Címerhatározó/Aczél címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Acél, Aczél, Atzél családok címerével foglalkozik.
Aczél 1605
[szerkesztés]
Aczél. 4. T. 9. Bocskay István Aczél Péternek és 9253 hajdú társának c. n. l. és Vámos-Pércsre Szabolcs megyében donátiót ad. 1605. XI. 12. Kihird: Szabolcs vm. 1606. XII. 4. – Eredeti Hajdu vm. lt. Turul 1905. évf. 178. l.
- Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913[1][2]
- Külső hivatkozások:
Aczél 1619
[szerkesztés]Aczél család 1619. VI. 28. kapott c. n. l. – Kihird: Abauj vm. 1620. – Kempelen M. N. Cs. I. 22. l.
- Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913[4][5]
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Külső hivatkozások:
Aczél 1633
[szerkesztés]
Aczél. 5. T. 1. II. Ferdinánd Aczél Jánosnak és fiának Istvánnak valamint testvéreinek: Péternek és Mihálynak c. n. l. ad 1633. VII. 12. – Kihird: Nógrád vm. 1633. – Eredeti n. l. Aczél János birtokában Miskolcz. – Hit. másolat Dr. Magasházy Bélánál Miskolcz.
- Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913
- Külső hivatkozások:
borosjenői Acél
[szerkesztés]
Pozsony és Bihar vármegyékben elterjedt család. Temes vármegyei ágának megalapítója István, a vármegye visszaállítása után 1779-85-ig első főjegyzője volt a vármegyének. 1782-ben adományul nyerte Németságot, melyet női ágon jelenleg is bír. 1786-ban a kir. táblánál előadó-tanácsos. 1791-ben nádori ítélőmester. 1808-ban kir. személynök és alkancellár. 1803-ban nyerte adományul Borosjenőt a Borosjenői előnévvel. Fiai közül: Antal Temes vármegye táblabírája, 1836-ban Békés vármegye főispáni helytartója, 1837-ben udvari tanácsos, 1841-ben Csongrád vármegye főispáni helytartója, 1842-ben Torna, 1845-ben Csongrád vármegye főispánja. 1857-ben osztrák bárói rangot nyert. Fiai: István (szül. 1824, 1866) és Lajos (szül. 1828, †1910) 1875-ben magyar bárói méltóságra emelkedtek. Halála után a németsági uradalmat örökbefogadott leánya, Konstanczia, férj. gróf Szápáry Istvánné örökölte. István fia Béla (szül. 1850, †1900 márc. 29) cs. és kir. kamarás, volt orsz. képviselő, a Park-Club megalapítója. A nemesi ágból József (†1845) huszárkapitány, Sándor 1834-1838-ig Arad vármegye másodalispánja és János 1849-1852-ig Arad várm. csász. kir. biztosa. Fia Péter (szül. 1836, †1901 szept. 11.) Arad város polgármestere, majd Arad város és vármegye főispánja, 1892-96 orsz. képviselő. Címer (bárói): négyelt pajzs, kék szívpajzzsal. Ebben zöld alapon álló természetes daru, csőrében a markolat fölött élével lefelé fordított aranymarkolatú görbe kardot tart. Nagy pajzs. 1. és 4. ezüstben lángokból kiemelkedő kék főnix-madár. 2. és 3. veresben, zöld alapon, fehér kövekből rakott négyszögletes vár, melynek negyedik oldala sánckarókból áll, elül kapuval és három saroktoronnyal: Sisakdísz: a daru, csőrében természetes patkót tartva. Takarók: kékezüst-vörösezüst.[7]
- Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913
TEMES VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Néhai Lendvai Miklós anyagának felhasználásával írta: Reiszig Ede dr., a közp. szerk. biz. tagja. In: Borovszky: Temes vármegye[8]
- Külső hivatkozások:
Aczél 1662
[szerkesztés]
Aczél. 5. T. 2. Aczél János és testvérei Péter és János 1662. VI. 17. Apaffi Mihálytól c. n. l. kaptak. – „Dr. Áldásy Cimerlevelek” 222. l.
- Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913
- Külső hivatkozások:
szatmári Aczél
[szerkesztés]
Aczél de Szatmár. Siebm. W. S. A. T. 54. – Cimer: kerektalpu paizsban zöld téren növekvő szarvas. – Sisakdisz: a paizs alak.
- Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913
- Külső hivatkozások:
kemenczei Aczél
[szerkesztés]
Aczél de Kemencze. – A. József 1905. II. 6. nyert c. n. l. – Kempelen M. N. Cs. I. 22. l.
- Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913
- Külső hivatkozások:
Lásd még: