutfalvát és Benczenczet, 1313-ban Gergelyfáját és Veresegyházát, unokája Mihály gréb 1329-ben Vingárdot, 1330-ban Ringelskirchet, nem tudott időben Birnbaumot szerzi. 1324-iki okirat említi, hogy a villa sub Castro Petri (Szászcsor) is az ő tulajdonuk. Úgy, hogy mire Chyl ükunokájával a család férfiága a XIV. sz. vége felé kihal, igen tekintélyes terület volt a Kelnekkel határos Alsófehérmegyében e család birtokában. Chyl unokája Dániel gréb, miután hasonnevű fia utód nélkül hal meg, 1345. évi február 3-án kelt végrendeletével Klára, Katarina, Erzsébet, Margit, Anna, Agatha és Elena leányait teszi meg e nagy birtok örökösévé, mely végrendelkezést I. Lajos 1345. évi május 31-én megerősíti. A leányok aztán 1380. évi április 23-án osztozkodnak a birtokon** [** Az osztozkodási okiratot teljes szövegében közli F. Baumann, Die Erbgrafen des Unterwaldes, pag. 17] olykép, hogy mind a hat örökös valamennyi birtokban részes. Dániel gréb leányai közül Anna a Katisz nemzetségből való Jánoshoz, Petrus de Disznojo (Nagydisznód) fiához megy férjhez, a ki felesége révén örökli a kelneki grébséget s névadója lesz a XV. században oly igen magasra emelkedett vingárdi Geréb családnak. A kelneki grébséget örökli János fia, Miklós, majd unokája (II.) János. Ez azonban, daczára fiai ellenmondásának, 1430. évben a grébudvart és örökös gréb-tisztet a községnek adja el. A kelneki szász örökös gerébek nagy vagyona a leányágon a magyar nemesek birtokába megy át, kik közül nem egy sokra viszi. A vingárdi Geréb-családon kívül az almakereki Abafi-család, melynek egyik tagja erdélyi fejedelem volt, Chyl leányában, Chellenben ősanyját tiszteli.

A kelneki örökös Grébek családfája.png

...

Vingárd. Kelnektől északra, a drassói völgy kezdetén, szelíden hullámos dombok aljában terül el Vingárd községe, s északi szélén, emelkedettebb helyen áll az a csúcsíves stílusban épült templom, mely ezt a községet érdekessé teszi. 1329. évi július 27-én erősiti meg András, a bakai Illés fia azt az adásvételt, mely szerint Dániel a kelneki örökös gréb 50 ezüst márkáért megvette öreg atyjától a terjedelmes vingárdi birtokot, melylyel a kelneki gréb-család alsófehérmegyei birtokai lényegesen megszaporodnak. Nincsenek rá írott bizonyítékaink, s csak az okiratok neveiből következtethetjük, hogy a férfiágon kihalt kelneki örökös gréb-család leányai közül Anna, a ki Jánoshoz, a disznojói Péter fiához megy férjhez, Vingárdon s nem Kelneken lakhatott, mert fiai «de Vingarth» említtetnek; s bár az 1380. évi április 23-án kelt osztozkodáskor Anna ép ügy mint a többi falvaknál, Vingárdnak is csak egyhatodrészét kapja örökül, mégis utódjai a vingárdi előnevet veszik föl. Ki volt ez a János, a disznojói Péter fia, a később oly nagy szerepet játszó vingárdi Geréb-család megalapítója? Erre nézve Karácsonyi J.* [* Karácsonyi J. A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II. köt., 271. l.] ád fölvilágosítást. Szerinte a Kacsics (Katisz) nemzetségből származó «Cseh II. Péter, I. Mihály harmadik fia eleinte Nógrádmegyében testvéreivel együtt működött, de 1312-ben sógora, a Kökényes-Radnót nembeli Radnót a szolnok-dobokamegyei Ormány falut és Kepestelkét ajándékozza neki s e réven Erdélybe került. Itt nőül vette Talmácsy Miklós nőtestvérét, Katalint s leköltözött Nagyszeben mellé, Disznojóra, vagyis a mai Nagydisznódra. Ez által a szászok földjén vetette meg lábát s ott is halt meg. Gyermekei is a szászföldön laktak s fia II. János gerébséget (gref) viselvén, névadója lön a később oly magasra emelkedett vingárdi Geréb-családnak.» Ennek kiegészítéséül szolgál az, a mit Kelneknél már előadtam. Mely szerint disznojói Péter fia János a kelneki örökös gréb Mihály leányát, Annát, veszi nőül, kinek révén a család birtokainak egyhatodrészén kívül a kelneki grébséget is örökli. Unokája: Miklós (felesége Bogathy Ottilia) fia János, a ki már a vingárdi Geréb nevet viseli, a kelneki gréb-udvart és örökös gréb-tisztséget 1430-ban eladja a községnek.

Hogy mért tette ezt? megokolva látjuk tettét, ha tudjuk, hogy ennek a vingárdi Geréb Jánosnak a felesége horogszegi Szilágyi Zsófia, Hunyadi János, Magyarország kormányzója feleségének a nővére, s magas tisztségeket visel. Így 1448-ban görgényi várnagy, 1458-ban erdélyi főkapitány. No meg kellett a pénz a nyomban ismertetendő templom fölépítéséhez. Fiai még többre vitték. Vingárdi Geréb László erdélyi püspök, Miklós horvát bán († 1493), Péter országbíró, majd 1500 óta palatínus († 1503). Vingárti Geréb János részt vesz II. Ulászló király és Candalai Anna esküvőjén 1502. szeptember 27-én.

Kihal vingárdi Geréb János családja, azonkívül azonban, hogy nevezetes szerepet játszik Magyarország XV. századbeli történetében, Vingárdon egy figyelemreméltó építménynyel örökítette meg magát. A templom a község északi szélén, emelkedettebb helyen áll, szép csúcsíves stílusú épület. Falát téglával vegyes terméskőből rakták, a támpillérek s egyéb faragott szöglet- és szegélykövek azonban lithothamniumos lajtamészből, míg az ajtó és ablakkeretek riolit-tufából vannak kifaragva. Nyugati falán van a (ma befalazott) főbejárat: díszes, bordás keretű, gótstílű ajtó ; felette iker gót-ablak, s e felett egy négyszögű tábla közepén gót pajzson a Katisz (Kacsics) nemzetség czímere: kék pajzsban ágaskodó koronás oroszlán, mellső két lábát fölemeli, farka fölkunkorodott. A czimerpajzsot 3 oldalon kanyargós szalag veszi körül, melyen a gótikus majuskulákkal a következő fölirat: Hoc opus fecit fieri Magnificus Dominus Johannes Gereb de Vingart Anno D. M • CCCC • L • X • I • olvasható.

A déli falon is van egy kisebb, bordás keretű gót-ajtó, szemöldök gerendáján gót-pajzs, rajta a horogszegi Szilágyi-család ágaskodó zergéje.

...

A [vingárti templomban a] nyolczszög 3 oldalával záródó szentély boltozata még eredeti állapotban van meg. A falból kiemelkedő, alsó részén növénymotivumokkal díszített konzolokból indulnak ki a bordák, melyek a boltozatot behálózzák, s a hol egymást keresztezik, egy-egy czímeres zárókő van. Keletről nyugat felé haladva: az első zárókő koronás pajzsán az ország czímere: négyfelé osztott pajzs: a polyakkal, az apostoli kereszttel, a dalmata három koronás leopárd-fejjel s a cseh oroszlánnal; a második zárókő pajzsán a vingárdi Geréb-család koronás oroszlánja; a harmadikon a horogszegi Szilágyi-család lángokból kiemelkedő zergéje, mellső lábaiban fenyőág; a negyediken a Hunyadi-család ágon ülő gyűrűs hollója. Meglepő társasága ez itt a czímereknek, de azonnal megértjük, ha tudjuk az építő vingárdi Geréb János méltóságait és családi összeköttetéseit, melyeket fentebb vázoltam.

(Halaváts Gyula: Utijegyzetek Kelnek, Vingárd, Szászorbó környékéről. Archaeologiai Értesítő 1907. 205-222.[1])

  • Irodalom:

SCHÖNHERR GYULA: HUNYADI CORVIN JÁNOS 1473-1504. MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK. BUDAPEST, 1894

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]


fenyédi Geréb[szerkesztés]

Fenyédi Geréb.JPG

Fenyédi Geréb Ferenc és atyafia Pálfi Ferenc 1698. február 3 ., Bécs I. Lipót nemesség és címer

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

Rövidítések


Lásd még: