Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Bangh címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Bangh, Bangffy család címerével foglalkozik.


ottoniai Bangh[szerkesztés]

Oluf Bang, Bakócz Tamás bíboros dán jegyzőjének címere, II. Lajos, magyar király, Buda, 1517. május 17.
A címeres levél átirata, 1939
Oluf Bang közjegyzői jele, 1514
Bang (de Bang)
Bang (Storkorsslægten) Ch→

Nemes:

A Rungsted Kystben élő Ulf Bang 1939-ben egy tört magyarsággal írott levél mellékleteként elküldte őse címereslevelének gépelt másolatát Asztalos Miklós múzeumi alkönyvtárnoknak, aki ezt az Országos Levéltárba továbbította, amely ma is a Diplomatikai Levéltárban pihen.5 [5 HU-MNL-OL-DL 39447. (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Levéltár[1]) Címere: Három részre osztott pajzs, mindhárom azonos színű. A felső rész közepén egy vörös rózsa van, a középső rész fehér színű 3 arany csillaggal, melynek 5 fénysugara van. Az alsó rész sárga színű, benne egy fehér holddal.] ...

Karácsonyi János... ugyanezen folyóirat hasábjain javította ki Áldásyt. Maliciózusan megjegyezte, hogy „aki a pápai regestákat forgatta és a középkori földrajzot tanulta, annak mindjárt eszébe jut, hogy az «Ottoiun» szó hibás olvasás «Ottonien» helyett”. Karácsonyi szerint tehát Olaus Bangh nem morva, hanem a dániai Odense (Othoniensis) egyházmegye szülötte. ...

Oluf Hansen Bang6 1480 körül a dániai Middelfart városában született kereskedő polgárcsaládban. A Bang família tekintélyét mutatja, hogy apja, Hans és nagybátyja, Oluf is betöltötték a település polgármesterségét, testvére, Niels pedig városatya volt. [6 Ő maga sem volt nevének írásában következetes: 1513 és 1515 között ‘Bangh’, 1516 júliusától szeptemberéig magyarosan ‘Bangffy’, 1516 novemberétől 1518 februárjáig ‘Bangssen’, 1518 márciusától 1520 májusáig ‘Bangk’ vagy ritkábban ‘Bank’ alakban, közjegyzői jegyében pedig ‘Bang’-ként írta le nevét.] Oluf Bang ifjú koráról nem rendelkezünk túl sok információval, csak annyi bizonyos, hogy egyházi pályára lépett, felvette a kisebb rendeket és magiszteri fokozatot szerzett. A latin grammatika és az ars notaria, azaz a hivatali írásbeliség tudományával felvértezve Rómába ment, ahol közjegyző lett és a pápai udvar szolgálatába szegődött. 1513. július 24-én már mint a pápai família tagja (familiaris continuus commensalis) dániai javadalmakért szupplikált...

Hősünk valamikor ekkortájt a pápai udvar helyett azonban egy másik munkaadót keresett és talált Bakóc Tamás bíboros, esztergomi érsek személyében... Bakóc kardinális 1512. január vége óta időzött Rómában, és bár szándékában állt letelepednie, az új pápa minden erejével azon volt, hogy a konklávén komoly riválisnak mutatkozó magyar bíborost hazatérésre ösztönözze. Az idős Bakóc 1513 novemberében kelt útra Rómából, és Ancona, Zengg, valamint Zágráb érintésével március hó elejére érkezett vissza székvárosába, Esztergomba. Népes kíséretében már minden bizonnyal Oluf Hansen Bang is jelen volt.

Oluf Bang Bakóc bíboros legátusi bíróságának írnoka és közjegyzője lett. ...Bakóc hazaérkezése után tehát létrejött egy, az esztergomi vikárius – korszakunkban Nyási Demeter – által működtetett érseki széktől szervezetileg független legátusi bíróság is, melynek apparátusát elsősorban a bíborossal Rómából hazatérő, a Szentszék kúriai ügymeneteiben is járatos külhoni személyek alkották. ...

Ebben a nemzetközi csapatban azonban a legaktívabb nótárius minden kétséget kizáróan Oluf Hansen Bang lett. ...az általa írt oklevelek... [által] képet alkothatunk csaknem hat éves írnoki és jegyzői működéséről. Fennmaradtak saját neve alatt kiadott közjegyzői oklevelek [is]...

Bakóc Tamás minden bizonnyal meg volt elégedve jegyzője munkájával, hiszen az ő közbenjárására kapott II. Lajos magyar királytól 1517. május 17-én szolgálataiért nemességet. Az arannyal, ezüsttel és kékkel három részre vágott címerpajzs felső osztásában egy vörös rózsa, középen három ötágú arany csillag, míg az alsóban egy ezüst hold szerepelt. Bakóc Tamás a budai királyi udvar mellett a római kúriában is közbenjár érte: X. Leó pápától a bíboros ajánlására 1517 júniusában az odensei egyházmegyében lévő asperupi plébániát nyerte el. 1520 telén – hogy a Bakóc kardinális mellett megszerzett tapasztalatait és kapcsolatait kamatoztathassa – visszatért Rómába. ...

A Bakóc Tamás által kialakított – és részben Isvalies bíborostól örökölt – kúriai kapcsolatrendszer a bíborost túlélve tovább szolgálta a magyar-szentszéki kapcsolatokat. Bár arról nincs adatunk, hogy Oluf Bang Rómába való visszatérése után tovább képviselte volna akár Bakóc bíboros, akár a magyar királyi udvar érdekeit, azonban scriptor kollégájáról, Jean Dissoncourtról igen: 1523-ban Tommaso de Vio pápai legátus kíséretében ismét Budán találjuk.

  • Irodalom:

Nemes Gábor: Oluf Hansen Bang, Bakóc Tamás dán jegyzője. Turul 2020/2. 58-62.[2][3]

Áldásy Antal: Ismeretlen címereslevél II. Lajostól. Turul 40. (1926) 28–29.

Karácsonyi János: A bolygó dánus. Turul 41. (1927) 84.

Otto Anfrup: Vaabenførende Slægter i Danmark. København, II. 1949-1952. 131., 188. [4] 131., 188. [5]

Frtitz Schönwandt: Hans Bang i Bogense †1560, med et afsnit om den ældre Bang-slægt i Vends herred. Personalhistorisk Tidsskrift. 1980/1. 27-43. [6]

  • Külső hivatkozások:

[7]

[8]

[9]

Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs