Útipatika/Teendők hazaérkezés után

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Teendők hazaérkezés után

A Liszt Ferenc Repülőtér jellegzetes irányítótornya, tetején a repülőgépek földi gurulását irányító radarral. Az előtérben a KLM egyik Boeing 737-ese

Az utazás során szerzett betegségek[szerkesztés]

Az utazásra felkészítő orvosnak tájékoztatnia kell az utazót arról, hogy akár néhány hónappal, esetleg néhány évvel később is jelentkezhetnek olyan tünetek, amelyek a trópusi utazással kapcsolatosak. Az anamnézis körültekintő felvételekor is gondolni kell külföldi tartózkodás során szerzett fertőzésre vagy annak késői következményére. Az inkubációs idők változók, a nem célzottan alkalmazott antibiotikumok is enyhíthetik a tüneteket, a betegséget azonban nem gyógyítják. Gyanú esetén olyan intézmények segítségét tanácsos kérni, ahol szakorvosok és felkészült laboratórium áll rendelkezésre az infekció gyors, pontos diagnózisához.

Tünetek, panaszok esetén

  • Szent László Kórház Trópusi Ambulanciájához: 1097 Budapest, Gyáli út 5-7, tel.: 455 8100;
  • Bőr- illetve nemi betegségre utaló tünetek esetén a Semmelweis Egyetem Bőr- és Nemikórtani Klinikájához: 1085 Budapest, Mária u. 41. tel.: 266 0465
Egészségesen hazaérkező utazónak nincs szüksége rutin szűrővizsgálatokra! Az utazó visszatérésekor - ha szükséges, vagy a panaszok indokolják - ellenőrző vizsgálatok végzése válhat szükségessé. Napjainkban, mivel számos magyar utazó választja pihenése célpontjául távol - keletet, vagy valamelyik harmadik világbeli országot, fennáll a veszélye annak, hogy az endémiás területről érkező betegek hazánkban ritkán elforduló betegséget „hoznak haza”. Ezek egyike a malária. Ezért az anamnézis felvételekor már rutinszer, hogy a kezelőorvos rákérdez az utóbbi hónapokban történ külföldi utazásokra.
A járvánnyal sújtott területek távolságát immár nem kilométerben, hanem órákban kell, hogy számoljuk. A SARS veszély, az AIDS és egyéb fertőző betegségek felbukkanása is lehetséges. Betegségre utaló tünetek esetén keresse fel családorvosát, aki ha szükséges elvégezteti a megfelelő laboratóriumi vizsgálatokat, illetve beutalja a területileg illetékes megyei kórház infektológia osztályára. Az utazás során szerzett fertőzések tünetei a hazaérkezést követő pár napon, de legfeljebb néhány héten belül jelentkeznek.
Kivételt képeznek a hosszú lappangási idejű betegségek pl.: a malária, az amőbás májtályog, a filariázis, a hepatitis B és a HIV fertőzés. Hazaérkezés után észlelt leggyakoribb tünetek: hasmenés, láz, egyéb tünetek nélkül, bőrbetegség, nemi betegség, légúti betegség.
Inkubációs idők
Fertőzés Inkubációs idő
(nap)
Fertőzés Inkubációs idő
(nap)
Shigellosis 1-4 Borreliosis 4-15
Kolera 2-7 Leptospirosis 7-15
Sárgaláz 3-6 Haemorrhagiás láz 7-21
Dengue-láz 5-8 Hepatitis A 15-45
Japán B enchephalitis 5-10 Hepatitis B 45-120
Malária 7 nap - 2 év Hepatitis E 21-45
Hastífusz 7-21 HIV 5-45
----- ----- Szifilisz 10-90

Betegség esetén, az alábbi körülményekről is tájékoztatni kell az orvost[szerkesztés]

  • pontosan mikor, milyen földrajzi területen járt,
  • mennyi ideig tartózkodott ott, a hosszabb időtartam ugyanis jelentősen megnöveli a betegségek kockázatát,
  • mennyire volt kalandos vagy w:nomád az út,
  • milyen kockázatos tevékenységet űzött, pl.: w:extrém sportok, védekezés nélküli szexuális kapcsolatok,
  • történt-e rovarcsípés, állatharapás,
  • van-e valamilyen alapbetegsége, allergiája, immunrendszert befolyásoló állapota (pl.: lépeltávolítás, citosztatikus kezelés, hormonkezelés, besugárzás a közelmúltban).

Laboratóriumi és egyéb fizikális vizsgálatokat az alábbi esetekben szokás végezni[szerkesztés]

  • ha bármilyen betegség tünetei jelentkeznek,
  • ha az utazó konkrét megbetegedésnek volt kitéve, pl.: olyan területen járt, ahonnan járványos megbetegedést jelentettek,
  • ha az út során átesett valamilyen fertőző megbetegedésen, még akkor is, ha meggyógyult belőle.

A trópusokról visszatérő betegek egészségügyi problémáinak megoszlása[szerkesztés]

Betegség Előfordulás[1]

%

Bőrgyógyászati jellegű problémák 23,4%
Gyomor- bélrendszeri betegségek 19,1%
Légúti fertőzések 11,5%
Húgyúti betegségek 3,5%
Szexuális úton terjedő betegségek 3,4%
Malária 8,8%
Schistosomiasis 7,2%
Vírusos hepatitis 4,1%
Tuberkulózis 2,7%
Denque-láz 2,5%
Egyéb 13,8%

Láz[szerkesztés]

Nagyon gyakran a lázat nem fertőző betegség, hanem valamilyen banális gyulladás okozza pl.: tüdőgyulladás, vakbélgyulladás, húgyúti fertőzés vagy petefészek gyulladás. Trópusokon a láz oka legtöbbször a malária. Különösen akkor kell rá gondolni, ha a láz hidegrázással, izzadással, rossz közérzettel fejfájással, esetleg köhögéssel, hasi fájdalommal, hasmenéssel és sárgasággal jár. A malária ellenes kezelést azonnal meg kell kezdeni, és párhuzamosan vérvizsgálatot kell végezni a betegség megerősítésére. Malária esetén a kezelés időben való elkezdése sokkal fontosabb mint bármely más fertőző betegség esetén, tekintve, hogy nagyon hamar halálos kimenetelhez vezethet. A fertőzött szúnyog csípése utáni lappangási időszak legalább öt nap, - de akár egy év is lehet!
A láz lehetséges egyéb okai:
  • vírusos májgyulladásra utaló tünetek: émelygés, hányás, fájdalom a has jobb felsőrészén, sötét színű vizelettel.
  • az amőbás májtályog a has jobb felső részén okozhat fájdalmat
  • a tífusz gyakran jár együtt tartós lázzal, először székrekedéssel, később hasmenéssel
  • agyhártyagyulladás esetén a láz mellett fejfájás, tarkómerevség, éles fénnyel szembeni érzékenység, néha bőrkiütés jelentkezik
  • sárgalázra, Dengue lázra vagy Lassa lázra is gondolni kell, ha izomfájdalom, fejfájás esetleg spontán vérzések is kísérik a lázat
  • nyirokcsomó duzzanattal, lép-máj megnagyobbodással járnak: az Epstein-Barr vírusfertőzés, az AIDS, a hepatitisek, a hastífusz, a leishmaniazis, a schistosomiasis, és az álomkór.

Hasmenés[szerkesztés]

Jó eséllyel térhetünk vissza hasmenéssel Ázsiából (Indiából, Thaiföldről,) Mexikóból, Közép-Afrikából és Egyiptomból. A hasmenések kórokozói lehetnek baktériumok, egysejtű élősködők (protozonok), vírusok és férgek. A hasmenés egészséges felnőttnél általában néhány nap, rosszabb esetben 2-3 hét alatt magától gyógyul, legtöbbször csak tüneti kezelést, folyadékpótlást igényel.
Mindenképpen gyógyszeres kezelésre, esetleg speciális laboratóriumi vizsgálatra van szükség:
ha magas lázzal jár együtt, ha vér található a székletben, ha féregdarabokat fedez fel a székletében, ha napi 10-15-nél több a székletürítések száma, vagy elhúzódik, 3 hétnél hosszabb ideig tart.
A hasmenés többféle lehet, a kiváltó kórokozótól függően:
  • A különféle E. coli törzsek a felelősek leggyakrabban az utazók hasmenéséért. Az általuk okozott 1-3 napig tartó, vizes, nem súlyos hasmenés antibiotikus kezelést nem igényel.
  • A bakteriális dizentéria általában magas lázzal, elesettséggel, erős, gyakran véres hasmenéssel jár (ezt nevezik köznyelven vérhasnak).
  • Az amőbás hasmenés enyhébb és hosszadalmasabb lefolyású, mérsékelt lázzal, gyakran véres hasmenéssel jár.
  • A giardiasis szintén hosszadalmasan elhúzódó, habos, bűzös, nyálkás széklet ürítésével járó hasmenést okoz.
  • A hastífusz a közhiedelemmel ellentétben nem okoz hasmenést, hanem inkább székrekedést, viszont mindig magas lázzal, nagyfokú elesettséggel, alacsony pulzusszámmal jár.
  • Nagy mennyiségű vizes hasmenést okoznak a toxintermelő E. coli baktériumok, néhány hasmenést okozó vírus, és a kolera.
  • A cryptosporidium és a cyclospora krónikus hasmenést okozó, kevésbé ismert kórokozók: hetek esetleg hónapok óta tartó bizonytalan hasi fájdalmak, hányinger, étvágytalanság, fogyás, mérsékelt láz jellemzik.

Bőrtünetek[szerkesztés]

Gombás fertőzések[szerkesztés]

A párás, meleg trópusi éghajlat kedvez a gombás betegségek megjelenések. Azoknak az utazóknak, akiknek itthon is hajlamuk volt, és mindenkinek aki zoknit és gumitalpú edzőcipőt, zárt cipőt hordott huzamosabb ideig, számítania kell rá, hogy kellemetlen kipirosodást, viszkető égő hólyagokat ill. hámlást észlel a fedett területeken.
A gomba szereti még a testhajlatokat, ill. néhány trópusi gombafaj előszeretettel szaporodik a fejbőrön , vagy a hajon, hajhullást, foltos kopaszodást, a hajszálak letöredezését okozva. Enyhébb esetekben gombaölő szert tartalmazó krémmel, oldattal kezelhető a betegség, súlyosabb esetben, illetve a hajas fejbőr fertőzése esetén bízza bőrgyógyász szakemberre a gyógyítást.

Férgek okozta bőrtünetek[szerkesztés]

Néhány trópusi féregfertőzésnek a bőrön jól látható jelei vannak. Összefoglaló néven filariázisnak, vagy fonálféreg-betegségnek nevezik azokat a betegségeket, amelyek rovarcsípéssel terjednek. Tünetei: a bőrön kis viszkető csomók (ezek tartalmazzák a féregeket), amelyek kiújulhatnak, ödémával, vizenyővel, nyirokcsomó duzzanatokkal, ritkán lázzal, asztma-szerű tünetekkel járhatnak. Folyami vakságnak, Onchocerciasisnak nevezett betegség a trópusi Afrika, Közép- és Dél-Amerika, Jemen területén, Szaúd-Arábia délnyugati részén fordul elő. Árnyas folyópartokon feketelegyek csípésével terjed.
A Dracunculosis, amely fertőzött édesvíz (tavak, pocsolyák vize) fogyasztásával terjed. Főleg a lábon, boka körül kis duzzanatok keletkeznek, amelyek hideg vízzel érintkezve szétpukkannak. Elterjedése: 28. északi szélességi fok és az Egyenlítő között fordul elő, Afrikában és Ázsiában (Közel-Keleten - Szaúd-Arábia, Jemen, Dél- és Közép-Ázsiában - India, Pakisztán és a Távol-Keleten - Korea, Japán).
Wuchereriasis, vagy nyirokfilariázis, Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában és Óceániában gyakori, szúnyogok terjesztik, és nyirokcsomó duzzanatot, lázat, később elefantiázist okozó fertőzés.
Leishmaniasisra utalnak a szúnyogcsípések helyén jelentkező száraz, hámló, illetve nedvedző, nehezen gyógyuló sebek, fekélyek A száraz forma leginkább a Közel-Keleten, míg a nedves forma Afrikában, az Egyenlítőtől északra gyakoribb.

Egyéb kórokozók[szerkesztés]

A Lyme-kór, amely Európában és Észak-Amerikában kullancscsípéssel terjed, első tünetként a bőrön koncentrikus formájú bőrkiütést okoz. Kiütések jelentkezhetnek Dengue-láz, szifilisz és HIV-fertőzés esetén is.

A külföldön dolgozók visszatérésekor aktuális vizsgálatok[szerkesztés]

A külföldön letöltött munka után visszatérő dolgozó soron kívüli vizsgálata különösen ajánlott, de ezen felül több munkáltató, különösen a hazánkban levő külföldi tulajdonú vállalatok háttérbiztosítója egyenesen előírja azt. A kitelepülések megelőző- közbeni( rendkívüli)- és a visszatéréskor is ajánlottak a szűrővizsgálatok.
A kitelepülés során szerzett megbetegedések munkahelyi megbetegedésnek számítanak, és a jogi- illetve a társadalombiztosítási megítélésük is hasonló. Ezért a soron kívüli vizsgálatok elvégzése visszatéréskor nagyon ajánlott azoknál a dolgozóknál, akik a Távol-Keletről, illetve a fejlődő országokból térnek vissza. Főleg igaz ez hazánk EU csatlakozása után, mikor is a munkaerő szabad vándorlása Magyarországra és Magyarországról kifelé is irányul.
Az utazásorvostan ugyanis az üzleti- és munkavégzési célból történő utazásoknak az egészségügyi problémáit is összefoglalja. Ezenkívül jelentős lehet azon országokból bevándorló munkavállalók száma, akik valamely endémiás területről érkeztek. Igaz, hogy a letelepedési és munkavállalási engedélyezés során a főbb egészségügyi rizikók kiszűrésre kerülnek, azonban egyrészt a hosszabb inkubációs idejű fertőző betegségek jelentkezhetnek később, másrészt a munkavállalók haza- és visszautazása jelenleg még nem kellő mértékben ellenőrzött.

◄--- Előző lap: Standard szimbólumok föld-levegő kommunikációhoz.                      ---► Következő lap: Utazásra nem javasolt térségek

Jegyzetek

  1. (Ansart, 2005 nyomán)