Címerhatározó/Becse-Gergely nemzetség címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Becse-Gergely nemzetség címerével foglalkozik.
A Becse-Gergely, más néven Dorozsma nemzetségből származnak a bethleni Bethlenek, az Apaffyak, a Somkerekiek, Erdélyiek, Garayak, valamint a Bátmonostoriak. A kígyós címer miatt egyes vélemények szerint a Bethlenekkel együtt a Dorozsma nemzetségből származtak a Garaiak is.
A Bethlenek címerében főalakként megtaláljuk a kígyót; az mellékes, korona van-e a fején és tart-e szájában valamit. Kígyó van a Somkereki-címerben is; igaz, a főalak nem ez, hanem a gólya, a mely a kígyót tartja. És közös vonás az ugyanazon nemzetségből eredő és már a XIII. század folyamán teljesen szétvált két család címerében arra mutat, hogy a nemzetség ősi címerképe a kígyó, mely csak a magyar heraldika naturalisztikus irányzata miatt vált a Somkereki-címerben mellékalakká az által, hogy valami tartja.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
A Somkereki család a Becse-Gergely nemzetségből származott, amelynek esetleges címerére való utalás rá nem maradt fenn. Csoma József feltételezi, hogy a nemzetségnek létezett, ha nem is konkrétan címere, de címer jellegű emléke, amelynek bizonyos elemeire lehet következtetni összehasonlítva a leszármazottak (jelen esetben a Somkereki Erdélyiek és a Bethlenek) címereit.26[1] Mindkét címeren megjelenik a koronás kígyó, ami Csoma szerint nem lehet véletlen egybeesés, ez a motívum nem lévén nagyon elterjedt. Mivel két rokon család címerében jelenik meg ugyanaz a ritka motívum, ez lehetett akár a nemzetségi jelkép is.27[2]
Ha ez a feltevés helytálló, akkor érthető a kígyó jelenléte a Somkereki címeren. A gólyamotívum felhasználásának oka nem annyira nyilvánvaló, azonban van egy lehetséges magyarázata. A címeradományozás előtt tíz évvel Somkereki Antal birtokába került a gernyeszegi domínium. Az ehhez tartozó Sáromberke településén a mai napig jelentős számú fehér gólya állomány található, amelynek a Maros folyó közelsége jó életteret biztosít. Ha ez a gólyaállomány már a középkorban is ott élt, akkor ez egy lehetséges magyarázat lehet a gólya jelenlétére a Somkereki címeren.
Zsigmond király nem az ősi címer használatát engedélyezi, hanem nagyon valószínű, hogy annak egy motívumát ötvözi egy új címeralakkal, és így alakíttat ki egy saját címert hívének, Somkereki Antalnak. Ezért a két állat közösen tekinthető címeralaknak. Egyrészt, mivel a nemesi társadalomban nagy jelentőséget tulajdonítottak az ősi jellegnek (ebben az esetben a kígyómotívumnak), másrészt azonban Erdélyi Antal már egy új családot képvisel, ezért a címerében ugyanolyan fontos pozíciót foglal el az új elem (a gólya) is.
R. Kiss István szerint példátlan az ősi címeralak „felfalatása” nem jellemző a magyar heraldikára.28[3] A Somkereki címer esetében azonban nem erről van szó. A régi címerképből nem lesz mellékalak, hanem inkább egy új, összetett címerképről beszélhetünk. Ez a kettős címerkép pedig már az új család identitását fejezi ki, egyfelől megjelölve az eredetet, másrészt pedig utalva az új elemre is. Érdekes a koronának a gólya fejére való helyezése, mivel a koronát általában a vékony nyakú állatoknál a nyakon szokták ábrázolni.29[4] Valószínű, hogy a korona áthelyezésével teremtettek helyet a kígyónak, de szimbolikus értelemben a korona áthelyezésével a hangsúly is átkerült a Becse-Gergely nemzetségről a Somkereki családra.
(Weisz Szidónia) [1]
A nemzetség címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Irodalom:
KEÖPECZI SEBESTYÉN JÓZSEF: A Becse-Gergely nemzetség, az Apafi és a Bethleni gróf Bethlen család címere. Erdélyi Irodalmi Szemle 1928. 69-83. [2]
WEISZ SZIDÓNIA: „... NOBILI ANTHONIO … HIC DEPINCTA ARMA… CONCEDIMUS” SOMKEREKI ANTAL CÍMERE 1415-BŐL. Levéltári Szemle 2008/4. 71-77. l.[3]
TÜNDE ÁRVAI: The born of the palatine branch of the Garai family. The early history of the Dorozsma genus (1269–1375). 103-115. In: Specimina Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis VII. A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének Történeti közleményei. Pécs, 2013. [4]
- Külső hivatkozások:
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Azért csak ezt a kettőt, mert a többi leszármazott esetleges címeréről nincs adatunk.
- ↑ Vö. CSOMA JÓZSEF: A Dorozsmai és Becse-Gergely nemzetség czimere Turul 1902/1. 9-10. (A továbbiakban CSOMA), Így Bárczay Oszkár állítása, miszerint a kígyó csak azért jelenik meg, hogy megkülönböztesse a gólyát a darutól, nem állja meg a helyét.
- ↑ Vö. R. KISS.
- ↑ CSOMA, 10.