Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Apátfalva címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Apátfalva címerével foglalkozik.


Ch→

A helység pecsétje 1764-ből való. Pajzsában repülni készülő madár három, egymás fölött hullámzó vonalon. A hullámvonal a Marosra, a bóbitás madár a vízi életmódra utal. Az évszámok közé kereszt illeszkedik. Körirata: Sigillum Communi-tatis Apatfalvensis. Azaz: Apátfalva község pecsétje. (A községi önkormányzat a régi pecsétnyomó alapján megterveztette a község címerét,

és 1994-ben rendeletet alkotott a címer és zászló használatáról. A címer leírása: A címerpajzs formája csücsköstalpú reneszánsz pajzs, alsó harmadánál vágva három fehér színű hullámos pólyával a pajzstalp zöld színű mezejében. A felső kétharmadnyi vörös mezőben a pajzsderék közepén fehér színű - heraldikai szempontból -jobbra lépő bíbic látható, fején és nyakán, valamint faroktollain fekete színű sávval, két oldalról sárga színű sáslevelek között. Felette a pajzsfőközépen íves szárú fehér színű kereszt.)[1]

Apátfalva község

(Csongrád megye)

A címerpajzs csücskös talpú reneszánsz pajzs, alsó harmadánál vágva három fehér színű hullámos pólyával a pajzstalp zöld színű mezejében.

A felső kétharmadnyi vörös mezőben a pajzsderék közepén fehér színű, - heraldikai szempontból - jobbra lépő bíbic látható, fején és nyakán, valamint farktollain fekete színű sávval, - két oldalról sárga színű sáslevelek között. Felette a pajzsfőközépen íves szárú fehér színű kereszt.

Apátfalva a Viharsarok déli, földrajzilag a Békés-Csanád-i löszháthoz a mezőgazdasági termelés egyik legalkalmasabb vidékéhez tartozik.

A múltban a régi Csanád megyében, a jelenlegi Magyarcsanád helyén feküdt. Ma Csongrád megye déli részén, a Maros folyó jobb partján, Makótól keletre, 10 km távolságra fekszik; s a 43-as főközlekedési út szeli ketté.

A Község közigazgatási területe 5002 ha.

Történelem:

Már Szent István király korában is lakott terület volt. 1332-ben templommal és lelkésszel rendelkezett. Az első írásos emlék 1334-ből való, mely "Potfalua"-nak említi. Egy 1447-ben kelt oklevélben "Patfalva" nevet viseli. Az "Apátfalva" név eredete nem tisztázott, de a falu lakossága ma is a régi elnevezés szerint "Pátfalvának" nevezi.

1493-ban került a csanádi püspök birtokába. 1514-ben a parasztlázadás alkalmával május 23-án itt győzte le Dózsa György előhada Báthori István temesi főispán és Csáki Miklós csanádi püspök csapatát. A csatában elesett urak apátfalvi vértanúk néven kerültek a kor szomorú történelmébe. A Maros folyó, a történelem vihara a települést többször elpusztította. 1552-ben a török pusztítás (Ahmed bég serege) nyomán teljesen elnéptelenedett, a falut 100 évig pusztának is nevezték. Az apátfalvi erdőben lévő Szecse község használta földjeit.

A XVII. század végétől kezd újra benépesedni a terület. 1751-ben kamarai igazgatás alá jutott és a szerb határőrök kivonulása után a szomszédos magyar településekből, továbbá Jászjákóhalmáról és Heves megyéből újabb telepesek (500) jöttek. Őket tekintjük a mai lakosság őseinek. 1762-ben vált külön Csanádtól, legrégebbi pecsétje 1764-ből való.

E kortól beszélhetünk, mintegy kétszáz évig Apátfalva dinamikus, de egyben sajátos fejlődéséről. Mikor az újtelepesek száma meghaladja az ötezret, Mária Terézia kívánságára a csanádi püspök "Apátfalván 1753-ban önálló plébániává emelte..." Már 1754-ben megkezdték a templom építését, amely 1757-ben lett készen, mikor is Szent Mihály tiszteletére a makói alesperes felszentelte. A templom belseje mai formájában a XIX. sz. elején alakult ki. 1842-ben újították fel a mellékoltárokat. A templom Szent Anna képét 1854-ben Kargl Károly bécsi, a főoltár Szent Mihály képét Pesky József budapesti festőművész festette. Július 26-át Szent Anna napját fogadalmi ünnepnek tartják az 1831. évi kolerajárvány megszűnésének emlékére. [2]

  • Irodalom:

TÓTH FERENC: Apátfalva. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest (é. n.), Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007

[3]


  • Külső hivatkozások:

[4]

[5]

[6]

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs