Címerhatározó/Csirke címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Csirke , Chyrke családok címerével foglalkozik.
pólyi és alattyáni Chyrke[szerkesztés]
Az Aba nemzetségből származó család.
Chyrke (Pólyi és alattyáni). Az Aba-nemzetség ama három ágából, melyek a XIV. század elején Abaujvármegyében laktak, a másodiknak, mely magát Chyrkének nevezte (ellentétben Omodevel és Gerevennel), csak szerény birtoka volt. A Chyrke-család 1367-ben tünik föl mint hilyói, 1399-ben mint alattyáni, 1427-ben mint pólyi, miszlókai, tőkési birtokos. A család már kihalt. Czimerének sisakdísze: balra fordult növekvő sas.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
huszti Csirke[szerkesztés]
Huszti Csirke (Czirke de Huszt) Ferenc, testvére György és vérrokona András armálisát 1668. május 26-án Gyulafehérváron I. Apafi Mihály fejedelem adományozta, amit 1669. május 21-én Máramaros vármegye közgyűlésén hirdettek ki.* [* MUO 181. Régi jelzet: Bihar megyei törzsanyag sz. n.] A fejedelem egyúttal mentesíti Csirke házát is, amelyet korábban Rhédey Ferenctől váltott meg száz „valódi” magyar forinton. Az adományozott nem bízta a véletlenre a tulajdonszerzés megerősítését, ugyanis nem csak az adományozáskori, hanem a korábbi szomszédok nevét is feltüntették: keletről Pankotai Mihály – korábban Porsok István – birtokolt, nyugatról pedig a korábban Csirke István birtokában lévő ingatlan birtokosaként özvegy Székely Lőrincnét nevezi meg az oklevél.* [* „domum eiusd[em]… vicinitatibus ab oriente domus Michaelis Pankotai, antea a Stephano Porsok possessae, ab occidente vero fundi honestae foeminae, relictae Laurentii quondam Székely, qui antea Stephani quondam Czirke praefuerat et comitatu Máramarosiensi existentes habitam, simul cum cunctis suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet ab illustrissimo quondam comite domino Francisco Redei de Kis Réde, perpetuo de Máramaros, eiusdemque ac Bihariense comitatuum supremo comite, eidem ipsiusque haeredibus et posteritatibus utriusque sexus universis in et pro centum floreanum Hungaricalium iustae, currentis et usualis monetae summa”]
Az armálist* [* 645x820/93/– mm.] egyedül Apafi Mihály fejedelem látta el hitelesítő kézjegyével. Egykori függőpecsétje mára sajnos elveszett.
Címerfestménye hiányzik, az oklevél szavai szerint: „Katonai pajzs, égszínkék színű, melynek mezejében vagy udvarában egészalakos férfi teljesen zöld ruhába öltözve, kinyújtott jobb kezében kivont kardot tartva látható. A pajzsra zárt katonai sisak van helyezve, amit ékkövekkel és gyöngyökkel mindenütt illően díszített királyi korona fed, a sisak ormáról pedig innen és onnan különböző színű sisaktakarók vagy foszlányok omlanak alá, és a pajzs szélét szépen körülveszik és díszítik.”* [* „Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo sive area homo integer viridi veste indutus, dextera manu extensa, gladium evaginatum tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis atque unionibus decenter variegatum, ex cono autem galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes partes ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant…”.]
Az oklevél Schönherr listájának készítésekor már Bihar vármegye levéltárában volt.* [* Schönherr Gyula: Bihar vármegye levéltárában őrzött czímeres nemeslevelek. Turul, 1888. 4. 178.][1]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 97-98. (PhD értekezés) [2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: