Címerhatározó/Békés vármegye címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Békés vármegye címerével foglalkozik.


magyarcimerek.hu:

Békés vármegye területén valószínűleg a 11–13. században jött létre comitatus, amelynek központja a Fehér- és Fekete-Körös találkozásánál épült királyi vár – várispánsági székhely –, Békés lett. A történelem folyamán a békési vár fokozatosan veszített a jelentőségéből, szerepét Gyula vára vette át mint főispáni székhely. Területét az 1877. évi I. törvénycikk rendezte véglegesen. Békés vármegye címeres pecsétjét III. Károly adományozta 1724-ben, majd V. Ferdinánd látta el magyar nyelvű körirattal 1836-ban: BÉKÉS ~ VÁRME-GYE ~ PECSÉTJE 1836. A csücskös talpú, reneszánsz pajzs hasított. A jobb oldali mezőben hármas halmon balra fordult, ágaskodó, kétfarkú oroszlán látható, jobb mellső lábával három búzakalászt tart, bal mellső lábával szablyát emel. Az oroszlán kiöltött nyelvű, feje fölött zárt fejedelmi korona lebeg. A pajzs bal oldali mezejében három pólya látszik, jelképezve ezzel a vármegye három fő folyóját, a Fehér-Köröst, a Fekete-Köröst és a Sebes-Köröst. A címert felül nyitott levélkorona zárja le.

Az eredeti címerben az oroszlán feje felett a Szent Korona lebegett, azonban V. Ferdinánd utasítására ezt lecserélték a vármegye ispánjának leveles koronájára.

Bél Mátyás:

Egyébként a címer, amelyet 1723-ban adományoztak a megyének, oroszlánt ábrázol, a Löwenburg nemzetség címerállatát, alatta pedig a három Körös jelképét.49 [49 Téves az 1723-as dátum. A címert 1724-ben kapta a megye. Az új címerről lásd: Karácsonyi: Békésvármegye... I. 328.; Haan: Regesták... BRMTÉ XI. 117.]

Haan:

1715. jul. 23. első alakuló közgyűlésen határoztatott hogy miután a vármegye pecsétje, a hosszas törökhódoltság ideje alatt elveszett, minden tisztviselő, a hivatalos irományok pecsétlése alkalmával, használja a maga pecsétjét. Innét az látszik, hogy a vármegyének a török hódoltság előtti időkben volt saját vármegyei pecsétje.

1716. jelenti az alispán, hogy az általa megrendelt pecsét Bécsből megérkezett.

1724. Kir. leirat, mely szerint a király a Cancellária utján arról értesülvén, hogy a vármegye gr. Lővenburg főispán pecsétjét és czimerét használja megyei pecsétül, ettől ezennel eltiltja, nem lévén erre királyi engedélye. Erre a vármegye azt válaszolja, hogy ezt csak azért tette, mert remélte, hogy a vármegye régi pecsétje talán valahonnan megkerül; miután ez mindeddig nem történt, kéri ő Felségét, látná őt el hivatalos czimerrel. Erre azután kiadatott márcz. 28. Bécsben a privilégium, mely a czimert ekkép Írja le: kétfelé osztott paizs, melynek jobbról való zöld mezejében a Hármas-Köröst ábrá­zoló három pólya; balról pedig hármas halmon álló s hátulsó lábaira álló kétfarku oroszlán, egyik lábában buza-kalászt, másban hegyén koronával ellátott kivont kardot tartva. Körülírás: Sigillum comitatus Békésiensis an. 1724.

1786. Békés, Csanád és Csongrád megyék egyesittetvén, a helyt, tanács rendeli, hogy a három egyesitett megye ideiglenesen Csongrád vármegye szokott hivatalos pecsétjét használja.

Aug. 30. a helyt, tanács uj pecsétet küld, melyen Magyarország czimere és a három egyesitett megyének neve.

1790. ápr. 24. ezen pecsét a helyt, tanácsnak viszszaküldetvén, a megye újra a III. Károly által adományozott pecsétet használja.

  • Irodalom:

Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. Gyula, 1993. 13. [1] A mű eredeti címe: História Comitatus Békésiensis. Fordította: P. Szalay Emőke és Pánczél Barnabás.

Karácsonyi János: Békés vármegye története. Gyula, I. 1896. 328.

Haan Lajos: Regesták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyveiből. Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyve. XI. 1884-1885. B.-Gyulán, 1886. 117-118. [2][3]

magyarcimerek.hu [4]

  • Külső hivatkozások:



Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs