Címerhatározó/Dudith címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Dudith család címerével foglalkozik.
horehoviczai Dudith
[szerkesztés]
-
Dudith András eredeti címere -
Az uralkodó által is megerősített címere
[Dudith András] Mint apai ágról az Orehoviczai Dudichok21 ősrégi horvát nemzetségének,22 anyai részről az olasz23 Sbardellatiak nemes törzsének24 sarjadéka, Budán született 1533 február 16-án.25 Atyja, II. Ulászló király tanácsosa, korán árván hagyta őt: hősi halált halt a törökök ellen viselt háborúban.26 [21: E név helyes kiejtése: Dudics. Modern horvát írásmódja Dudić. A latin történelmi emlékekben többnyire Duditius vagy Dudithius, az olasz nyelvűekben Dudizio, német nyelvűekben Dudiez és Duditz jelöléssel fordul elő. Ő maga olykor — deákosan — Duditius, többnyire azonban Dudilh-nak írta nevét. Névaláírásának hasonmását közli Szabó: Forgách Ferenc (Magyar Tört. Életrajzok 1904) 56 l. és Szádeczky: Békés Gáspár 86 l.; 22: E család 1790-ig virágzott. Nagy birtokai voltak Zagorjeban. Arkiv za povjcstniea jugoslavensku. Zagreb 1852, 99 1.; 23: „Gentiles tui fortasse nulli sunt; quaesitum est perdiligenter, nec tamen ullum omnino diligentia fructum tulit“ — írja Manuzio. (Epistolae L. IV. Ep. 12. Venezia 1560.) Rokonait, Dudich édesanyja szülőföldét ugyanis Velencében kereste Rovereto helyett. Életírói, kik Dudichot anyai ágról velencei származásúnak mondják, összetévesztik Velence városát (città di Venezia) ennek területével (dizione veneta). V. ö. Atti dell’accademia di Rovereto 1888. évf. 96 1.; 24: V. ö. I. Ferdinánd 1550 május 22-iki oklevelét I. h. 67 l.; 25: Ezt bizonyítja Dudich sírfelirata a boroszlói Erzsébet-templomban.][1]
- Irodalom:
JUHÁSZ KÁLMÁN: A CSANÁDI PÜSPÖKSÉG TÖRTÉNETE (1552-1608). MAKÓ, 1935. 81.[2]
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: