Címerhatározó/Ácscéhek címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a különféle települések ácscéheinek címerével foglalkozik.


A faipar legjellegzetesebb céhes szakmái аz asztalosok, a kerékgyártók (bognárok) és a kádárok (pintérek) mesterségei voltak. Az esztergályosok finomabb faipari munkát végeztek. Az esztergályos mesterség speciális Veszprém megyei ága volt a híres csutorásipar. Az ácsok szakmája, akik helyenként a molnárokkal állottak közös céhszervezetben, már átnyúlik az építőipari szakmába, a kőműves, kőfaragó és tetőfedő szakmába. Az agyagipart a fazekasok képviselték. (207.)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[1] [2]


Győri magyar ácscéh[szerkesztés]

Győri magyar ácscéh pecsétje 1722.png

A Győri magyar ácscéh pecsétje, 1722, Xántus János Múzeum, Győr

Kis méretű, hengeres nyelével egy darabból készített sárgaréz nyomólap. Körirata latin nyelvű: „SIGIL(lum): TRIB(?): ET MAGIS(trorum): FABR(is): LIGN(arium): IAVRI(ensis):”. Az évszám a mezőben kapott helyet: „17 22”. A pálmaág-keretbe helyezett ovális címerképe megegyezik a mintául vett 1700-as vésetű német bélyegzővel (lásd 25.). A függőlegesen álló vésőcsákányra keresztbe tett derékszög és hasonló körvonalú, méretű, nyeles kötőfejsze, föléje körző rajza került.

[3]


  • Irodalom:


A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


  • Külső hivatkozások:

Győri német ácscéh[szerkesztés]

Győri német ácscéh pecsétje (a) 1700.png

A győri német ácscéh pecsétje, 1700, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Régi típusú kovácsoltvas nyélre erősített, nagyméretű, sárgaréz nyomólap. A stilizált levélkeret alatt vékony vonallal jelzett szövegszalagon német nyelvű körirat olvasható: „SI(e)G(e)L VOR DAS ERSAM(e) HANTWERCH DER ZIM(m)ERMEISTER IN RAPP”. Az évszám a mezőben kapott helyet: „17 00” A pecsétképen az ácscímert kerek talpú pajzsra helyezték, amely a birodalmi kétfejű sas mellén van. Az ács szakmát keresztbe tett szekercék, ezek alsó zugába vésett körző, fölöttük vonalzó jelképezi. A pecsét a céh védőszentjeit is ábrázolja. Egyrészt a sas szárnyaira helyezett Szent Józsefet (foglalkozását tekintve ács volt), aki egyik kezében liliomot, másikban fűrészt tart; másrészt megjelenik karingben és pálmaággal jelezve Szent István első vértanú személye is. A birodalmi címer fölött kerek talpú, ívelt oldalú pajzsban a magyar címer is megfogalmazódott. A tipárium évszámát a címermadár szárnyai alá vésték.

[4]

  • Irodalom:


A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


  • Külső hivatkozások:


Győri német ácscéh pecsétje (b) 1700.png

A győri német ácscéh pecsétje, 1700, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Német körirata („DAS ERSAME HANTWERCK DER ZIM(m)ERMEISTER IN RAPP GE”) alapján a német céh használatában lehetett. Keltezése („17 00”) — mely a mezőben kapott helyet — megegyezik a nagyobb dúc (lásd 25.) évszámával. Címerképe ugyanakkor eltér a nagy tipáriumétól. Ennél a példánynál a körirattal határolt belső mezőt pálmaágaktól koszorúzott ovális pajzs tölti ki, melyen az ácsmesterség szerszámai adják a címerrajzot. A függőlegesen álló vésőcsákányra keresztbe tett derékszög és hasonló körvonalú, méretű, nyeles nagyoló-fejsze, föléje körző rajza került.

[5]


  • Irodalom:


A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


  • Külső hivatkozások:

Hódmezővásárhelyi ácsok[szerkesztés]

A hódmezővásárhelyi ács céh pecsétje, 1825
  • Irodalom:


A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


  • Külső hivatkozások:

[6]


Nagyvázsonyi esztergályos-, asztalos-, kőműves- és ácscéh[szerkesztés]

Nagyvázsonyi esztergályos-, asztalos-, kőműves- és ácscéh pecsétnyomója 1802.png

A nagyvázsonyi esztergályos-, asztalos-, kőműves- és ácscéh pecsétnyomója 1802-ből


Hasonló ehhez a nagyvázsonyi fa- és építőipari céhek közös pecsétnyomója 1802-ből. Fent esztergályos körző fagolyóval, jobbra asztalos jelvény: gyalu, derékszög és körző, balra ácsjelvény: körző alatt keresztfejsze ácstisztító fejszével és ácsszekercével, lent pedig a kőművesek szerszámai: vakolókanál, kőműveskalapács és háromszög alakú mérőón foglalnak helyet (247. kép). (208. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[7] [8]

  • Irodalom:


A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


  • Külső hivatkozások:



Pápai ácscéh[szerkesztés]

Pápai ácscéh pecsétnyomója 1722.png

A pápai ácscéh pecsétnyomója 1722-ből


Az ácscéhek pecsétjei közül a pápaiak 1722. évi pecsétje a legrégibb [Veszprém megyében]. Ovális címerpajzsában nyitott hegyes körző alatt, nyeles keresztfejsze és ácskapocs, keresztbe fektetve pedig ácstisztító- és ácskötőfejsze helyezkedik el (246. kép). (208. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[9] [10]

  • Irodalom:


A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


  • Külső hivatkozások:



Pécsi ácscéh[szerkesztés]

Pécsi ácscéh.jpg

A pécsi ácscéh pecsétje

Az ácscéh pecsétjének alakja kör, anyaga viasz, színe vörös, átmérője 2,4 cm. A körirat szövege ZIMMER. G. HANT. WERG IN SIGIL. IN 5. KIRCHEN., vagyis a pécsi ács kézművesek pecsétje. A pecsétkép pajzsában nyitott hegyes körző, nyeles keresztfejsze és ácskapocs, keresztbe fektetve pedig ácstisztító- és ácskötőfej-sze helyezkedik el. A felső harmadban a pajzson ülve glóriás szent látható, karjában egy másik glóriás szenttel, egy kisgyermekkel. Valószínű, Szűz Mária és fia, Jézus jelent meg a pecsétábrázoláson. Érdekes ez a motívum, hiszen Jézus apjának, Szent Józsefnek a mestersége ács volt. A pajzs körül virágszerű díszítés figyelhető meg.

Dr. Erdődy Gyula: NÉHÁNY PÉCSI CÉHPECSÉT A 18. SZÁZADBAN. II. rész. In: Baranya História.

Sorozatszerkesztő Dr. Erdődy Gyula

[11]


  • Irodalom:


A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


  • Külső hivatkozások:

Székelykeresztúri II. ipartársulat[szerkesztés]

Székelykeresztúri II. ipartársulat 1860.png

A székelykeresztúri II. ipartársulat pecsétnyomói, 1860

A MESTEREK II. IPARTÁRSULATA. Pecsétjüket a helyi Molnár István Múzeum őrzi. Mindkettő 1860-ban készült, ugyanazon mintára. A mester gyenge munkáinak kurzívval írt közös felirata: Sz.Kereszturi Ipartársulat.1860. A településen 1860-ban két ipartársulat alakult: a „Sz. Keresztúri Iső ipartársulat” a szabó, csizmadia, suszter, tímár, szűcs, takács, mészáros és szappanos iparosokat egyesítette, a „Sz. Keresztúri IIik ipartársulat” az asztalos, kerekes, ács, kovács, lakatos, gépész, kőműves, fazekas, nyerges és könyvkötő mesterek szervezete volt. Utóbbinak az első, 37 mm átmérőjű sárgaréz pecsétnyomójára asztalos szerszámok vannak vésve, gyalu, vinkli (derékszögű vonalzó) és cirkalom (körző). A szerszámok felett a székely címerből ismert hold- és naparc látható. A második, hasonló pecsétnyomójukon keresztbe tett fogó és kalapács két oldalán nyolcküllős kerék és lópatkó van elhelyezve. A társaság szabályzatának 77. §-a ezt írja „A társaság egy pecsétet tart ezen felirattal: „Székely Keresztúri II ik ipartársulat 1860”. A pecsétnyomó felirata eltér a szabályzatban leírttól. A két pecsétet csak a rájuk vésett szerszámok különböztetik meg.

Zepeczaner Jenő: SZÉKELYFÖLDI CÉHPECSÉTEK. Acta Siculica 2011, 409–424.

[12]

  • Irodalom:


A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


  • Külső hivatkozások:



Veszprémi kőműves-, kőfaragó- és ácscéh[szerkesztés]

Veszprémi kőműves-, kőfaragó- és ácscéh pecsétnyomója 1767.png

A veszprémi kőműves-, kőfaragó- és ácscéh pecsétnyomója 1767-ből

Veszprémi kőműves-, kőfaragó- és ácscéh pecsétnyomója 1767 nagy.png

A veszprémi kőműves-, kőfaragó- és ácscéh nagyobbik pecsétnyomója 1767-ből

1767-ből származik a veszprémi kőművesek, kőfaragók és ácsok két német köriratú pecsétnyomója. A kisebbik pecsét három mezőre osztott barokkos címerpajzsára kőfaragó kalapács és véső, vakoló kanál és kőműveskalapács, keresztfejsze és ácstisztító fejsze van vésve. Majdnem ugyanilyen a nagyobbik is, azzal a különbséggel, hogy egy második kőfaragó vésővel, egy mérőléccel és egy ácsderékszöggel van kibővítve és fölötte két glóriás szent alakja emelkedik ki. Az egyik Szent József, az ácsok védőszentje, kezében körzővel és három virágszállal, a másik (talán Szent Kilián?) kezében zarándokbottal és háromszögletű mérőónnal (248. és 249. kép). (208. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[13] [14]

  • Irodalom:


A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


  • Külső hivatkozások:

Zirci ács- és kőművescéh[szerkesztés]

Zirci ács- és kőművescéh.png

A zirci ács- és kőművescéh pecsétnyomója Abb. 250. Petschaft der Zimmermann- und Maurerzunft von Zirc (212. lap)

Még részletesebben és szemléletesebben rögzíti az építőipari mesterségek szerszámait a zirci kőművesek, ácsok, kőfaragók és cserepezők négy mezőre osztott vas pecsétnyomója (250. kép) (208. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[15] [16]

  • Irodalom:


A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


  • Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs