Védőoltás/Délnyugat-Ázsiában

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Délnyugat-Ázsiában

Délnyugat-Ázsiában (Ciprus, Törökország, Izrael) előforduló fertőzések, védőoltások[szerkesztés]

Ázsia földrajzi megosztása( dél, kelet, nyugat és dél-kelet). 2006.
Agia napa strand Cipruson. 2006.
Jordán folyó Izraelben. 2006.
Utolsó napja a Hajjnak.
Alanya rivéra Törökországban. 2006.

Országok
Egyesült Arab Emirátusok[1], Bahrain[2], Ciprus[3], Irak[4], Izrael)[5](Ciszjordánia, Gázai övezet, Jemen[6], Jordánia[7], Katar[8], Kuvait[9], Libanon[10],, Omán][11], , Szaud - Arábia[12], Szíriai Arab Köztársaság[13] és Törökország[14]. Az ide látogató utazó sokféle fertőzés potenciális veszélyének van kitéve (kivétel: Kuvait, Katar, Bahrain). A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Életmódbeli tanácsok:

  • UV fényvédelem, meleg elleni védekezés
  • Malária profilaxis rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis - szúnyogriasztás
  • Hasmenés elkerülése (palackozott, forralt víz,fertőtlenítés) tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex
  • Orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni
  • Gépjármű-balesetek, szándékos sérülések
  • Kígyó és skorpió csípése
  • Vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban.

Ízeltlábúak által közvetített fertőzések[szerkesztés]

Visszatérő láz, Febris recurrens, sárgapestis, karavánszeráj-láz[szerkesztés]

Emberi tetű. Mikcrografika, Robert Hooke, 1667.
A Lázgörbék fajtái.a) folyamatos b) hirtelen kialakuló és megszűnő c) megszűnő d) intermittáló e) hullámzó f) visszatérő. 2008.
Láz koncepciója, működése. 2006.
Jan Siberechts (1627–1703. körül): Tetvészkedés.
Georges de La Tour (1593‒1652):Játék bolhakereséssel. La Femme à la puce (The Flea Catcher) (1638)Kép Oil on canvas (90 cm × 120 cm) Musée Lorrain, Nancy. Photo P. Mignot. 2013.

A Febris recurrens (Visszatérő láz) egy Borrelia okozta, emberről emberre kullancs vagy ruhatetű által terjesztett fertőző betegség. Egyik fő jellemzője a periodikusan visszatérő, akár napokig is eltartó, majd hirtelen megszűnő láz.

Országok
A fő gócpont Afrika trópusi területein van, kisebb területeken előfordul Elő-Ázsiában, Észak-Afrikában, Dél-Európában, Közép- és Dél-Amerikában, valamint Kanada és az USA nyugati területein is. Tetű által terjesztett visszatérő láz okozta járványok főleg a rossz életkörülmények, az éhínség és a háborúk közepette a fejlődő világban endémiás. Napjainkban Afrikában, elsősorban Etiópiában és Szudánban, de Dél-Amerika és Ázsia egyes országaiban is előfordul.

A betegség kezelése az időben adott antibiotikum adásából áll: Doxycycline, Erythromycin, Ivermectin

A betegség megelőzésében elsősorban a tetű (Pediculus humanus humanus) és a kullancs irtása, csípések kivédése fontos. A test tetvesség megelőzése: a személyi higiénia javítása, a fertőzött személy, a rendszeres (legalább hetente) váltás tiszta ruhát cserél. Ruházat, ágynemű és törülközők forró vízzel (54 °C) történő mosása és forró szárítással kezeljük. Vegyszeres: 1% malathion vagy 1% permethrin hatásos.

Baktérium (Borrelia recurrentis, microaerophil spirochete) okozta, és főleg a tetű(LBRF) terjesztette (vektor) fertőző megbetegedés (a kullancs terjesztette a (TBRF)). A betegség (rezervoár: ember (vér), kullancs, rágcsáló) terjedését befolyásolja az évszakok ingadozása, és a kullancsok elterjedése. Emberről emberre közvetlenül nem terjed. A fertőzőképesség rendszerint a klinikai tünetek fennállásáig tart, addig, amíg a vérben kórokozók találhatók. USA-ban a nyugati partvidék, és a hegyvidéki területeken fordulhat elő, de emberi megbetegedés ritka. A kórokozók a tetű nyirokrendszerében szaporodnak el és a bőrön vakarózáskor szétnyomott tetvek nedvei a fogékony szervezetbe a vakaráskor keletkezett hámsérüléseken keresztül, skarifikálással jutnak be.

Lappangási idő: 7-16 nap. A betegek hirtelen jelentkező hidegrázást, lázat, szapora szívverést, hányingert, és hányást, ízületi fájdalmat, és súlyos fejfájást panaszolnak. A máj és a lép megnagyobbodhat, bordaív menti hasi fájdalmat, és bőrkiütéseket észlelhetnek. A magas lázú betegnél tudatzavar alakulhat ki. A roham általában 3-10 nap alatt hirtelen szűnik meg. Egy-két hét szünet után ismét jelentkezhetnek a tünetek, de ekkor a roham gyorsabban szűnik, és enyhébb. A teljes gyógyulásig 3-10-szer ismétlődhetnek meg a rohamok.

A betegség kezelésével a roham lerövidül, és újabb roham kialakulása jelentősen csökken. A betegség átlagos halálozása kb. 5%, a halálos kimenetel inkább idősebb korban, leromlott vagy igen fiatal betegek körében gyakoribb.

LBRF járványok gyakran előfordultak Európában a 20. század elején. 1919 és 1923 között, 13 millió eset, 5 millió halálesettel járt. Oroszország és Kelet-Európa társadalmi felfordulása előzte meg a járványokat. A második világháború alatt milliók estek áldozatul Észak-Afrikában.

Dracunculosis, medinaférgesség, Guinea féreg betegség[szerkesztés]

A féreg morfológiája, kezelése (tekercselés féregpálcára), és a vektor a Dracunculus medinensis. 1870
Dracunculus medinensis.jpg
Életciklusa a medina féregnek. 2007.

Guinea féreg betegség kórokozója a nagy női fonalféreg, Dracunculus medinensis, amely az egyik ismert leghosszabb fonalféreg, amely a fertőzött emberben él (kifejlett nőstény 800 mm). Fájdalmas, égő érzést tapasztal a fertőzött ember, az úgynevezett "tüzes kígyót". Egyéb tünetek közé tartozik a láz, hányinger és hányás.

Országok
Nem gyakori féregbetegség, mely Afrika nyugati és középső részén, ill. India nyugati felén terjedt el. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség. Afrika nyugati és középső részén, Irán, Izrael, Omán, Szaud-Arábia, Jemen ill. India nyugati felén terjedt el.

Gyógyszeres kezelés jelenleg nincs, a férget lassan, naponta néhány milliméteres sebességgel, egy pálcikára tekerve húzzák ki, ezután:Metronidazole, Thiabendazole. Helyi tisztítása az elváltozásnak és antibiotikumok helyi alkalmazása, ha bakteriális felülfertőződés van.

Kórokozója a filariák közé tartozó fonalféreg (Paraziták, Nematoda, Phasmidea, Filariae), Dracunculus medinensis (fonalféreg fajta). Terjesztője, vektor a szabad édesvizekben élő apró rákfajta (vízibolha, Copepod (Mesocyclops és Thermocyclops) az ivóvízben), amely víziváskor kerül a szervezetbe (Rezervoár az ember). Inkubációs idő 1-1,5 év. A szabaddá váló lárvák befúrják magukat a szövetekbe, ez gyakran a lábat jelenti. A féreg a vízzel érintkező bőrfelületen kitör a felszínre, és hátsó feléből a lárvákat beleereszti a vízbe. Ezzel a körforgás folytatódik.

A féreg továbbra is a kötőszövetek között él, és üríti a lárvákat. Helyileg gyulladásos, viszkető hólyag, majd fekély látható. Néha a bőr alatt ki lehet tapintani a férget. Hányinger és urticaria majd a megjelenik a pattanás, vagy bulla (általában a lábszáron), amely megreped, alkalmanként eosinophilia, a féreg 18 hónapig is képes az emberben élni. Megelőzése: biztonságos ivóvíz fogyasztásával.

Malária[szerkesztés]

chloroquin érzékeny

  • (P. vivax)

Szíriai Arab Köztársaság É-, K-i felében, Jemenben, Törökország keleti-, déli tartományok, Irak északi része. chloroquine

  • P. falciparum

Jemen, Omán, Szaúd-Arábia nyugati-déli része, Irán déli része

  • Malária nincs

Kuvait, Bahrain, Ciprus, Izrael, Jordánia, Libanon és Katar Bővebben

Leishmaniasis, bőr[szerkesztés]

Irakban és Szaúd-Arábia, Szíriai Arab Köztársaság északi-, nyugati rész Bővebben

Rickettsiosis[szerkesztés]

Eschar and spots Mediterranean spotted fever
Rickettsia rickettsii
Rash rickaust1
Rocky mountain spotted fever.jpg

Rickettsia fertőzések által okozott különféle obligát, intracelluláris, Gram-negatív baktériumok, a nemzetségek Rickettsia , Orientia , Ehrlichia , Neorickettsia és Anaplasma. Rickettsiák 3 csoiportba sorolhatók: a tífusz-csoport, foltos láz csoportban (SFG) és a klasszikus bozót tífusz csoport.

Országok
Rickettsiosisok közé tartoznak az utazók fertőzései közül a mediterrán (vagy Boutonneuse) foltos láz Dél-Európában és Afrikában; az indiai kullancs tífusz Indiában, Astrakhan láz Délkelet-Európában és Közép-Afrikában, az izraeli kullancs tífusz a mediterrán országokban, Thai kullancs tífusz Ázsiában és Ausztráliában, Queensland kullancs tífusz és az ausztráliai foltos láz Kelet-Ausztráliában, kullancscsípéses mirigybántalom európai országokban, Észak-ázsiai kullancs tífusz Kínában és Oroszországban, Rocky Mountain foltos láz és Rickettsia parkeri az Amerikában és az afrikai kullancs-csípés láz Afrikában és a Karib-szigeteken fertőz. Vadászat ​​és utazás Dél-Afrikában a november és az április hónapok kockázati tényezője az afrikai kullancs harapás láznak. Bozót tífusz endémiás Észak-Japánban, Délkelet-Ázsiaban, a Csendes-óceán nyugati szigetein, Kelet-Ausztráliában, Kínában, a tengeri területek és több részén dél-közép Oroszországban, Indiában és Sri Lankában.

Védőoltás nincs. A standard gyógyszeres kezelés: doxiciklin kloramfenikol, azitromicin, fluorokinolonok, és rifampin

A legtöbb Rickettsia kórokozót ektoparaziták által továbbítottak: például bolhák, tetvek, atkák, kullancsok, csípéssel vagy karcolással fertőz az ürülék a bőrön át. Por belélegzésével is fertőződhet, szennyezett aszalt fertőzött tetvek vagy bolha ürülék is okozhat fertőzést. A fertőzés átvitele vérátömlesztéssel ritka.

Bár a klinikai megjelenései kórokozónként változik, néhány gyakori tünet jellemzően 1-2 héten belül megjelennek: láz, fejfájás, rossz közérzet, és néha hányinger és hányás. A legtöbb tünet akut Rickettsia fertőzések specifikus, és további vizsgálatok segítségével a pontos diagnózis megállapítható. A legtöbb kullancs által terjesztett rickettsiosis maculopapulosus, hólyagos, vagy pontszerű kiütéssel, vagy égési varral jár a kullancscsípés helyén. Bár sok Rickettsia betegség enyhe vagy közepesen súlyos betegség, járvány tífusz és a Rocky Mountain foltos láz súlyos is lehet és ez végzetes lehet a 20% -60%-a kezeletlen esetek.

Krími-kongói haemorrhagias láz, CCHF[szerkesztés]

Bővebben

Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek[szerkesztés]

Taeniasis, galandférgesség, haj kígyó[szerkesztés]

Taenia solium horgasfeje. 2012.
Taenia fajok életciklusa. 2010.
Horgasfejű és simafejű galandféreg (Taenia solium, T. saginata)
A lárva átalakulása.

A felnőtt Taenia saginata főemlősök bélrendszerében él, de több olyan riasztó Taenia solium is ismert, amelyek cisztákat képeznek az emberi agyban.

Országok
Taeniasis világszerte elterjedt, de sokkal gyakoribb, ahol sertés-és szarvasmarha ehet emberi ürüléket. A legmagasabb gyakoriság Latin-Amerikában, Afrikában, Dél-és Délkelet-Ázsiában van. A betegségről számoltak be, de alacsonyabbak az arányok , Kelet-Európa, Spanyolország és Portugália. Továbbítása T. solium ritka az Egyesült Államokban, Kanadában, Nyugat-Európában és számos területen Ázsia és a Csendes-óceán. Ciprus, Irán, Izrael, Jordánia, Libanon.

Gyógyszeres terápia van:Praziquantel, Niclosamide

A legjobb módja annak, hogy elkerülje a galandférgességet, hogy nem eszünk hőkezeletlen sertéshúst. Emellett a magas szintű személyes higiénia és megelőzése a széklettel történő szennyeződése a sertés táplálékának.

Parazita, Platyhelminthes, Cestoda Cyclophyllidea, Taeniidae: Taenia solium (sertés galandféreg, borsókásság) & T. saginata (szarvasmarha galandféreg) a féreg , Taenia asiatica (ázsiai galandféreg). Rezervoár a szarvasmarha, sertés, átvivő a hús. Lappangási idő: 6-14 hét. A tünetek hányás és fogyás. A parazita 25 évet is képes élni. A galandférgek nagy, lapos férgek, melyek a belekben élnek, és 5-10 méter hosszúra is megnőhetnek. A féreg petéket hordozó szelvényei (proglottiszok) a széklettel ürülnek.

Amennyiben az emberi ürülék ellenőrizetlenül a környezetbe kerül, a petéket köztigazdák, például disznók, szarvasmarhák vagy (például a hal galandféreg esetében) apró rákfélék fogyaszthatják el, melyeket azután halak esznek meg. A peték a közti gazdában felnyílnak, majd a lárvák behatolnak a bélfalba és a vérárammal a vázizmokhoz és más szövetekhez sodródnak, ahol cisztákká alakulnak. Az ember az élősködővel akkor fertőződik, amikor a nyers vagy nem kellően átsült húsban vagy halban lévő cisztákat elfogyasztja. A ciszták felhasadnak és kifejlett férgekké fejlődnek, melyek a beteg bélfalára kapaszkodnak. A férgek ezután hosszban növekednek a bélben.

A bél galandférgessége általában nem okoz tüneteket, de egyesek felső hasi kellemetlenséget, hasmenést és étvágytalanságot panaszolnak. Néha a galandférges beteg érzi, amint a féreg egy darabja székletürítéskor átcsúszik a végbélen. A halak által közvetített galandférgek olykor vérszegénységhez vezetnek. Ciszticerkózisban az agyban és az agyat borító hártyákon (meninx) lévő ciszták gyulladást okozhatnak, ami fejfájással, zavartsággal és más idegrendszeri tünetekkel, valamint gyakran görcsrohamokkal jár.

Megelőzés és kezelés
A galandférgek elleni védekezés első lépése, hogy az állatok és a halak húsát gyakorlott ellenőrök alaposan megvizsgálják. Fertőzött húsban láthatók a ciszták. Az alapos főzés (úgy, hogy a hőmérséklet a hús minden részében meghaladja az 57 °C-t) és a tartós fagyasztás elöli a cisztákat. Éppen ezért szabad vizekből származó halakat nem szabad szushiként tálalni. Csak főzés, fagyasztás vagy pácolás után szabad ezeket fogyasztani. A füstölés vagy a szárítás nem pusztítja el a cisztákat.

Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése[szerkesztés]

(E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) Bővebben

Hastífusz[szerkesztés]

Bővebben

Hepatitis A valamennyi országban endémiás[szerkesztés]

Bővebben

Brucellosis[szerkesztés]

Bővebben

Echinococcosis[szerkesztés]

Bővebben

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Hepatitis B endémiás[szerkesztés]

Bővebben

Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek[szerkesztés]

Schistosomiasis[szerkesztés]

Irakban, Szaúd-Arábiában, a Szíria Arab Köztársaságban és Jemenben Bővebben

Zoonózisfertőzések[szerkesztés]

Veszettség[szerkesztés]

terület csaknem valamennyi országában észlelhető Bővebben

Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések[szerkesztés]

Meningococcus meningitis[szerkesztés]

Szaúd-Arábia (mekkai zarándoklás: hadzs) Bővebben


◄--- Előző lap:Védőoltás                      ---► Következő lap:

Jegyzetek

  1. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis; Rovarok- krími-kongói vérzéses láz.
  2. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: - .
  3. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz Betegség: - .
  4. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis, Kolera, Utazók hasmenése; Állatok- madárinfluenza
  5. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Utazók hasmenése.
  6. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis, Kolera, Utazók hasmenése;Rovarok- Dengue, malária.
  7. Betegségek: Hastífusz Hepatitis A Hepatitis B Járványos gyermekbénulás (Poliomyelitis anterior acuta) Tetanus (Merevgörcs) Veszettség Utazók hasmenése, Leishmaniosis. Javasolt oltás: Poliomyelitis P Hastífusz elleni védőoltás Hepatitis A fertőzés elleni védőoltás Hepatitis B elleni védőoltás Veszettség elleni védőoltás Tetanusz (diftéria) Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik Sárgaláz elleni védőoltás Sárgaláz elleni védőoltás.
  8. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Betegség: -
  9. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Betegség: -
  10. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Utazók hasmenése.
  11. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis; Rovarok- Dengue, malária.
  12. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Meningitis (Hajj és Umrah követelmény), gyermekbénulás (Hajj követelmény) Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis; rovarok- leishmaniasis (bőr-és nyálkahártya) malária.
  13. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Kolera, Utazók hasmenése; Rovarok- Dengue, malária.
  14. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz kullancsencephalitis ; Betegség: Élelmiszer-és víz- Utazók hasmenése; Rovarok- krími kongói láz, malária; Állatok: madárinfluenza.