Címerhatározó/Forgách címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Forgách (olv. Forgács) család címerével foglalkozik.


gimesi Forgách[szerkesztés]

A Forgács család címere egy 1412. évi pecsétről
Forgách Ágoston (1813-1888) püspök címere

Forgách címer.PNG Gyimesi Forgách (1525).jpg

Gimesi Forgách Ferenc, László, Sebestyén 1525. május 27. Buda II. Lajos címermegújítás és pallosjog általa: atyafiai Zsigmond és Miklós

DL 60.103

Forgách Ferenc címeres levele
Palocsay és Forgács házassági címer a pozsonyi ferences konvent protocollumából, 1710-1763

A czímer: Egyenesen álló, felső sarkán lecsapzott kék pajzsban, csőrsisakból előtűnő, aranykoronás, hosszú szőkehajú, szemközt helyezett női törzs, melynek vörös ruhája, a sisak két oldalán kecses hajlású, leveles csipkézetű, arannyal bélelt takarót képez. A főczímeralakot a koronás fejjel egy magasságban két oldalt, befelé irányult lebegő ezüst holdsarló kíséri. A pajzsot jobbról-balról egy-egy angyalka tartja, két felső sarkaihoz jobbról triton, balról nereida támaszkodik, mindkettő lebegő helyzetben. A keret alját és koronáját delfinekből, illetve nyíló virágokból alkotott díszítmény ékíti. A czímerkép keretén belül arany damaszkolású vörös szőnyeg látható.

A Forgách-czímer itt leírt alakja teljesen eltérő a család czímerének eredeti jellegétől. A Hunt-Pázmán-nemzetségből származó Forgách-család czímerének legrégibb alakját Tamás nyitrai és barsi főispán pecsétje tünteti fel: czölöpösen állított holdsarlót. Ez a czímerkép Forgách Péternek 1413. évi sisakpecsétjén már koronás női törzsnek jobb- és balhalántékához van illesztve, tehát megkétszerezve, mintán a holdsarlót egymagában a sisakra plasztikusan elhelyezni nem lehetett, mint segédsisakdísz pedig a legczélszerűbben az emberi törzs – a koronás szűz alakjában – kínálkozott, míg a holdsarló megkettőzése az esztetikai hatás kedvéért történt. Ismeretes, hogy a koronás női törzs egy czímermonda keletkezésére adott okot, mely szerint Forgách Balázs Kis Károly meggyilkolásáért nyerte azt a kitüntetést, hogy ezentúl a család czímerében Mária királyné mellképét viselheti. A XV. században az 1413. évi pajzsczímert viselte a család, míg Lajos király czímeradománya a czímer eredeti jellegét aztán teljesen megváltoztatta és az eredetileg segédsisakdíszül szolgáló női törzs főczímeralakká vált, míg a régi nemzetségi czímer főalakja annak egyszerű kísérőjévé változott át.

A II. Lajos-féle czímeradomány, mint azt az első pillantásra látni lehet, hiányos czímeradomány. Sisak, sisakdísz és takarók hiányoznak és e hiányt később, I. Ferdinánd idejében a család önként felvett alkatrészekkel pótolta. A Forgách Simon 1559 évi pecsétje már ezt a kiegészített alakot mutatja, koronás sisakból kinövő, koronás, meztelen, hosszúhajú női alak, kétoldalt két szembenálló oroszlántól kísérve, melyek első karmaikkal a sisak koronáját, illetve a nő fején lévő koronát érintik. Sisakdíszül a növekvő koronás női alak szolgál, a holdsarlók teljesen elmaradtak. A későbbi századokban egészen a legújabb időkig a Forgách-czímer főalakja a koronás női alak volt, mely szerkezet és kivitel tekintetében sokféle változatot mutat.

(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))

Külső hivatkozások:

[1]

[2]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

gimesi Forgách gróf[szerkesztés]

Gimesi br Forgách.JPG Coa Hungary Family Forgách (Gimes).svg Coa Hungary Family Forgách.svg

Gimesi br. Forgách Ferenc 1719. március 12., Bécs III. Károly grófi rang és címer általa: felesége Hartl Terézia

P 95 Dessewffy cs. lt. 13. sz. D I. 131

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

Rövidítések

Forgách Ferenc bíboros (1609-1615) címere.JPG

Forgách Ferenc (1559 vagy 1560-1615) bíboros (1607-1615) címere (1609-1615)

Címerhatározó →

Forgách Simon címere 1559 körül.JPG

Forgách Ferenc címere (1603)

Címerhatározó →

Forgách Zsgmond (1557 v. 58-1621) címere 1603 körül.JPG

Forgách Zsigmond (1557 v. 1558-1621), országbíró címere (1603 körül)

Címerhatározó →

  • A család címerének története: A család címerének a 19. századig a növekvő farkast tartották. 1826-ban Mocsáry ezt vadászkutyaként írta le, mert feltételezte, hogy a Forgách család a Hont-Pázmány nemzetségből származott. 1891-ben előkerült Tamás, nyitrai és barsi ispán 1299-es pecsétje (közli Szabó L. 1910, címlap), akiről azt tartják, hogy a családalapító utáni negyedik nemzedékhez tartozott (Ivanch → Ivánka → András → Tamás). A pecsétjén harántos félhold látható. Úgy tartották, hogy a Hontpázmány nemzetség szimbólumai közül a Forgáchok a félholdat, a Szentgyörgyiek a csillagot vették fel. Ezzel csak Ghyczy Pál nem értett egyet, mivel a Forgáchok soha nem használták egyedül a félholdat. Nem igazolható egyértelműen Tamás ispán vérrokonsága sem a későbbi Forgáchokkal.

A Forgách nevet Miklós kezdte használni, aki 1333 körül élt. A család lerégibb hiteles címere Péter pecsétje 1412-ből. A címer ekkoriban egy sisak, melyből koronás meztelen szűz nől ki, a koronája mellett két félhold van. (Közli Mocsáry IV., második melléklet a 128-129. lap között, és 1411-es datálással Csoma József, Turul 1897. 4. l.) A 15. században ezen címer egyedüli ismert variánsa 1441-ből és 1446-ból Forgách János pecsétje, ahol hányzik a sisak és a szűz ruhát visel. A kassai dómban látható címer, ahol a szűz vörös ruhában látható és sisak helyett koronából nől ki, és a két félholdat két szárny helyettesíti, Novák szerint (rod. I. 103) nem a címer változata, hanem a címerfestő tévedésének következménye.

A címerhez kapcsolódó monda szerint a szűz Mária királynét jelképezi, és viselésének jogát Forgách Balázs nyerte el 1386-ban, amikor a II. (Kis) Károly megölésében játszott érdemeiért. A két félhold eszerint a királyné két legmegbízhatóbb hívét, Garay Miklóst és Forgách Balázst jelképezi.

A 15. században a címerből hiányzik a pajzs és a szűz csak sisakdíszként szerepel. Ilyen sisakpecsétek gyakran előfordulnak a 14. századi magyar heraldikában.

A család II. Lajos általi 1525-ös címeradományában (lásd fent) a sisakot a növekvő szűzzel kék pajzsra helyezték és a vörös-arany takarók egyben a koronás szűz öltözékének szerepét is betöltik. A szövegben hangsúlyozzák, hogy ez az aramáles csak megújítja a már régebben használt címert, mert a korábbi címeres levél elveszett.

A család legrégibb teljes címere Forgách Simon pecsétje, valószínűleg 1559-ből: Kék alapon zöld téren koronából leggyakrabban meztelen, néha ruhás, aranykoronás szűz nől ki, a korona néha keresztben végződik. A pajzs felső sarkaiban a félholdak helyett gyakrabban szerepel a csillag és a félhold, de az égitestek gyakran teljesen hiányoznahatnak. A sisakdíszen szinte kizárólagosan csak a koronás szűz fordul elő. Forgách Ferenc nyitrai püspökként 1603-as pecsétjén ezen új jelképeket használja: koronából kinövő ruhás szűz, kezeit csípőre téve, fején leveles korona, mely kis keresztben végződik. A pajzs jobb felső sarkában csillag, bal felső sarkában félhold van. A pajzs fölött mitra és pásztorbot látható. Forgács Ferenc bíboros másik pecsétjén (1609-1615) a családi címer a pajzs bal mezőjében látható, míg a jobb vágott mezőben hivatali jelképek láthatók: fent koronás kétfejű sas, lent sárkány. (Szabó L. ezt a pecsétet 1610-re datálja.) A pajzs fölött kettős kereszt és bíborosi kalap látható. A pajzstartó két angyal.

III. Forgách Gergely (1540 k.-1612), 1570 körüli pecsétjén korona nélküli nő látható, a feje mellett két félholddal és F. G. monogrammal. (Lásd Szabó L. 1910. 777. l.) Forgách Zsigmond (1557/1558-1621) országbíró, nádor (1618-1621) pecsétjén (1603, 1619) koronából hosszú hajú, ruhás, koronás szűz nől ki, csípőre tett kézzel, a fejei mellett két félholddal. A sisakdísz a pajzsbeli kép, félholdak nélkül. A sisaktakaró arany-kék.

  • Irodalom: Novák, rodov. I. 101-108. l.

Rövidítések


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs

Lásd még: