Címerhatározó/Báncsa címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Báncsa, Váncsa család címerével foglalkozik.


Báncsa István váci püspök (1240–1242), esztergomi érsek (1242–1252), palestrinai bíboros-püspök (1252–1266/1268)
Váncsa István váci püspök (1240-1243) pecsétje

Báncsa István (Báncsai, Báncha, Váncha, Vancsa) (13. század) esztergomi érsek, az első magyar bíboros.

Kiss:

1238 és 1240 között váci és titeli prépost volt, és IV. Béla kancellárjaként szolgált. 1240–42 között váci megyés püspök volt. 1241-ben a király követségbe küldte II. Frigyes német-római császárhoz és IX. Gergely pápához, hogy a tatárok ellen katonai segítséget kérjen, de nem járt sikerrel. A muhi csatavesztés után Dalmáciába ment a királyhoz, aki 1242-ben Dalmácia kormányzójává nevezte ki.

1242. augusztus 14-én az esztergomi káptalan érsekké választotta; ebben a tisztségében 1243. július 7-én erősítette meg IV. Ince pápa. Segítette az ország újjáépítésében a királyt, aki 1249-ben épületet adományozott neki. 1252-ben lemondott az érseki címről.

1252 márciusában (más források szerint még 1251 decemberében) a pápa Palestrina püspökévé és bíborossá nevezte ki. Ezzel Báncsa lett az első magyar bíboros. Ezután 1253-tól pápai követként szolgált Magyarországon és Szlavóniában. 1254-ben részt vett IV. Sándor pápa megválasztásában, 1261-ben viszont nem IV. Orbánén, hanem Magyarországon maradt és közvetített a IV. Béla és fia, István közötti viszályban. 1264–65-ben részt vett IV. Kelemen pápa megválasztásában, majd annak halála után részt vett az 1268–71-es (az egyház történetében a leghosszabb) konklávén is, de meghalt, mielőtt X. Gergelyt megválasztották volna. Aláírója volt több pápai bullának is.

Halálának dátuma vitatott. Különböző források említik az 1266-os évet, az 1268. július 10-i és az 1270. július 9-i dátumot is. A római Santa Balbina-bazilikában temették el. Ez ma Erdő Péter bíboros érsek címtemploma.[1]

Udvartartása:

Bíborosként nagy (kb. 70 fős) udvartartása (familia cardinalis) volt Esztergomban. Ennek szerkezete a pápai udvartartás mintáját követte. Klerikusok (39) és laikusok (18) egyaránt voltak közöttük. Az udvartartás fizetett tagjai a familiárisok (familia) voltak. Egyesek külön funkciókat töltöttek be: A. klerikusok (39): káplán (commensalis, 1), káplánok (19), klerikusok (2), pap (1), instructor (1), rendes familiárisok (15); B. laikusok (18): közjegyzők (3), kamarások (3), ajtónálló (1), senescalus (1), marsall (1), serviens (2), szakácsok (2), kukta (1), borbély (1), pék (1), orvos (1+), nevelők (1+); C. egyéb familiárisok: káplánok (12), közjegyző (1). Összesen 70 fő. Közülük 12 volt magyar, 7 olasz, 5 spanyol, 3 francia és 30 ismeretlen származású. A magyarok akkor is megmaradtak az udvartartásában, amikor külföldön tartózkodott.

A bíborosnak négy unokaöccse volt: János, Carulus, István és Orbas. Mindnyájan a famíliája (udvartartása) tagjai voltak. Előmenetelüket a nagybácsijuk is elősegítette. Jánost 1264-ben ő maga nevezte ki zalai fődiakónussá. Carulus valószínűleg szinté az ő közbenjárására lett esztergomi, majd 1264-ben veronai kanonok. István a bíborostól kapta a fentoni kanonokságot, majd 1263-ban a zágrábi oklevélben kijelölt püspök lett, de még túl fiatal volt a püspöki székhez. Néhány évvel később választott kalocsai érsek lett. Orbas is egyházi javadalmakat és járulékokat kapott a nagybátyja közreműködésével.

Báncsa családfa, Kiss Gergely, 2017. 70.png

  • Irodalom:

Gergely KISS: Cardinal’s familia as a Network in the 13th Century. A Case Study of Cardinal Stephen Báncsa’s Family in the Mid-thirteenth Century. In: Ed. Márta Font et al.: Specimina Nova Pars Prima. Sectio Mediaevalis IX. Dissertationes historicae collectae per Cathedram Historiae Medii Aevi Modernorumque Temporum Universitatis Quinqueecclesiensis. A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének Történeti közleményei. Pécs, 2017. 59-75. [2]

Kiss Gergely: Dél-Magyarországtól Itáliáig. Báncsa nembeli István (1205 k. – 1270) váci püspök, esztergomi érsek, az első magyarországi bíboros életpályája. Pécs. Kronosz Kiadó. 2015.

  • Külső hivatkozások:

[3]

Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs