A zene története/Utóromantika

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A zene története

Utóromantika

Utóromantika[szerkesztés]

A zenei romantika végső stádiuma, melynek egyik nagy képviselője Anton Bruckner (1824. Ansfelden-1896. Bécs) osztrák zeneszerző. Igen szegénysorsú lévén nagyjában autodidakta volt. Először tanítóskodott, majd különböző helyeken orgonistaként működött - kiválóan. B. művészetében a méretek nagyon kitágulnak, művei hosszúak, nagy zenekart követelnek, a rézfúvós-kar erősen előtérbe nyomul, egész orgonaszerűen szól. Vezérmotívumot is alkalmaz. Ritmikája igen feltűnő, sok a pontozott ritmus, még hármas-pontozást is alkalmaz. Művészete monumentális, de modoros; eredeti formáló, de ugyanakkor emlékeztet Schubertre, Wagnerre, Lisztre, mégis koncentráltan adja vissza korának jellegzetes fény- és árnyoldalait. 9 szimfóniája a romantikus szimfónia egyik legjelentősebb megoldása. Te Deum-a a romantika katolikus ágának büszkesége.

Gustav Mahler (1860. Kalischt-1911. Bécs) a legnagyobb-szabású karmester-egyéniségek egyike volt. Teljes odaadással érvényesítette a művek egyéni stílusát, főleg Mozart és Wagner operáinak volt kitűnő tolmácsolója. Négy évig a Magyar Királyi Állami Operaház igazgatója volt. Bevezette, hogy csak magyarul lehetett énekelni. Új előadói stílust vezetett be. Elve: nem sztárokra kell építeni az előadást, gondot kell fordítani az előadás minden kellékére. E miatt sok összetűzése volt különböző szervekkel.

Művei nehezen törnek utat. Bennük a népdal egyszerűsége vegyül egy misztikus lélek vívódásaival. Ő is 9 szimfóniát írt - a 10.-et Ernst Křenek fejezte be - , melyek közül a 9. a Dal a földről címet viseli. Ezt kínai költeményekre, alt- és tenorszólóra írta. Híres műve szimfóniáin kívül A vándorlegény dalai.

Mahler óriási méreteket alkalmaz, Cisz-moll szimfóniájának egy tétele 45 perc. Magas regiszterekben is harmóniai történések vannak. Harmóniailag előkészítője az 1910 utáni törekvéseknek. A funkcióvonzások háttérbe szorulnak, kvint-párhuzamok, előkészítetlen disszonanciák, stb., jellemzik. A modern zene egyik előkészítője.

Richard Strauss (1864. München-1949. Garmisch) német zeneszerző az utóromantika legnagyobb alakja. Irodalmi és filozófiai műveltségét a müncheni egyetemen alapozta meg. Zenét W. Mayer udvari karmesternél tanult. Első nyilvános sikereit 1881-ben aratta.

S. folytatja Wagner elveit és a programzenét, de utóbbit az eddigiektől eltérő eszközökkel. Berlioz eseményeket mond el (Fantasztikus szimfónia), Liszt már érzelmek rajzát adja, Straussnál csaknem látni lehet, amit meg akar jeleníteni. A naturalizmus itt jelentkezik a zenében először. Szélgépet, vihargépet alkalmaz, gyereksírást érzékeltet. Az Alpesi szimfónia partitúrája több mint 60 vonalrendszer.

Harmóniavilága teljesen a kromatika és disszonancia felé halad, sokszor hangnemeket is kever (bitonalitás, d-moll-E-dúr, közös hangzata a-cis-e), itt keletkezik a kakofónia fogalma. Bartók Straussból indul ki, tehát ő is a modern zene előkészítője. Mégis: öregkorára Mozart és Johann Strauss hatása alá kerül. A saját zenéjéből merítő modern zenét meg sem érti.

A szimfonikus költemény és opera terén nagy. Olasz benyomások alapján készül el első szimfonikus költeménye, az Itáliából című, mely a szimfónia és a szimfonikus költemény sajátos keveréke. Későbbiek: Don Juan, Don Quixote, Halál és megdicsőülés, Till Eulenspiegel vidám csínyjei, Imigyen szóla Zarathustra, Alpesi szimfónia - ez is szimfonikus költemény. Formájukra csak nagyjából mondható, hogy szonáta-, rondó-, vagy más forma. Programjait aprólékosan dolgozza ki.

Opera terén Wagnertől indul el, de máshová jut el. Első a Salome, mely egyfelvonásos, utána következik az Elektra. Ezek forradalmi művek. A Rózsalovag más, bécsi stílus hatása alatt álló kiváló mű. Az Arabella-ban szünettel fejez ki drámaiságot. Ariadne Naxosban c. operája - kamarazenekarral - ragyogó stílusparódia.

Balettjei közül József legendája a legnevezetesebb, a Tejszín könnyedébb és látványosabb.

Versenyműszerű kompozíciója a Burleszk zongorára és zenekarra. Érdekessége, hogy a főtémát négy üstdob szólaltatja meg.

Ma is gyakran megszólaltatott művei: Dalok, Csellószonáta, Kürtverseny, Ständchen.

Kiváló karmester. Klasszicizmus és romantika nagyszerű interpretátora. Elméleti munkái is vannak a vezénylésről. Átdolgozta Berlioz hangszereléstanát, ma már ez is kezd elavulni.


◄--- Előző lap:Az olasz opera Verdi után                             ---► Következő lap:Impresszionizmus

Jegyzetek[szerkesztés]