Útipatika/Öngyógyítás/Utazási betegségek/Jet lag

Linkek hozzáadása
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Jet lag

Alvó lány.
Garuda, Indonéz Légitársaság Airbus A330-300 PK-GPA Liverpool, J. Lennon repülőtér. 2013 július.

Rövid leírása[szerkesztés]

A több időzónán történő átrepülés egyik legfontosabb egészségügyi kérdését az időeltolódás okozta tünetek, angol szóval „jet lag”, orvosi néven desynchronosis képezik. Olyan fiziológiai állapotváltozások a szervezet cirkadián ritmusában, amely gyors, távolsági, transmeridian (kelet-nyugat vagy nyugat-kelet) utazásokból erednek, nagy sebességű repülőgépes utazások után. Alvászavar, álmatlanság, aluszékonyság, testi tünetek, a fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenése a legjellemzőbb. Hátterében az úticél állomás fény–sötétség és a belső óra ciklusának eltérése áll.
Kezelésében a belső óra helyreállítása megfelelő fénybehatás vagy melatonin alkalmazásával, az alvás optimális időzítése és tartamának szabályozása, valamint gyógyszerek alkalmazása ad lehetőséget. Az időeltolódás okozta alvászavar számos utazót érint. Kezelésében mind életmódbeli, mind gyógyszeres lehetőségek jönnek szóba. Egyelőre nincs egységesen elfogadott álláspont az optimális módszerekről, de számos reményt keltő megoldás áll fejlesztés alatt. Érdekes kérdés, hogy az alvás cirkadián ritmusa mellett az egyéb napszaki ritmusok, például hormonelválasztás (kortizolritmus), testhőmérséklet mennyiben érintettek, illetve ezek alkalmazkodásához mennyi idő szükséges.
A nagyon gyakori időzónaváltások a magas vérnyomás, sőt, rákbetegség kockázati tényezőiként is felmerülnek[1].


Standard időzónák a Földön

Kóroktana[szerkesztés]

Hypothalamus elhelyezkedése
Biológiai óra napi ritmusa számos élettani folyamatot befolyásol
A jet lag olyan alvászavar, amely az időzónák olyan gyors változásából adódik, amihez a szervezet belső órája nem tud alkalmazkodni. A belső órát elsődlegesen a hypothalamus nucleus suprachiasmaticusa kontrollálja a fény–sötétség ciklusnak megfelelően. A belső óra beállítódása lassú, ezért a repülőút nyomán gyorsan bekövetkező időzóna-változásokhoz a szervezet nehezen alkalmazkodik.

Tünetei[szerkesztés]

E tünetek jellemzői az alvásképtelenség és a nappali aluszékonyság mellett a nyomott hangulat, csökkent fizikai teljesítőképesség és emésztőrendszeri tünetek (székrekedés, étvágytalanság, puffadás). A hosszú utazás önmagában is megterhelő a mozdulatlanság, kényelmetlen testhelyzet, kevés alvás, kiszáradás és a nem megszokott étkezések miatt. Míg azonban e nem specifikus fáradtság egy-két nap alatt spontán elmúlik, az időzóna-baj tüneteinek megszűnéséhez hosszabb idő szükséges.
Az utazási fáradtság minden hosszabb utazás esetén kialakulhat időzónák átlépésétől függetlenül. Az időzóna-baj csökkentheti az utazó munkaképességét, sőt, súlyosabb esetekben balesetveszélyt is okozhat. Az időeltolódás az ismert pszichiátriai betegség súlyosbodását vonhatja maga után, de kapcsolata pszichotikus állapot felléptével pszichiátriai kórelőzménnyel nem rendelkező egyénben nem bizonyított.

A jet lag tüneteinek kezelése, illetve megelőzésének lehetőségei[szerkesztés]

Az alvás ciklusai
A jet lag kezelésének három fő módja van:
1. az alvás–ébrenlét ciklus, a belső óra helyreállítása megfelelő fénybehatás vagy melatonin alkalmazásával
2. az alvás optimális időzítése és tartamának szabályozása
3. gyógyszerek az éjszakai kialvatlanság és nappali aluszékonyság ellen

Az alvás–ébrenlét ciklus belső óra helyreállítása[szerkesztés]

Az esti órákban alkalmazott fény a belső órát későbbre állítja, míg a reggeli fény korábbra. A célállomás természetes fénye elősegíti a belső óra átállítódását, azonban az időjárási körülmények, például borús téli időszakban ezt jelentősen nehezíthetik. A nyugatra utazónak javasolhatjuk, hogy keresse a fényt az esti, míg a keletre utazó a reggeli időszakban. A mesterséges fény alkalmazása is hatékony lehet, különösen a rövid hullámhosszú fény gyorsítja az alkalmazkodást. A fény elkerülése hasonlóan segítheti az alkalmazkodást: hosszú, keletre tartó utazások esetén segíthet, ha az utazó napfelkelte után néhány órát a szállodai szobában marad, illetve nyugati utazás esetén ez a szürkület előtt javasolható. A fényhatás csökkentésében napszemüveg viselése is segítségünkre lehet [2].
A gyógyszer formájában alkalmazott melatonin a jet leg kezelésének legszélesebb körben alkalmazott módja. Nyugatra történő utazás esetén az éjszaka második felében javasolt bevétele, hogy az éjszaka végigalvását elősegítse, míg keleti úti célok esetén az esti órákban az elalvás megkönnyítése céljából.
Optimális adagja vita tárgya. A melatonint leggyakrabban 5 mg-os adagban alkalmazták, de már 0,5 mg-os adagban ked vező lehet. A magasabb adagok altató hatásúak lehetnek. A melatonint az altató zolpidemmel öszszehasonlító tanulmányban a zolpidemet hatékonyabbnak találták a tünetek csökkentésében, viszont a kettő kombinációja fokozta a nappali aluszékonyságot, és zavartságot is okozott.[3].
Az étkezés időzítésének is lehet szerepe a belső óra helyreállításában, de erre vonatkozóan még nem egyértelműek az adatok, és a fényhez képest hatékonysága kisebb.

Az alvás optimális időzítése[szerkesztés]

Alvásmegvonás hatása az élettani folyamatokra
A jet lag tüneteinek kivédése rövid tartamú utazások esetén legegyszerűbben úgy történhetne, hogy tartjuk magunkat eredeti alvás–ébrenlét ciklusunkhoz.
Jelentősebb időeltolódás esetén azonban ez természetesen nehezen kivitelezhető, hiszen a munka, illetve szociális tevékenység a célállomás ideje szerint zajlik. Lehetséges megoldás lehet, hogy még az elindulás előtt megpróbál az utazó a célállomás alvás–ébrenlét ciklusához alkalmazkodni, de ez hétköznapi tevékenység mellett szintén nehezen megoldható. Nyugatra történő utazás esetén az elutazás előtt néhány nappal egy-két órával későbbi, keletre utazás esetén egy-két órával hamarabbi lefekvést javasolhatunk. Az alkalmazkodást nagymértékben megkönnyíti a kényelmes első vagy üzleti osztályon történő utazás, azonban ez az utazók többsége számára nem elérhető.

Gyógyszeres terápia[szerkesztés]

A gyógyszeres lehetőségek között az altatók alkalmazása elsődleges. Elsősorban a rövid hatástartamúak alkalmazása javasolt (például zolpidem), mivel növelik az alvásidőt és gátolják a korai ébredést. A hosszú repülőút alatt is alkalmazhatók lehetnek. Az altatók mellékhatásait is figyelembe kell vennünk. Zavartságot és emlékezetkiesést okozhatnak, ezért olyan egyéneknek, akik korábban nem használtak altatót, javasolt a gyógyszert még az elindulás előtt kipróbálni. A repülőút alatt bevett altató a mozdulatlanságon keresztül a mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét is növelheti.
A napközbeni álmosságot a koffein hatékonyan gátolja, ami különösen a keletre tartó utazások esetén lehet előnyös. Elsősorban a lassú felszívódású koffeinkészítményeket javasolják. A koffein alkalmazásának fő kockázatát az álmatlanságot fokozó hatása képezi.
A narcolepsia kezelésére kifejlesztett új gyógyszer, az armodafinil növelte az éberséget és csökkentette a nappali aluszékonyságot, de mellékhatásként a placebocsoporthoz képest fejfájást, hányingert és hányást okozott.
A melatonin jelfogókon ható új gyógyszerek is lehetséges irányt képviselnek. Ezek közé tartozik a melatonin 1-es és 2-es jelfogón (MT-1 és MT-2) agonista hatást kifejtő ramelteron és tasimelteon, valamint az MT-1 és MT-2 agonista hatás mellett a szerotonin 2C receptorán antagonista agomelatin.
Korábbi vizsgálatokban a H1 hisztaminjelfogó antagonisták kedvező hatásairól is beszámoltak.

Időeltolódás (Jet Lag) gyógyszerei részletesen[szerkesztés]

melatonin (+Bio-Melatonin 3 mg tabletta 30x)
Tárolás:
Felhasználhatósági időtartam:
A csomagoláson feltüntetett lejárati idő után a készítmény nem alkalmazható. A lejárati idő a megadott hónap utolsó napjára vonatkozik.
Alkalmazás:
Az alvás kiváltásáért felelős és meghatározza az alvás-ébrenlét ritmusát. A Bio-Melatonin alkalmazásával segíteni lehet olyan alvászavarok kezelését, amelyek az alvás-ébrenléti ciklus megzavarásával vannak összefüggésben, például hosszú repülőutat követően az időeltolódás okozta alvászavar ("jet-leg"), illetve a több műszakban dolgozók megváltozott alvás-ébrenlét ritmusából eredő alvászavar.
zolpidem (#Stilnox 10 mg tabletta 10x)
Tárolás:
Felhasználhatósági időtartam:
A csomagoláson feltüntetett lejárati idő után a készítmény nem alkalmazható. A lejárati idő a megadott hónap utolsó napjára vonatkozik.
Alkalmazás:
Altató hatású gyógyszer, mely átmeneti alvászavar és az álmatlanság rövid távú kezelésére használható.[4]

Az időeltolódás jelentősége és a krónikus gyógyszeres kezelés alatt állók[szerkesztés]

Hosszabb időeltolódás esetén, a tartós gyógyszerelés alatt álló betegekben a gyógyszerek adagjait érkezéskor átmenetileg (egy napra) célszerű módosítani.
  • Nyugatra történő utazás esetén az első nap megnyúlik, ezért az adagot az időeltolódástól függően átmenetileg növelhetjük: három–hat órás időeltolódás esetén az adagot a napi adag egynegyedével, hét–kilenc órás időeltolódás esetén egyharmadával, míg 10–12 órás időeltolódásnál felével.
  • Keletre történő utazás esetén ugyanakkor az első nap rövidül, így a gyógyszeradagok hasonló mértékben csökkentendők.

„Argonne-diéta”[szerkesztés]

Az „Argonne-diéta” nagy és kis kalóriatartalmú ételek váltakozó fogyasztása az indulás előtti napokban. A hatása valószínûleg azon alapszik, hogy a fehérjedús reggeli stimulálja a dopamin és az adrenalin termelését. Ez éberré teszi a szervezetet, míg a nagy szénhidráttartalmú vacsora serkenti a melatonin és a szerotonin termelését, ezáltal elősegíti az alvást. Az utazás előtti napokon felváltva kell fehérjedús ételeket enni, amelyek a szervezet éberségét stimulálják, többletenergiát szolgáltatnak, illetve a következő napon koplalni, hogy a szénhidrátszint csökkenjen, és a májból kiáramló glükóz az álmosság érzését váltsa ki. Így „félrevezetve” a belső órát, az utazó elkerülheti a fáradtsággal és egyéb kellemetlen érzéssel járó jetlag betegséget, és már akklimatizálódva érkezik céljához. Újabban bevezették a gyógyszerpiacra a melatoninreceptor-gátló vegyületeket tartalmazó készítményeket is. Előnyük a hosszabb hatástartam, és függőséget kiváltó hatásuk sincs.
◄--- Előző lap:Útipatika                      ---► Következő lap:

Jegyzetek

  1. ↑ Orv. Hetil., 2011, 152, 2021–2024
  2. ↑ Sack, R. L.: Jet lag. N. Engl. J. Med., 2010, 362, 440–447.
  3. ↑ Brown, G. M., Pandi-Perum, S. R., Trakht, I. és mtsa: Melatonin and its relevance to jet lag. Travel Med. Infect. Dis., 2009, 7, 69–81.
  4. ↑ amieson AO, Zammit GK, Rosenberg RS, Davis JR, Walsh JK. Zolpidem reduces the sleep disturbance of jet lag. Sleep Med. 2001 Sep;2(5):423–30. Reid KJ, Chang AM, Zee PC. Circadian rhythm sleep disorders. Med Clin North Am. 2004 May;88(3):631–51, viii. Reilly T, Waterhouse J, Edwards B. Jet lag and air travel: implications for performance. Clin Sports Med. 2005 Apr;24(2):367–80, xii. Sack RL. Clinical practice. Jet lag. N Engl J Med. 2010 Feb 4;362(5):440–7. Sack RL, Auckley D, Auger RR, Carskadon MA, Wright KP Jr, Vitiello MV, et al. Circadian rhythm sleep disorders: part I, basic principles, shift work and jet lag disorders. An American Academy of Sleep Medicine review. Sleep. 2007 Nov 1;30(11):1460–83. Waterhouse J, Edwards B, Nevill A, Atkinson G, Reilly T, Davies P, et al. Do subjective symptoms predict our perception of jet-lag? Ergonomics. 2000 Oct;43(10):1514–27. Waterhouse J, Reilly T, Atkinson G, Edwards B. Jet lag: trends and coping strategies. Lancet. 2007 Mar 31;369(9567):1117–29.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Útipatika/Öngyógyítás/Utazási_betegségek/Jet_lag&oldid=278168”