Címerhatározó/Bar címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó(Bar címere szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Bar hercegség címerével foglalkozik.


A Bar grófság, majd hercegség a Német-Római Birodalom egyik nyugati tartománya volt. 960 körül I. Frigyes, Felső-Lotharingia hercege hozta létre az Ornain folyó partján. A 11. századtól a Montbéliard-ház uralta, amely de facto független országgá tette. 1430-ban I. Lajos herceg, a család utolsó férfi tagjának halálával a hercegséget dédunokaöccse, I. Anjou René örökölte. A tatromány egy része (Barrois mouvant) 1301-ben francia hűbéres tartomány lett és 1354-ben hercegi rangra emelték. Másik része (Barrois non-mouvant) a birodalom része maradt, melyet 1480-ban egyesítettek a birodalmi lotharingiai hercegséggel. 1735-ben mindkét terület francia fennhatóság alá került és a trónfosztott Leszczyński Szaniszló lengyel kitrálynak engedték át, de a bécsi béke (1738) értelmében a halála után visszaszáll Franciaországra, amire 1766-ban került sor.

A Habsburg-Lotharingiai uralkodók címerei közül Bar címere elsőként Lotharingiai Ferenc, és a felesége, Mária Terézia királynő címerében fordul elő és általuk megtalálható Magyarország nagycímerében is.

Bar címere két stilizált márnát ábrázol, ami tulajdonképpen beszélő vagy névre utaló címer, mert a márna franciául barbeau, németül Barbe.

I. René nápolyi király (1435-1442), címzetes magyar király címerei

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs