Zilahy Ágnes/Disznótor/Kolbász
„A kolbász.Egy csomó friss disznóhúst - soványat és kövéret vegyesen - deszkára kell tenni és ott két kézzel, két széles bárd segélyével jól össze kell vagdalni. (Túlságosan apróra nem kell vágni, mert akkor száraz fűrészporszerű lesz a kolbász.)
Sót és tört borsot csak kóstolás után, gondosan kell a hús közé hinteni mert a sós kolbász igen rossz, valamint a sótalan sem ízletes. Arra is kell ügyelni, hogy sok hagyma sem legyen túlságosan a kolbász húsban, mert az is kellemetlen. tíz kilónyi húshoz nem kell több mint 5 nagy cikk fokhagyma jól megtörve és fél liter vízben megáztatva és csak a fokhagymás vizet kell a megvagdalt hús közé szűrni, a fokhagymát ki is lehet belőle dobni. Egyéb fűszert nem kell a kolbászba tenni, mint sót, borsot és kevés fokhagymát, néhol szokás paprikát is, de az meg festi a kolbászt és ha több ideig áll kiszárad a kolbász, soha sem olyan jó ízű, mint ha csupán borssal készül.
A fűszerekkel való felvegyítés után jól össze kell a húst gyúrni; ha izét helyben hagytuk, a kolbásztöltő segélyével töltsük meg a kolbászhoz való beleket, ügyelve, hogy a lehetőleg szép hosszú szálakban maradjanak a húsok mert a párokba osztott kolbászok nagyon németesek, s inkább hasonlítván "virslihez", igazi magyar házakban csak fitymálást idézne elő, ha olyan kis silány araszos kolbászkákat tálalnának az asztalra!
Miután mind elkészültek a kolbászok, egy árudra szépen fel kell azokat rakni - egy-egy szálat négy rétbe hajtva. A megtöltés után nem kell vízben kiáztatni a kolbászokat, mert úgy igen sok táperő kiázik belőlük és különben nincs arra semmi szükség. Miután egy pár napig, a rúdon állva, megszikkadt a kolbász, már fel lehet a kéménybe rakni füstölődni. Ha jó hideg füstöt használhatunk, 3 nap alatt, eléggé megfüstölődik. A kolbászokat így füstölve fél évig is eltarthatjuk; - úgy kiszáradnak, mint a legjobb szalámi.”