Akarta a fene/Rák-Oroszlán

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Arany balladái asztrálmitikus kutatások fényében - és árnyékában

Rák-Oroszlán

Előző oldal: Arany János: Mátyás anyja « » Következő oldal: Petőfi jelenléte a balladában


Mátyás anyja elemzése[szerkesztés]


holló hollónak a szemét
ki nem vájja,
avagy:
egy váratlan balladai fordulat...

Arany vizsgálandó balladája [1] azért lesz rendhagyó, mert az nem két állatövi jegyváltás köré szerveződik, hanem – körülbelül három. A bizonytalanság az Oroszlánnal függ össze. A benne nyíltan színre nem lépő bolygók miatt az rendhagyó, nehezen kezelhető jegy. Van is, nincs is. (Nincs szereplő, csak színpad.)
A ballada azzal indít, amivel az évköri előző záródott, illetve záródni fog. A kép-mutogatóban egy sírboltot, itt egy síró anyát szemlélhetünk. "Szilágyi/Örzsébet/Levelét megírta;/Szerelmes könnyével/Azt is telesírta."
A Rákban, a nyári napfordulón éri el a fény – és a vele a keresztény liturgiában rokon értelmű szeretet – a maximumát, ez indokolhatja Erzsébet fehéren izzó érzelmi lángolását fia iránt. Erre a túlcsorduló érzésvilágra utalhatnak a zárt, tömör és feltűnően rövid sorok is: nagyfokú emocionális töltés zártabb, szerkesztettebb formát kíván.
A Rákhoz otthon lévő bolygóként a Hold tartozik. (lásd:nevesincs-táblázat) E planéta az anyasággal, szülővé válással hozható több-kevesebb kapcsolatba. Pl. ugyanolyan 28-as ciklusa van, mint a havi vérzésnek, ugyanúgy telik, mint a várandós anyák növő hasa. Telihold esetén - állítólag - nő a gyermekszülések átlaga. Ennyi indokolhatja, miért pont egy anya, a megbontott családi harmónia áll a vers első részének centrumában. Ez a holló színre lépését hivatott majd indokolni: az évkört (a Nap útját) nemcsak a Nap járja és osztja állomásokra-házakra, amiből kialakul a 12 állatövi jegy, hanem a Hold is, így az tovább osztódik 28 Hold-házra [2], hiszen annak 28-as periódusai vannak. A 28 pedig az 56-hoz annyiban illeszkedik, hogy az annak épp a kétszerese... ’56-ról imént volt :– illetve lesz – szó A kép-mutogatóban…
Így a Rák helyszínként nagyon jól csatlakozik egy kis, apró szobához, ahol a gyermeken a hangsúly. Szellemalakban, kicsiny szobában jelenik meg majd Veronika is A kép-mutogató utolsó (előtti) jelenetében, (18)56-ban.
Ugyanilyen helyen, de egy kicsivel később, mint (14)56 írja levelét Szilágyi Erzsébet, lélekben fiánál. Figyeljük meg: Rák-Mérleg hangulati összefüggés adódik - Mátyásnak állandósult jelzője az igazságos, ami viszont az igazságosztó Mérleg vonzáskörzetébe tartozik... [3]
Az 1456-os nándorfehérvári diadal a magyar történelem egyik legfényesebb napja – ennek tiszteletére rendelték el a déli harangozást. Bár ebben a balladában ilyen nincs, de a túloldaliakban (pl Az ünneprontók, Tengeri-hántás) lesz. Ez a tény a szemközti jegyekre, de a dicsőségre is odairányítja a figyelmet. (A vájtabb fülűek már tudhatják, milyen vonzata is van egy ilyen szemközti jegynek…)
A Rákban és az Oroszlánban otthon lévő Holdra illetőleg Napra utal az arany és az ezüst, amit fizetőeszközül szán az anya drága fiáért cserébe – Marsért, azaz a hadvezéri erényeket már fiatalon felcsillantó, de most, a Rákban még veszteglésre késztetett Mátyásért: „Arannyal/ Ezüsttel/Megfizetek érted,“ A két nemesfém említése is segít a ballada évköri elhelyezésében: az ezüst a Hold, az arany a Nap féme. A nemesfémekhez rendelhető Zodiákusjegyek mindazonáltal az állatövi jegyek egymásutániságának felborulására mutatnak rá: ez a normál éves menetben (a Kostól Bikán át az Ikreken egész a Halakig) pont fordított sorrendet kéne, hogy adjon.
A (P)RáGa és a RáK helyszínek hangalaki egymásra utalása kézenfekvő. A G és K hang rokonok és így egymással behelyettesíthetőek. A cseh főváros nevének ilyetén fölhangzósítása is azt mutatja, az egyik állatövi helyszín a Rák lesz.
Ugyanakkor a városnak szinte állandósult jelzője az arany, amely fém az Oroszlánhoz tartozik… A város állandó jelzőjének (=arany--->Oroszlán) összeütközése a hangalakból következőekkel (Prága---->Rák -p,/g=k/) ismét egy megfordításra-átrendezésre sarkall vagy enged következtetni.
A Rákban erőben lévő Jupiter Szilágyi Erzsébet. Sok szál fűzi Mátyás anyját A kép-mutogatóban majd fellépő, ugyancsak jupiteri küldetésű grófhoz. Mindketten tehetős, bőkezű valakik. Vagyonuk nem szerzett, hanem örökösödés eredménye, ami jósággal, szeretettel párosul. Érett, gyermekükért rajongó, felelősséget érző jellemek. Hatalom áll szavaik mögött. Parancsaikat - amik soha nem parancsok, hanem „csak“ szíves kérések, kérdések, utalások-hívások - szolgasereg várja. A legfelsőbb - szakrális, tehát nem világi - irányítás Jupiter fennhatósága.
Feltűnő, hogy a teremtő atyai minőséget a Mátyás anyja balladájában nő képviseli.
A balladákban megfigyelhető tendencia szerint az erőben lévő bolygó megszólaló, színre lépő, a cselekményt elindító szereplőhöz kapcsolódik, akinek mondott szavai - az esetek túlnyomó többségében - idézőjelbe kerülnek. Az erővesztes bolygóra hasonlók érvényesek, ellentétes előjellel. Annak, hogy az egyik jegyben erővesztes nem szólal meg s nem lép színre, fényes példája Arany jelen szövege. A Rák téridőegységében nyíltan erővesztes Mars lesz az oroszlánkörmeit hamarosan kimutató, hadvezéri szerepét szabadulása után nemsokára betöltő Mátyás. Ez egyenesen következik szinte abból, hogy ő a (prágai) túsz, míg a másik jegyben - az Oroszlánban - rejtett erőben lét majd úgy válik foghatóvá, hogy a másik (a Hunyadi Mátyással atyai viszonyban lévő,vele majdnem egylényegű) hadvezér (Hunyadi János) az éj leple alatt hollóként látogatja majd Erzsébetet…
Szilágyi Erzsébet személyiségének pontosabb megismeréséhez az óegyiptomi mitológia Íziszén keresztül juthatunk el. Ő Ozirisz testvére és felesége, a hitvesi és anyai szeretet, a házasság és a termékenység istennője, a mindent átfogó, szülő, tápláló természet egyik megtestesítője. Ízisz megtermékenyülése férje-testvére halála után történik, mert Ozirisz ez után sem veszíti el nemző erejét. Ebből a nászból születik gyermekük, a sólyomfejű Hórusz [4] Ezt azért lényeges megemlítenünk, mert hasonlókat sejtünk Hunyadi Jánossal és fiával kapcsolatban is a balladai téridő-viszonyok kis átrendezése után.
Ha megfigyeljük a balladai valóságot hűen visszatükröző asztrálmitikus szereposztást, észrevehetjük, hogy Jupiter és Merkúr nem szólhat(ná)nak egymással, mivel sem egy állatövi jegyen belül, sem egymást közvetlenül követőekben nincs ilyen páros erőben/erővesztésben. A szolgák sem a Rákhoz, sem az Oroszlánhoz nem sorolhatók, lévén merkúri szereplők, amely bolygó mind a Rákban, mind az Oroszlánban indifferens. A kép-mutogató egyik fontos tanulsága lesz, hogy ha Merkúr – az ottani, de hírvivői szerepre beosztott szolga – megszólal, akkor a Szűz racionalizáló téridejében járunk. S itt a cselédek igencsak beszédesek, információ továbbításával állanak összefüggésben, mennyiségekben, számokban gondolkoznak: ez tipikusan a Szűzre jellemző. (Előre bocsátjuk: a képmutogató is számozza majd képeit). A szolgák szerepe itt is merkúri:
„Ki viszi /Hamarabb/ Levelem Prágába? /Száz arany,/Meg a ló,/Teste fáradsága.“ :„Viszem én,/Viszem én,/Hét nap elegendő.“ /„Szerelmes/Szivemnek/Hét egész esztendő!“ „Viszem én,/Hozom én/ Válaszát három nap.“/„Szerelmes/ Szivemnek/Három egész hónap.“
Innen, Jupiter szavaiból is visszaigazolható, hogy e balladában – szokatlanul – három hónappal, azaz állatövi jeggyel és a hozzájuk kapcsolt tulajdonságrendszerrel kell számolnunk: Rák -(Oroszlán helyettes Vízöntő=Holló)-Szűz lehetne a ballada állatövi képletezése.
Joggal tehetnénk föl a kérdést: és az Oroszlán hol marad? A Rák havában kezdődik a ballada, amit az Oroszlán követ az Évkörön. Akkor miért érkeznek ilyen, ennyire a Szűzre mutató jelek a ballada középtája felől …? Erre a magyarázatot az adja, hogy az Oroszlán kimarad évköri menetünkből - helyesebben: azt a vele pont szemközti jegy fogja helyettesíteni, ami így testi kapcsolatra utal. (Az Oroszlán-Holló kettős egymással szemközt helyezkedik el, az Oroszlánnal szemközti Vízöntőnek a második holdháza a holló, ezt láttuk Kustár Zsuzsa bemutatott padlómozaikján is.)
Mivel egyúttal nincs ezeken az évköri helyszíneken erőben senki, amit akár a cselekménymenet megfenekléseként is érthetünk, hisz’ a levélküldés kútba esik. Így egy űr keletkezik, amely kúton át (azaz a Vízöntőből) a testiség oldaláról - épp ezen űr betöltésére - érkezik majd az Oroszlánnal szemközti jó hírt hozó holló... (Vagy nem is hoz esetleg semmi hírt, csak visz…?)…
Az oppozíció arra utal, hogy itt a testiség – tehát pl. nemzés – szerepet fog kapni, főképp azért, mert a madarat lövéssel együtt említik („Madarat/Nem egyet/Százat is meglőnek…”).
Egy rejtett erővesztésben lévő bolygót is számon tartanak az Oroszlánban: Jupitert. Erre természetesen más jelöltünk most sem lehet, mint Szilágyi Erzsébet. Akaratát - ha jobban belegondolunk - szolgáival szemben nem viszi keresztül, mert a holló oldja meg helyettük a helyzetet. Figyeljük meg azt is, a madár felléptével a balladában megcsavarodik az idő normális menete.

Az idő megcsavarodása

A következőről van szó: 1457-ben (vagy annál kicsit később), semmi esetre sem 1456-ban indul a vers. Hunyadi Mátyást t.i. 1457-ben viszik fogolynak Csehországba. Ezen időpontnál hamarabb tehát anyja nem intézhette volna hozzá levelét a balladából megismert tartalommal.
Ehhez képest a vers végére az 1456-os dátumot, Hunyadi Jánosos halálát idézi fel Arany egy rövid ráutalással, Szilágyi Erzsébet megözvegyülésének felvillantásával. („Éjfelen/Kocognak/Özvegy ablakába.“) Így az a furcsa helyzet áll elő, mintha a mű elkezdődne 1457-ben (vagy valamelyest később) s bevégződne 1456-ban... „Letudhatnánk“ a dolgot akár azzal, hogy „nem kell ennek olyan nagy feneket keríteni“, özvegy volt ő már a levélírás kezdetekor is. Ezzel szemben véleményünk az, hogy két létállapotát kell Mátyás édesanyjának figyelembe vennünk. Erre egyértelműen utal a madár szerepeltetése: állat mindig az állapot-, azaz pillanatszerűség figyelembe vételére hívja fel a figyelmet. [5] Az első ilyen állapotszerűség anya-voltát, a fiát szerető-imádó-szerelmes anyát emeli ki, ami időben 1457 tájához köthető (Rák-állapot), a második a megözvegyülés pillanatát, ami 1456-ban történt. (Szűz-állapot.) Ez pedig feloldhatatlan kronológiai csúszáshoz vezet. Mátyással kapcsolatban valóban számon kell tartanunk egy hasonlót, amit „Mátyás-ugrásnak“ neveznek.“ (Szökőévben Mátyás napja nem február 24-re, hanem 25-re esik.)
Ha észrevettük a téridő anomáliáját a balladában, akkor nem lesz nehéz meglátnunk a szemköztiben föllépő hasonló - de mégis más –, szintén éves időproblematikát. (Erről bővebben majdA hamis tanú elemzésekor ejtünk szót) Jelen balladában a térbeli zavarok akkor válnak érzékelhetővé, ha veszünk egy ollót és „átszabjuk“ a verset. Ezt tesszük azért is, mert ha a szöveg tart kapcsolatot a Rákkal, akkor annak ollója is van... (De a holló is biztat ilyenre.)
Ha belevágunk és kronologikus rendbe rakjuk a szöveg versszakait, akkor az új - hogy is nevezzük? - variáció?! - azzal indul, hogy:
„S ahol jön,/Ahol jön/Egy fekete holló;/Hunyadi/Paizsán/Ül ahhoz hasonló.“
Ez a részlet valóban az anyasággal, Rákkal, növő hassal függ össze, hiszen a „S ahol jön” részletet visszafelé (rák haladási iránya!) olvasva azt kapjuk: nöjlohas.
Aki pedig ennyiből nem tud vagy hajlandó annyit „kiolvasni”, hogy nől a has – az olvasson más Mátyás anyja elemzést….
A ballada feszes gondolatmenete a szövegnek ezen a helyén engedi csak meg az átszabást. Ezt jelzi pl. a benne máshol elő nem forduló gondolatjel. Itt zárul az első prozódiai, egy szuszra felmondható egysége a versnek.
Ez a lépés azért is lenne kívánatos, mert új változatunk így azon a motívumon kezdődne, mint amin az előző A kép-mutogató majd bevégződik. A címer az összekötő szál, ez t.i. eleme A kép-mutogató utolsó versszakának is („Címerét most megfordítva/Vésték rá a kőlapon:“) és a Mátyás anyja fenti sorainak is, csakhogy nem kimondva-leírva, hanem gondolati-szellemi szinten: címerén holló van a Hunyadiaknak. De nemcsak az övékén, hanem a Széchenyiekén is egy hasonlatos, de fehér (holló?) és gyűrűt (koszorút?) tartó madár látszik (pl. itt). Akár ebből is gyaníthatnánk, hogy az utolsó balladának Széchenyi szereplője lesz…
Edgar Allan Poe irodalomelméleti munkájában [6] felvetődik az irodalmi művek keletkezéstörténetén elmélkedve, hogy Dickens egyik műve „visszafelé íródott”, mintegy a végén kezdődik. Ez az az elhíresült Poe-esszé, amelyben a költő legismertebb versét elemzi, amely mi más is lehetne, mint A holló… Ezt a verset azért érdemes megemlíteni, mert sok Arany-méltató felhozza analógiának pl. a Lejtőn Arany-mű első sorában meglebbenő hollószárny kapcsán, de a Mátyás anyja révén viszont nem - ahol egy ilyen meglebbenésnél sokkal erősebb a holló-jelenlét. Pedig szerintünk megéri összevetni őket.
Érzésünk szerint a két madár - egy. Az "eredeti" innen szállt el, Arany verséből, bele Poe-éba. Arany hollaja sokkal idősebb, mint amerikai kollégájáé, aki verse 1845-ben született és publikálódott, míg Aranyé 1854-ben. Viszont a Hunyadiak címerében már a 15. században ott a holló, amit életre kelt Arany a balladában. Nos, a két holló egy, viszonyuk Rák-Mérleg. Épp "ember" születésekor jelenik meg Poe-é - e magyarázatot a lábjegyzet 8-as pontjában adjunk meg -, de Aranynál sem hagyhatjuk ki ezt az élet-generálást a számításból. Egy nemsoká taglalandó nászéjszaka bemutatására készülhetünk már most föl...
Az anyaság (pontosabban: az ebbe az állapotba való kerülés) leírása lesz meghatározóvá: létrejön egy testi kapcsolat… Arany „pajzán“ írásmódja megint nem kerülheti el figyelmünk. (Vö.:„Hunyadi/Paizsán“) Ismerjük a régiek pajzsfeliratát: vele vagy rajta. (Ez sem kevésbé pajzán.)
A szöveg leheletfinom ráutalásokkal, a polgári légi közlekedésben használt lokátorok számára felfoghatatlan és sokkal gyengébb jelekkel adja tudtunkra, hogy a testiség, gyermeknemzés az egyik hajtóereje a balladának.
A Szűz jegyének jellemzékei a pajzs, ablaküveg (mind védenek valamitől, akár egy hímen), de az erdő (hangalaki hasonlósága révén az aRaTó szóval, mely szintagmát alkot a Szűz hangalakjával) és a hiábavaló űzetés is erre a jegyre utal. („Az erdőn /Űzeti/Napestig hiába/Éjfelen/Kocognak/Özvegy ablakába”) Az ablakon csőrével bekocogó holló is mindenképp szexuális képzettársításokra, a szüzesség elvesztésének feltételezésére ad okot. („Ki kopog/Mi kopog?/Egy fekete holló!”)
Hunyadi holló gyűrűvel
Az ablaknyitás után vesz a holló - és vele a balladai cselekmény - egy váratlan fordulatot, mert bemutatkozik:
- Nevem Mór…sss[7]
Majd - vagy már ez előtt? - átváltozik hadistenné, Marssá. (Hunyadi János hadvezér volt.) A …ssss…. a kissé megijedt Szilágyi Erzsébetnek szól, őt csitítja, nyugtatja vele. A Mórs-Mars (ó-a) felcserélés se bátortalanítson el senkit, hisz az ex-madár sokat volt külföldön, még töri a nyelvet, félig római is és épp most ért ide… (bár valójában Magyarországról szállt el világgá, levelet kézbesíteni.) Elviszi, kikapja Erzsébet kezéből új változatunk első mozzanataként a levelet, elszáll vele külföldre, keresi a címzettet, keresi Prágában, mindenhol, még Amerikában is - de mivel Mátyás akkor még nem született meg, nem is találhatja. Ez a "következménye" az iménti versszak-átszervezésnek...Így visszahozza a holló a kézbesíthetetlen levelet a feladónak. ("Nála még a levél") [8]
És Erzsébet ujjára haladéktalanul felhúzza a gyűrűt (az is van a Hunyadi-holló csőrében), elveszi azon nyomban feleségül. Esketésükhöz pap se kell, hisz az is jelen van, mert Erzsébet papnő is egyben, a szakralitás tehát a menyasszony Jupitersége révén szintén képviseltetik. Megesküsznek holtomiglan-holtodiglan (a Rákhoz a megkötés, a törvény jegye csatlakozik a lélek szintjén), a menyasszonyi ruha az a „hozomány” lesz, ami levél helyett van a vőlegénynél. („Nála még a levél/Vagy ahhoz hasonló.”) v.ö.:LeVéL - LePeL, illetve a sheet-et is említenénk - hiszen Amerikát is megjárta ez a levél. (Az angol 'sheet' szó jelent egyszerre levél(papírt), de lepedőt is.) E fehér, négyszögletű levél-"hozományból" lesz a fehér menyasszonyi ruha, valamint a nászéjszakai lepedőjük is - a többit pedig borítsa jótékony homály.[9]
Reggel a leplet kiteszik közszemlére. („Piros a pecsétje”) Ami azt jelzi, Erzsébet még ártatlan volt…
Ahol Mars föllép, ott vér folyik – azaz e piciny vérfolyás titkos (azaz rejtett) okozója itt épp Mars-Hunyadi János, akinek ilyetén éjjeli látogatása után már nyugodtan elejét veheti a magyar történelem egyik legfényesebb, Mátyás királyt bíró időszaka. Érkezéséig ugyanis nem volt erre még esély se… (Mars rejtett erőben az Oroszlánban)
Mint jeleztük, Ízisz megtermékenyülése is madár képében, hitvese halála után ment végbe. [10]
Tehát a szűznemzés-áldott állapotba kerülés („Oh, áldott,/Oh, áldott”) játszódik le az (eredeti) balladát záró, igen intenzív hatású sorokban, mely az Árpád-ház (Turul nemzetség) eredetmondájának irányába is elindíthat asszociatív vagy valós szálakat.
Itt leszünk tanúi tehát a holló által nemzett, Magyarország utolsó, nem Árpád-házi királyának születésének[11], amely világra jövetel azon az óriási (időbeli)lyukon keresztül történik, amely a balladában annak (általunk történt) iménti átszervezése után adódik az (eredeti vers) utolsó (A keze írása) és az első sor (Szilágyi/Örzsébet) között. De ugyanez a hiátus (elnézést a szóhasználatért: bazi lik) lesz ama immár térbeli kupola is, mely az épp szemben (tehát a Hamis tanúban) fellépő Péter apostol-szimbólum Márkus fölé borul majd mint a római katolikus anyaszentegyház legfőbb építménye, a római Szent Péter bazilika.
Arany balladái közül nem véletlen ez a románc a legreménykeltőbb, a legpozitívabb, legoptimistább kicsengésű.

Előző oldal: Arany János: Mátyás anyja « » Következő oldal: Petőfi jelenléte a balladában


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jelen elemzés kezdeményei olvashatók a "Kiálts telyes torokal"ban (Polar kiadó)
  2. (a Holdházakhoz itt látható http://www.kustarzsuzsa.hu/reszletek.html?nevado_vilagtukor_terv _85) (Névadó Világtükör, padlómozaik, 2009 Aranytíz Kultúrház (1051 Budapest, Arany János utca 10.)) a "Festmény"-linkre kattintva Kustár Zsuzsa egy szép képzőművészeti alkotása.)
  3. (A jegyeken végigaraszolva azok szellemiségét tapogatjuk le. Ott azonban, ahol a lelki szféra is működésbe lép, egy másik Zodiákussorrendet is be kell kapcsolni a vizsgálódásba. Ehhez részletesen lásd: Oláh Nándor: Egyszerű ábrák az állatövben. http://oshagyomany.vidya.hu/OH04/OH0406.html
  4. (Pl.: Kákosy László: Ré fiai 316. old. Százszorszép KVK, 1993)
  5. (Pl. Pap Gábor: A népművészeti jelrendszer általános meghatározói - Téridő-keretek:- http://oshagyomany.vidya.hu/OH05/OH0503.html)
  6. (A műalkotás filozófiája)
  7. Az amerikai költészetet és az angol nyelvet kevésbé értőknek és ismerőknek mondanánk: Poe idézett A holló című világhíres versében a holló refrénszerűen ezt ismételgeti: „Never more” (Soha már – ejtése kb. nevöm mór), amely magyaros hangzást a magyar fordításában a versnek már számtalan fordítója észrevette, de kezdeni vele nem kezdtek semmit. Nyilván a fordításkor nem Arany balladáját akarták értelmezni. Misztikus kapcsolat épül ki Arany és Poe hollaja között, érdekesen válaszol a két vers egymásnak: az angol szövegbe ilyen, magyar szem számára „fogható” szó kerül be: 'ember'. (ember=zsarátnok, parázs, szenvedély /angol/ (’And each separate dying ember wrought its ghost upon the floor’)(2.vsz. 2. sor))(kiemelés tőlünk)
  8. Arra, hogy ugyanazt a levelet hozza vissza is, mint amit elvitt, elég világosan utal a "még" szó. Sok kötetben hibásan "meg" szerepel.
  9. Akik belemagyarázásnak éreznék ezeket és tiltakoznának, hogy "Arany ilyet nem is tudhatott", őket emlékeztetnénk, hogy kiválóan értett Arany angolul
  10. (Lásd: Kákosy László i.m., u.o.)
  11. http://lexikon.katolikus.hu/E/Emese%20%C3%A1lma.html. A két esemény között szembeszökő a hasonlóság