Címerhatározó/Bajzáth címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Bajzáth család címerével foglalkozik.


pészaki Bajzáth[szerkesztés]

Bajzáth.JPG



Bajzáth István 1669. január 24., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Varjú Anna, gyermekei Imre, István, Mária

P 773 Lad. RRR 83/2

Bajzáth.jpg

"A család felemelkedése Bajzáth József (1720-1802) nevéhez köthető; 1764-et követően királyi tanácsos és veszprémi püspök. A család előnevét adó Torontál vármegyei Pészakot uralkodói birtokadományként kapta. Ő vásárolta meg 1800-ban az akkori birtokos Amadé Antaltól a Fejér vármegyei, mai nevén és alakban, iszkaszentgyörgyi uradalmat. Az uradalomban utódja testvéröccse, János, majd ennek fia; a gazdaságszervező, politikai és irodalmi tevékenységéről ismert Bajzáth György (1791-1869) Fejér vármegye alispánja, országgyűlési követe, Székesfehérvár szabad királyi város biztosa. A család nemesi címere a csücskös talpú címerpajzs kék mezejében hátsó lábain ágaskodó aranyoroszlán jobb első lábával kivont kardot tart. A zárt címersisak aranykoronájából ugyanez az alak növekedik. Az 1859. esztendei adományozást követően a bárói címer négy részre osztott címerpajzs; első és negyedik kék mezejét a nemesi címer foglalja el, második és harmadik vörös mezejében háromágú aranykoronán ezüst kettős kereszt látható. A zárt címersisak aranykoronájából az aranyoroszlán alakja növekszik. A címertakarók jobbról ezüst-kék, balról ezüst-vörös színűek." (Fejér vm. lev.)

"Bars megyében Nagy-Sallóban élt, és 1739-ben ott halt meg Bajzáth György, kinek fia József, a veszprémi püspök szerzé Torontál megyében a Pészaki (honnan a családi előnév) és Fejér megyében az Iszka-Szt.-Györgyi uradalmat. Az előbbiben közös adományozott volt öccse ker. János is, ki Fehér megyének táblabírája volt. Ennek első nejétől fia József kir. tanácsos, mint a pészaki uradalom tulajdonosa lakott Pészákon, a táblán látható fiai nagyobbára a katonai pályán díszlettek. Jánosnak második nejétől ns. Sólyonyi Rozáliától fia György-András hosszas megyei hivatalok után Fehér megyének 1836-ig másod-alispánja volt, közben 1830-ban országgyűlési követ; 1837-ben Fehérvár város kir. biztosa, és ugyan akkor kir. tanácsos lett. 1856-ban nyerte a pápai sz. Gergely-rend commendatorságát, 1859-ben pedig osztrák birodalmi báróságra emeltetett. Tudományos ismereteinek és buzgó vallásosságának fényes tanúságai az általa latin nyelven írt munkák. Bírja az Iszkaz-sz.-Györgyi uradalmat. Nejétől bernecki Bernrieder Máriától gyermekei e táblán láthatók. A család nemesi címere a pajzs kék udvarában hátulsó lábain ágaskodó oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. A pajzs fölött szintén az. - A bárói címerben a négyfelé osztott pajzs 1. és 3. udvarát szintén nemesi címer foglalja el; a 2. és 4. vörös udvarban arany koronán ezüst kettős kereszt látható. A pajzs fölött szintén a leirt oroszlán."

  • Irodalom:

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913

A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000.

  • Külső hivatkozások:

[1]

[2]

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs