Címerhatározó/Barcarozsnyó címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Barcarozsnyó címerével foglalkozik.


Barcarozsnyó címere a 15. század körül
Coa Romania Town Barcarozsnyó.svg
Barcarozsnyó címere a várban; 20-21. századi faragványnak tűnik

Léstyán:

3. BARCAROZSNYÓ
1331-ben Rosnou néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Györffy: Az Árpád-kori. I. 831.)
1343-ban Rosnow, 1388-ban villa Rosarum, 1427-ben oppidum Rosno, 1564-ben Rosenau, 1585-ben Rosnyo (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
A német lovagrend alapítja 1225-ben.
1394-ben István, mint a Szt. Mátyás templom papja, felhatalmazásokat kap Balázs, esztergomi vikáriustól. (Urkundenbuch. III. 26.)
1388-ból ismeretes Bertalan plébános, Mihály és István presbiterek neve. (Beke: Az erd. egyházmegye. 24, jegyz.) Legkésőbb tehát ekkor plébániatemploma van Rozsnyónak.
1394-ből és 1404-ből templomának védőszentje is ismeretes: Szent Mátyás. (Beke: i.m. 24, jegyz, Zimmermann, 37. után)
1442-ben István a plébános (Urkundenbuch. V. 102.).
A XIII. századi templom eredetileg háromhajós volt, de a sok átalakítás után csak törpe mellékhajói őrizték meg az eredeti boltozatot. Késő gótikus bordáinak gerincei csörlődött gyámkövekre futnak. Az egyik zárókövön Rozsnyó címerét faragták ki: korona fölött három rózsa, alatta pedig egy. Egy másik zárókő dísze kehely.
A mellékhajók záródása egyenes, a főhajó szentélye sokszöggel záródik.
Az ajtókereteket, az ablakokat átalakították, a főkapuzatot szintén.
Építési idejét a XIII. századra, a későbbi gótikus átalakításokét a XV. századra teszik. (H.Wächner: Kronstädter Heimat. 108.; V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic. 261.)
Legkésőbbi a sekrestye ajtókerete, amelynek egyszerű reneszánsz keretelése bizonyítja, hogy a prázsmári és szászhermányi ajtókeretek mesterétől származik. A mennyezetfestmény XVI. századi. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 281.)
A templomot várfal vette körül. 1831–33-ban egy részét lebontják. Fenn a várban kápolna is állott Szt. György tiszteletére. Bizonyosra vehető, hogy a vár építésével egyidőben épült a kápolna, sőt templom is épült a várban, a lovagrend idejében, előbb fából, majd a lovagrend távozása után kőből. 1770-ben bontják le. (Komm mit. 1978. 91.) Sőt 1976. évi ásatások alapján XI. századi templomot is feltételeznek. (Fabini)
Az 1650. május 3-i feljegyzés szerint adományokat gyűjtenek kápolna építésére, ami a régi újjáépítését jelentheti.
A múlt század közepén oldaltámos falmaradványai még láthatók voltak. (Orbán: Székelyföld. VI. 366.; H. Wächner: i.m. 109.) és ma is láthatók romtöredékei. (Komm mit. 1978. 92.)
Miután a német lovagrend elhagyta a Barcaságot, betegápoló keresztesek a vár alatt egy ispotályt építenek. Ennek alapjait egy építkezés alkalmával találták meg, valamint egy ezüst kelyhet, melynek felirata reformáció előtti időkre utal: „Ave Maria, Gott hilf, Gott hilf.”
A brassói múzeum őrzi. (H. Wächner: i.m. 106.)
A vár alatti és templom körüli lakosság a középkorban katolikus volt, mert a német telepesek már így jöttek ide. A reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)

  • Irodalom:

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai. Kolozsvár, I–II. 1996. Második bővített kiadás: A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kiadása, 2000. Digitális kiadás [a 2. kiadás alapján]: Arcanum Adatbázis Kft. 2003.[1][2]

  • Külső hivatkozások:


Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs