Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Garai címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Garai, Garay családok címerével foglalkozik.


A sírkőn említett Garai Radoszláv a Crestohna fia teljesen ismeretlen a Garaiak nemzedékrendében.

...

Ez egy más Garai család, melynek semmi köze ama nagyhírű Garaiakhoz. (Báthory, Nádasdy stb. család is volt többféle s más-más eredetű.) Sőt — azt hiszem — ez valami tehetős Gara városi polgár sírköve, és akkor a «de Gara» kitétel inkább illetőséget és nem családnevet jelent. Igen polgári színezetű az a kifejezés is «et (h)eredum suorum» !

...

Tekintsük először a sírkő alakját. — Enne k hosszúság a 155 cm., szélesség e 48 cm. tehát hosszúsága szélességéhez úgy áll, mint 3:1 . — Ezen arány sírkövek alakjánál a XIII. század utolsó felére utal.

...

Igaz, hogy mindazon sphragistikai és heraldikai emlékek, melyek ezen Garay családról reánk maradtak, későbbi keletűek mint sírkövünk, csakis a XIV. század végéig vihetők vissza, s az is gyakori eset a heraldikában, hogy előkelő nemzetségek is gyökeresen megváltoztatják czímereiket, mint ezt sok, oklevelileg bebizonyíthatólag «genus»-ból származó családainknál tapasztaljuk, az is megtörténhetett, hogy a Garay család fényes polczra a király közvetlen közelébe jutva, ősi czímerüket, az egyszerű heroldképet elhagyva (mely ez esetben a Drusina nemzetség ősi czímerének lenne tekintendő), a leírt tetszetősebbet vette fel.

De mielőtt ezekre kétségtelen bizonyítékaink nem lesznek, addig bizonytalanságban maradunk, vajjon megtartotta-e később is Garay nevét a sírkő alatt nyugvó nemzetség? S ha igen, melyik Garay család őseiül tekintendők? [1]

  • Irodalom:

Dr. Bojničič - Tagányi Károly - Csergheö-Csoma: Gara-féle síremlék a zágrábi muzeumban. Archaeologiai Értesítő, 1888/5. 401-405.[2]

  • Külső hivatkozások:

Garai Miklós (1366-1433) nádor (1402-1433) címerújító levele, Párizs, 1416 március 26. A Zsigmond királytól kapott példány. Szinte ugyanilyen címerújító levelet kapott ugyanazon a napon és ugyanott VI. Károly francia királytól is. Vö. címerújítás.
Garai Miklós (1366-1433) nádor (1402-1433) címerújító levele, Párizs, 1416 március 26. A VI. Károly, francia királytól kapott példány. Szinte ugyanilyen címerújító levelet kapott ugyanazon a napon és ugyanott Zsigmond magyar királytól is. Vö. bandérium
Garai Miklós párizsi címeres levele Zsigmond királytól, 1416. A Sárkányrend jelvénye egybefonódik IV. Vencel cseh király Kendőrendjével (řád Točenice), melyet Garai a rend alapítójától 1401. augusztus 19-én kapott, ezer arany évjáradékkal együtt.-- 34.
Magyar címerek (Cillei, Garai, Korbáviai, Hédervári) a Livro de Aurotos (1416 k.-1417) című portugál címerkönyvből. (Fektetve.) Egy ismeretlen portugál herold műve, aki részt vett a konstanzi zsinaton.
Garai Miklós nádor pesétje

A Drusina, avagy Dorozsma nemzetségből származó kihalt főúri család.

"Heraldikai kérdéseket nem lehet gordiusi csomó módjára ketté vágni. Ezt tartottuk szem előtt, midőn a zágrábi Garay sírkőre nézve véleményünk kimondására felszólíttatva, erről írott czikkünkben következőleg nyilatkoztunk :

Ez idő szerint nem vagyunk azon helyzetben, hogy határozottan kinyilatkoztassuk : a kérdéses sírkövön levő czímer a hírneves Garay-családot illeti-e vagy sem ? Ily nézetben vagyok ma is, csakhogy összehasonlító tanúlmányokra időt nyerve, talán egy lépést tehetek előre ezen czímerkérdés tisztázására vonatkozólag. ... [* A zágrábi Garaczímer alkalmából Vsd. ö. Arch. Ért. 1888. 403. 1]

Hogy nálunk azon kevés számú heroldképnek is hitele veszett, nagyban elősegíté azon körülmény, hogy annak színei idővel feledésbe mentek és tulajdonosaik sem láttak bennök egyebet, mint többé-kevésbbé szövevényes s előttük értelmetlen Vonalakat. ...

Így változtak a Báthory-czímer tiszta oldalékei természetes farkasfogakká s analógia folytán ugyanígy változhatott a Gara-czimer lépcsőzetes osztása pár századon át successive kígyós czímerré." (Csergheő Géza: A régi magyar heraldikáról. Archeologiai Értesítő 1889/1. 20-23.[3])

  • Irodalom:

Csergheő Géza: A régi magyar heraldikáról. Archeologiai Értesítő 1889/1. 20-24.[4]

TÜNDE ÁRVAI: The born of the palatine branch of the Garai family. The early history of the Dorozsma genus (1269–1375). 103-115. In: Specimina Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis VII. A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének Történeti közleményei. Pécs, 2013. [5]

  • Külső hivatkozások:

Garay másképpen Molnár

[szerkesztés]

Garay másképpen Molnár István 1667. április 24., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Srnka Judit, gyermekei János, István

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[6]

Rövidítések

Lásd még: