A zene története/Az opera kialakulása/Az opera terjedése

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A zene története

Az opera terjedése

Az opera terjedése[szerkesztés]

Bardi grófék kísérleteinek híre más országokba, más karmesterekhez is eljutott, így terjedt el az opera.

Claudio Monteverdi (1567. Cremona - 1643. Velence) olasz orvos fia. Ingegneri növendéke volt, aki viszont Palesrinánál tanult. Így Monteverdi művészete közvetlenül kapcsolódik Palesrina stílusához. Még fiatal, amikor első madrigálkötete megjelenik. Ezzel tűnik fel, s nemsokára újabb madrigálfüzetet ad ki. Vincenzo Gonzaga mantuai hercegnél udvari muzsikus. Gonzaga kiváló uralkodó, nagyon pártolja a művészeteket, Tassot is segítette. Mellesleg nagy szoknyavadász (Verdi: Rigoletto). A mantuai hercegnél először csak zenekari tag, később helyettes-karnagy, majd karnagy és udvari zeneszerző. A herceg seregei a török elleni harcban Magyarországon is táboroznak - Szolnok, Eger -, ide Monteverdi is elkíséri. Esztergom mellől indulnak Visegrád visszafoglalására. Ekkor írta a Visegrádi Te Deum-ot.

Gonzaga megbízást adott Monteverdinek, írjon olyan operát, mellyel Bardiékat túlszárnyalja. Ekkor írta meg az Orfeo-t, mely merőben más, mint Cavalli és Cesti operái. 40 tagú zenekart használt - hárfák, lantok csembalók, gambák, hegedűk, stb. Sokat adott a hangszínekre. (Kŕenek és Respighi áthangszerelték, mert ma nem volna előadható a régi hangszerek miatt.)

Peri és Cesti operáinál sokkal drámaibb, sok felesleges sallang elmarad, a dramaturgia a helyén van. Különféle zenei effektusokat alkalmaz, pl. a hegedűn pizzicato és tremolo - a reszkető kéz sebességét utánozza. Ezt ugyan 11 évvel korábban Biagio Marini már megpróbálta, de csak kamarazenekarban, és csak egy hegedűn alkalmazta. Monteverdi az egész vonószenekart tremolóztatja. Ezen kívül is számos technikai újítás fűződik nevéhez.. A recitativo már nem egyszerű szavaló ének, sokkal kifejezőbb.

Monteverdi is megkomponálja Orfeus és Euridike történetét. Ebben deklamáló szólamai engedelmeskednek a zene belső törvényeinek is Drámailag, zeneileg egyformán élő dallamok ezek. Példamutató nagysága abban áll, hogy hőse az ember. Az opera befejező jelenete Monteverdi elképzelése szerint: Orfeust bacchánsnők tépik szét és feljut az Olymposra. A kor ízlésének jobban megfelel azonban a második változat, mely szerint Apollo száll le érte a Földre és felemeli az Égbe. Az Orfeo sikere után évente új operát vagy táncot írat vele a herceg, aki külön színházat rendezett be a palota egyik szárnyában. Az énekeseket egész Olaszországban toborozza, pár év alatt a legjobb társulat alakult ki.. Ez a színház később kicsinek bizonyult, akkor fából építtetett színházat.

Monteverdi operáinak általában 3 bemutatója volt:

1./ A hercegnek, családjának és előkelő idegeneknek.
2./ A város gazdag kereskedőinek iparosainak.
3./ A palota cselédjeinek, a város szegényei számára, sőt rabokat és zsidókat is meghívott. Újabb kísérletei is vannak: pl. Tankréd lovon ülve énekel; lamentot - sirató - épít be az operába.

Mintegy 300 madrigált, motettákat és miséket is írt, kb.20 operájából csak 4 maradt ránk.

Monteverdi kétstílusú zeneszerző. Prima pratica (első módszer) Palestrina-stílus - az ellenpont szabályainak betartása a legfontosabb. Seconda pratica (második módszer) - a zene a szöveg tartalmát, az abban tükröződő érzelmeket adja vissza, a zene legyen a szöveg hű szolgája. Ez a két stílus élesen elválasztódik. Az elsőben továbbfejleszti Palestrina stílusát, pl. a dallam felugorhat, disszonanciák előkészítés nélkül is beléphetnek, a szeptim is következhet előkészítés nélkül. Mindegyik madrigál ötszólamú vegyes kar, a dallam a legfelső szólamban van. Ez is polifon ugyan, de a legfelső kiemelkedik. Tehát egy ember is előadhatja úgy, hogy a legfelső szólamot énekli, a többit csembalón játssza. Leghíresebb madrigáljai: Ecco mormoral l’monde; E scogava con lesbelle. A második már nem reneszánsz, hanem barokk.

Monteverdi dicsőségének tetőpontjának idején meghalt a herceg. Az új uralkodó nem volt nagy műpártoló, ezért Velencébe költözik, pap lesz. Egyházi műveket , miséket, motettákat, zsoltárokat ír főleg, de az operához nem marad hűtlen. Megnyitják az első nyilvános operaházat. Az első történelmi opera Poppea megkoronázása, - Monteverdi szövegírója, Busenello az opera témáját Tacitustól vette - melynek hőse Néró, aki feleségét elűzi, tanítóját, Senecát kivégezteti, hogy kedvesét, Poppeát trónra ültethesse. E művében bizonyosodik be, hogy a műfaj legnagyobbjaival: Verdivel, Musszorgszkijjal, Wagnerrel egyenrangú. Itt találkozik össze a reneszánsz és a barokk művészet.


◄--- Előző lap:Az operaház fejlődése                             ---► Következő lap:Barokk-zene

Jegyzetek[szerkesztés]