Címerhatározó/Gebey címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Gebey család címerével foglalkozik.


Hunyady és Gebey névre hamisított címereslevél, 1629

Hunyady János nevére hamisított címereslevél
Mára már nem vehető ki az eredeti címerszerző neve, aminek kivakart helyére a Hunyady vezetéknevet írták, szintén hamisítva van az oklevélben rokonként említett István, akinek a nevét Gebeyre hamisították. Valós címerszerző viszont János felesége Katalin, és fia István, akiknek 1629. november 22-én Bécsben II. Ferdinánd adományozta a címereslevelet, amit először 1630. szeptember 14-én Gömör, majd 1631. március 7-én Váradon Bihar vármegye közgyűlése is kihirdetett.625 [625 MUO 243.]

Az oklevélen626 [626 545x630/108/120x95 mm.] – amit II. Ferdinánd király, Sennyey István győri püspök, valamint Ferenczffy Lőrinc hitelesített kézjegyével – vörös-kék-sárga-fehér zsinóron lévő természetes színű viaszágyba foglalt vörös függőpecsét van.

Arany keretben damaszkolt barna kárpiton ovális zöld babérkoszorúvak körülvett szintén damaszkolt lila szőnyegre festették a címert: „Álló katonai pajzs, égszínkék színű, alján zöldellő mező terül el, felette egészalakos, vörhenyes oroszlán, szétterpesztett hátsóin felemelkedve áll, szája nyitva, vöröslő nyelve kinyújtva és farka a magasba emelve, mellső balját támadásra kinyújtja, jobbjában pedig kivont kardját rázva és a pajzs jobb oldala felé fordulva látható. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, egy kitárt fekete sasszárny kiemelkedve szépen díszíti. A sisak tetejéről vagy csúcsáról mindkét oldalon fehér és vörös sisaktakarók vagy foszlányok, a pajzs széleire ráomlanak és a pajzsot szépen díszítik.”627 [627 „Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, viridi campo in fundo stratum supra quem integer fulvus leo, divaricatis posterioribus pedibus erecte stare, ore hianti, lingva rubicunda exerta caudaque sursum elevato, anteriorum pedum sinistro ad rapiendum protenso, dextro vero strictam frameam vibrare ac ad dextram scuti partem conversus esse visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate, unam expansam nigram alam aquilinam eminentem proferente ornatam. A summitate vero, sive cono galeae, laciniis seu lemniscis, utrimque candidis et rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus…”]

A hamisítást, úgy tűnik Hunyady János debreceni szűcsmester végezt(ett)e el, akinél Barta Boldizsár, a későbbi debreceni főbíró is mesterlegény volt.628 [628 Herpay: Nemes családok Debrecenben. 41., Zoltai Lajos: Barta Boldisár, a szűcsmester krónikaíró és debreceni főbíró 1623–1689. Különnyomat a Pap Károly emlékkönyvből. Debrecen, 1939. 8. és u.o. 19. jegyzet.] A leszármazottakat még 1847-ben is nemesként írták össze a városban.629 [629 Herpay: Nemes családok Debrecenben. 41.]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 120-121. (PhD értekezés) [1]

  • Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs