Címerhatározó/Felvinc címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Felvinc címerével foglalkozik.


Felvinc pecsétje, 1841





Orbán Balázs:

IX. Felvincz.
Felvincz legrégibb neve ugy látszik csak Vincz volt, legalább e néven találjuk a róla szóló legelső történeti okmányban felemlitve. Ez András királynak egy 1219-ben kelt adománylevele, mely által Winchet az esztergomi érsek káptalanának adományozza. Ez okmány sok tekintetben érdekes, mert a mellett, hogy Felvincz lételét messze korra viszi fel, egyszersmind annak határa is körül van irva, miből ezen terület, s főleg Aranyosszék akkori viszonyaira sok érdekes adatot találunk...

Felvincz az esztergomi érsekség kezei közt, ugy látszik, hogy csakis a székelyek Aranyosszékre kitelepedéseig volt*, mert bár László királynak 1289-ben kiadott adománylevelében – mely által a székelyeket az atyjától nyert Aranyosszék birtoklásában megerősiti – a helységek névszerint nincsenek megemlitve, de azért Felvincznek azok közt voltát abból is következtethetjük, hogy Andrásnak László király ezen adománylevelét helybenhagyó és érvényesitő 1291. évi okmányában – hol az aranyosszéki helységek már névszerint elősoroltatnak – első helyen ott találjuk Felvinch-et*, még pedig e néven legelőször, mely előneve az ezalatt keletkezett Alvincz és Közép-Vincztől* való megkülönböztetés okáért alkalmaztatott. Ettől kezdve Felvincz neve mindig fentartá magát, mert e néven találjuk Róbert Károly 1313. megerősitő* s azt követett minden más okmányokban. ...

...Felvincz már a nemzeti fejedelemség kezdetével is város volt, s mint ilyen „jus gladii”-vel birt, azon kikötéssel, hogy midőn halálitéletet hozott, akkor három székbirót tartoztak az itélettételre meghíni*. Felvincz mint önálló város már régi idő óta saját czímeres pecsétet használt; mostani pecsétjén egyszarvu ló van, mely előlábai közt török főt áttüző egyenes szablyát tart. Körirata ez: „Sigill Oppidi Felvincz”.

  • Irodalom:

Orbán Balázs: Székelyföld leírása. Aranyosszék. IX. Felvincz. Pest, 1868.[1]

Altenburger Gusztáv - Rumbold Bernát - Tagányi Károly: Magyarország címertára. Rendezett tanácsú városok címerei. Budapest, 1880. 45. tábla

Címer és pecsét a Székelyföldön. Vándorkiállítás, 2010. Szervező: Hargita Megye Tanácsa. A katalógust összeállította: Mihály János[2]

  • Külső hivatkozások:



Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs