Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Forgách címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Forgách (olv. Forgács) család címerével foglalkozik.


gimesi Forgách

[szerkesztés]
A Forgács család címere egy 1412. évi pecsétről
Forgách Ágoston (1813-1888) püspök címere
Forgách Gergely sírköve, Felsőelefánt, 1515
Forgács (Forgach) Gergely barsi ispán (†1515. október 1.) sírköve

Gimesi Forgách Ferenc, László, Sebestyén 1525. május 27. Buda II. Lajos címermegújítás és pallosjog általa: atyafiai Zsigmond és Miklós

DL 60.103

Forgách Ferenc címeres levele
Palocsay és Forgács házassági címer a pozsonyi ferences konvent protocollumából, 1710-1763

A czímer: Egyenesen álló, felső sarkán lecsapzott kék pajzsban, csőrsisakból előtűnő, aranykoronás, hosszú szőkehajú, szemközt helyezett női törzs, melynek vörös ruhája, a sisak két oldalán kecses hajlású, leveles csipkézetű, arannyal bélelt takarót képez. A főczímeralakot a koronás fejjel egy magasságban két oldalt, befelé irányult lebegő ezüst holdsarló kíséri. A pajzsot jobbról-balról egy-egy angyalka tartja, két felső sarkaihoz jobbról triton, balról nereida támaszkodik, mindkettő lebegő helyzetben. A keret alját és koronáját delfinekből, illetve nyíló virágokból alkotott díszítmény ékíti. A czímerkép keretén belül arany damaszkolású vörös szőnyeg látható.

A Forgách-czímer itt leírt alakja teljesen eltérő a család czímerének eredeti jellegétől. A Hunt-Pázmán-nemzetségből származó Forgách-család czímerének legrégibb alakját Tamás nyitrai és barsi főispán pecsétje tünteti fel: czölöpösen állított holdsarlót. Ez a czímerkép Forgách Péternek 1413. évi sisakpecsétjén már koronás női törzsnek jobb- és balhalántékához van illesztve, tehát megkétszerezve, mintán a holdsarlót egymagában a sisakra plasztikusan elhelyezni nem lehetett, mint segédsisakdísz pedig a legczélszerűbben az emberi törzs – a koronás szűz alakjában – kínálkozott, míg a holdsarló megkettőzése az esztetikai hatás kedvéért történt. Ismeretes, hogy a koronás női törzs egy czímermonda keletkezésére adott okot, mely szerint Forgách Balázs Kis Károly meggyilkolásáért nyerte azt a kitüntetést, hogy ezentúl a család czímerében Mária királyné mellképét viselheti. A XV. században az 1413. évi pajzsczímert viselte a család, míg Lajos király czímeradománya a czímer eredeti jellegét aztán teljesen megváltoztatta és az eredetileg segédsisakdíszül szolgáló női törzs főczímeralakká vált, míg a régi nemzetségi czímer főalakja annak egyszerű kísérőjévé változott át.

A II. Lajos-féle czímeradomány, mint azt az első pillantásra látni lehet, hiányos czímeradomány. Sisak, sisakdísz és takarók hiányoznak és e hiányt később, I. Ferdinánd idejében a család önként felvett alkatrészekkel pótolta. A Forgách Simon 1559 évi pecsétje már ezt a kiegészített alakot mutatja, koronás sisakból kinövő, koronás, meztelen, hosszúhajú női alak, kétoldalt két szembenálló oroszlántól kísérve, melyek első karmaikkal a sisak koronáját, illetve a nő fején lévő koronát érintik. Sisakdíszül a növekvő koronás női alak szolgál, a holdsarlók teljesen elmaradtak. A későbbi századokban egészen a legújabb időkig a Forgách-czímer főalakja a koronás női alak volt, mely szerkezet és kivitel tekintetében sokféle változatot mutat.

(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))

Külső hivatkozások:

[1]

[2]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

gimesi Forgách gróf

[szerkesztés]

Gimesi br. Forgách Ferenc 1719. március 12., Bécs III. Károly grófi rang és címer általa: felesége Hartl Terézia

P 95 Dessewffy cs. lt. 13. sz. D I. 131

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

Rövidítések


Forgách Ferenc (1559 vagy 1560-1615) bíboros (1607-1615) címere (1609-1615)

Címerhatározó →


Forgách Ferenc címere (1603)

Címerhatározó →


Forgách Zsigmond (1557 v. 1558-1621), országbíró címere (1603 körül)

Címerhatározó →

  • A család címerének története: A család címerének a 19. századig a növekvő farkast tartották. 1826-ban Mocsáry ezt vadászkutyaként írta le, mert feltételezte, hogy a Forgách család a Hont-Pázmány nemzetségből származott. 1891-ben előkerült Tamás, nyitrai és barsi ispán 1299-es pecsétje (közli Szabó L. 1910, címlap), akiről azt tartják, hogy a családalapító utáni negyedik nemzedékhez tartozott (Ivanch → Ivánka → András → Tamás). A pecsétjén harántos félhold látható. Úgy tartották, hogy a Hontpázmány nemzetség szimbólumai közül a Forgáchok a félholdat, a Szentgyörgyiek a csillagot vették fel. Ezzel csak Ghyczy Pál nem értett egyet, mivel a Forgáchok soha nem használták egyedül a félholdat. Nem igazolható egyértelműen Tamás ispán vérrokonsága sem a későbbi Forgáchokkal.

A Forgách nevet Miklós kezdte használni, aki 1333 körül élt. A család lerégibb hiteles címere Péter pecsétje 1412-ből. A címer ekkoriban egy sisak, melyből koronás meztelen szűz nől ki, a koronája mellett két félhold van. (Közli Mocsáry IV., második melléklet a 128-129. lap között, és 1411-es datálással Csoma József, Turul 1897. 4. l.) A 15. században ezen címer egyedüli ismert variánsa 1441-ből és 1446-ból Forgách János pecsétje, ahol hányzik a sisak és a szűz ruhát visel. A kassai dómban látható címer, ahol a szűz vörös ruhában látható és sisak helyett koronából nől ki, és a két félholdat két szárny helyettesíti, Novák szerint (rod. I. 103) nem a címer változata, hanem a címerfestő tévedésének következménye.

A címerhez kapcsolódó monda szerint a szűz Mária királynét jelképezi, és viselésének jogát Forgách Balázs nyerte el 1386-ban, amikor a II. (Kis) Károly megölésében játszott érdemeiért. A két félhold eszerint a királyné két legmegbízhatóbb hívét, Garay Miklóst és Forgách Balázst jelképezi.

A 15. században a címerből hiányzik a pajzs és a szűz csak sisakdíszként szerepel. Ilyen sisakpecsétek gyakran előfordulnak a 14. századi magyar heraldikában.

A család II. Lajos általi 1525-ös címeradományában (lásd fent) a sisakot a növekvő szűzzel kék pajzsra helyezték és a vörös-arany takarók egyben a koronás szűz öltözékének szerepét is betöltik. A szövegben hangsúlyozzák, hogy ez az aramáles csak megújítja a már régebben használt címert, mert a korábbi címeres levél elveszett.

A család legrégibb teljes címere Forgách Simon pecsétje, valószínűleg 1559-ből: Kék alapon zöld téren koronából leggyakrabban meztelen, néha ruhás, aranykoronás szűz nől ki, a korona néha keresztben végződik. A pajzs felső sarkaiban a félholdak helyett gyakrabban szerepel a csillag és a félhold, de az égitestek gyakran teljesen hiányoznahatnak. A sisakdíszen szinte kizárólagosan csak a koronás szűz fordul elő. Forgách Ferenc nyitrai püspökként 1603-as pecsétjén ezen új jelképeket használja: koronából kinövő ruhás szűz, kezeit csípőre téve, fején leveles korona, mely kis keresztben végződik. A pajzs jobb felső sarkában csillag, bal felső sarkában félhold van. A pajzs fölött mitra és pásztorbot látható. Forgács Ferenc bíboros másik pecsétjén (1609-1615) a családi címer a pajzs bal mezőjében látható, míg a jobb vágott mezőben hivatali jelképek láthatók: fent koronás kétfejű sas, lent sárkány. (Szabó L. ezt a pecsétet 1610-re datálja.) A pajzs fölött kettős kereszt és bíborosi kalap látható. A pajzstartó két angyal.

III. Forgách Gergely (1540 k.-1612), 1570 körüli pecsétjén korona nélküli nő látható, a feje mellett két félholddal és F. G. monogrammal. (Lásd Szabó L. 1910. 777. l.) Forgách Zsigmond (1557/1558-1621) országbíró, nádor (1618-1621) pecsétjén (1603, 1619) koronából hosszú hajú, ruhás, koronás szűz nől ki, csípőre tett kézzel, a fejei mellett két félholddal. A sisakdísz a pajzsbeli kép, félholdak nélkül. A sisaktakaró arany-kék.

  • Irodalom: Novák, rodov. I. 101-108. l.

Rövidítések


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs

Lásd még: