Címerhatározó/Adamovich címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként az Adamovich, Adamovits családok címerével foglalkozik.


Adamovits 1625[szerkesztés]

Adamovits. 6. T. 8. Ferdinánd király A. János és Györgynek 1625. X. 25. c. n. l. ad. – Kihird: Pozsony vm. 1627. – Nyitra vm. lt. Fasc. I. No. 9.

  • Irodalom:

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913


  • Külső hivatkozások:

[1]


csepini Adamovich[szerkesztés]

Adamovich címer.jpg
Adamovich bárók

Adamovich de Csepin. 6. T. 7. Adamovics Pál, felesége Knesovics Judit, gykei: Márton, Ferenc, Mária, Katalin, Margit; testvérei A. Margit és Márton III. Károlytól 1714. XI. 6. c. n. l. kaptak. – Kk. XXX. 460.


Csepén, a nemesi Adamovich bárói család székhelye volt. A „de Csepén” nemesi előnevet, Adamovich I. Kapisztrán János kapta, 1770. október 6-án, Mária Terézia királynőtől, és az Adamovichok ekkortól kezdve viselhették a csepéni előnevet. Ez a nagyon ősi család, feltehetően a bulgáriai Ciprovac nevű településről származik. Néhány történeti forrás szerint Boszniából származnak, ahonnan először Varasdra települtek, majd onnan Verőce vármegyébe. Bács-Bodrog vármegyében, 1625-ben, a nemesek között sorolják fel az Adamovichokat, 1690. körül, a baranyai Pécs városában. Szlavóniába, 1700. körül érkeztek. A magyar-horvát nemességüket (nemesi oklevelüket és címerüket), 1714. november 6-án Bécsben kapta meg VI. Károly királytól, Adamovich Pál186, felesége, Knezović Judit, és gyermekei. Fia, Márton187 alapította meg a családfát. Márton fia, I. Kapisztrán János188, királyi tanácsos és Verőce vármegye alispánja volt, nagy tekintélyre vált érdemessé, ami családjára épp úgy, mint birtokainak növekedésére is kihatott. Házasságával, Szaich (Saić) Judittal, az akkori Horvátországban (a mai Horvátország északnyugati része), az alábbi javakhoz jutott: Szt. Ilona, Majkovec, Kanizsa (Lug), Imbriovec és Đelekovec, amjd vásárlás útján Szlavóniában az alábbi birtokokhoz jutott: Ténye, Almás és Erdőd. A birtokait három fia között osztotta fel. Adamovich I. Kapisztrán János, az Adamovichok két másik ágát, a csepéni és a tényei ágát is megalapította. A csepéni család nemzetségi ága, a legidősebb fiával, Pállal (1760-1801) kezdődik, a tényei család nemzetségi ága, mely a bárói vonalat vitte tovább, Antal Gáspárral189 (1762-1829) kezdődik. Harmadik fiának Rókusnak (1764-1809), nem voltak utódjai. A csepéni családi ágból, mely Lajossal190, mint az utolsó fiúörökössel végződik, II. Kapisztrán János191, aki haladó közgazdászként volt ismert, és Béla192, aki mint neves zeneszerző, emelkedett ki. [2]

Az Adamovich család a nevükben a „csepéni” nemesi előnevet, 1770-től viselik, miután Csepén a család székhelye lett. Adamovich I. Kapisztrán Iván188 fiaitól, Páltól és Antal Gáspártól189 a család két ágra szakadt? A csepénire, mely Pállal (1760-1801) kezdődött, és a tényeire, mely Antal Gáspárral (1762-1829)189 kezdődött. A család tényei ága terebélyesebb és máig fennmaradt. Itt hasznos megemlítenünk azt a néhány nevet, melyet feljegyeztek a horvát történetírásban. Adamovich I. Károly (663. kép)692, Antal Gáspár unokája volt, és mint Jellasics József bán segédtisztje tudunk róla. Az ő fiatalabbik fia, Iván693, a horvát valamint a magyar-horvát közös országgyűlés képviselője, kamarás, a máltai lovagrend lovagja volt, magyar-horvát bárói címet, 1913. október 20-án adományoztak neki. A leszármazottja azóta viselik a bárói címet. Az Adamovich családnak ezen tényei ága is két ágra szakadt: a báróira, mely Ivánnal kezdődik, és a nemesire, melyet Iván testvére, II. Károlynak a leszármazottja alkotnak694. Iván fia, III. Kapisztrán Iván695 valamint, az ő fia Miklós696, jelenleg a máltai lovagrend nagykövete Horvátországban, alkotják a család bárói ágát.

Bartholovich Károly, eszék város alpolgármestere volt, nemességét, valamint a „tényei2 nemesi előnevet, 1898. május 17-én adományozták neki, amit mg ugyanabban az évben a vármegyegyűlésen hirdettek ki697.[3]

  • Irodalom:

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913

  • Külső hivatkozások:

[4]


Adamovich 1718[szerkesztés]

Adamovich. VI. T. 5. Adamovich János 1718. III. 20. III. Károly királytól c. n. l. kapott. – Hit. másolat Komárom vm. lt.

  • Irodalom:

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913


  • Külső hivatkozások:

[5]


Adamovich 1791[szerkesztés]

Adamovich. 6. T. 6. A. Alajos-Ádámnak 1791 évben használt c. p. Zemplén vm. lt. Fasc. jur. 72. No. 12.

  • Irodalom:

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913


  • Külső hivatkozások:

[6]

Adamovich 1819[szerkesztés]

Adamovich. – A. Jakabnak 1819-ben használt c. p. Komárom vm. lt. Nemesi per. XIII. 69.

  • Irodalom:

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


  • Külső hivatkozások:

[7]


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs