Védőoltás/Észak-Amerikában

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Észak-Amerikában

Észak-Amerikában előforduló fertőzések, ajánlott oltások[szerkesztés]

  • Mellkas-átvilágítás
  • Kötelező oltás:-
  • Az alábbi rutin védőoltásokat, leleteket kérik, angol nyelven orvosi pecséttel igazolva: gyermekkori oltások igazolása, 10 éven belüli morbilli emlékeztető oltás (MMR), VZV vírussal (bárányhimlő) szembeni természetes védettség v. oltás, Meningococcus meningitis elleni oltás, HIV szűrés (bizonyos államokban és Kanadában)
  • Hepatitis B, Veszettség elleni védőoltás (speciális utak)

Országok
Bermuda, Kanada, Grönland, Amerikai Egyesült Államok. Az ideutazók egészségügyi kockázata nem nagyobb, mint saját hazájukban.

Életmódbeli tanácsok

  • UV fényvédelem
  • Rovarcsípések megelőzése
  • Állati harapások megelőzése
  • Közlekedéssel kapcsolatos balesetek
  • HIV és a hepatitis vírus okozta fertőzések
  • Hideg elleni védekezés, meleg elleni védekezés
  • Hasmenés tüneti kezelésére való felkészülés
  • Biztonságos szex
  • Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt.

Ízeltlábúak által közvetített fertőzések[szerkesztés]

Sziklás-hegységi foltos láz[szerkesztés]

US. Nincs Rickettsia rickettsii Maine államban, Hawaii-on, Alaszkában. 2004.
2006.
Rickettsia rickettsii. 1979.

A Rickettsia rickettsii csak a nyugati féltekén honos. A Sziklás-hegységben észlelték először, gyakorlatilag azonban az USA minden államában előfordul, kivéve Maine államot, Hawaiit, Alaszkát. Különösen az Atlanti-óceán partja mentén gyakori.

A Sziklás-hegységi foltos láz ellen nem létezik oltóanyag. Az antibiotikumok használata a halálozás arányát 7-20%-ra csökkentette: Doxiciklin, chloramphenicol. A kezelés késői megkezdése viszont halálhoz vezethet.

A Sziklás-hegységi foltos láz (foltos láz, kullancsláz, kullancstífusz) kórokozója a Rickettsia rickettsii, melyet a kullancsok (amerikai kutya kullancs: Dermacentor variabilis, Rocky Mountain fa kullancs: Dermacentor andersoni, és a barna kutya kullancs: Rhipicephalus sanguineus) terjesztenek. A rickettsiák a vérereket bélelő sejtekben élnek és szaporodnak. Általában a bőr és a bőr alatti erek, valamint az agy, tüdők, szív, vesék, máj, és lép erei érintettek. Az erekben vérrög okozta elzáródások is kialakulhatnak.

A betegség első tünetei 3-12 nap múlva jelentkeznek. Minél rövidebb az inkubációs idő (a csípés és a tünetek jelentkezése közötti idő), annál súlyosabb lesz a betegség lefolyása. Igen erős fejfájás, borzongás, súlyos kimerültség és izomfájdalom jellemzi. A láz néhány nap alatt 39,5 °C-ig emelkedik, és súlyos esetekben 15-20 napon át fennmaradhat. Előfordulhat, hogy időszakosan, reggelente megszűnik. Száraz köhögés is felléphet.

Körülbelül a negyedik lázas napon a csuklón, bokán, tenyéren, talpon, és az alkaron bőrkiütések jelennek meg, melyek gyorsan terjednek a nyakra, arcra, hónaljra, farpofákra és a törzsre. Kezdetben a kiütések laposak és rózsaszínűek, a későbbiekben viszont kiemelkedővé, sötétebb színűvé, meleg víz - pl. a meleg fürdő - hatására jobban láthatóvá válnak. Kb. 4 nap alatt apró, bíbor színű területekké (petechia) alakulnak, pontszerű bevérzések következtében. Ezek egybefolyhatnak, később kifekélyesedhetnek.

Az agy ereinek érintettsége fejfájást, nyugtalanságot, alvásképtelenséget, delíriumot és kómát okozhat. A máj megnagyobbodhat, gyulladása sárgaságot okozhat, ami azonban ritkán fordul elő. A légutak gyulladása (pneumonitis), továbbá a szív, az agy károsodása és tüdőgyulladás is kialakulhat. Súlyos esetekben a vérnyomás csökkenése és hirtelen halál is bekövetkezhet.

A betegség főként május és szeptember között fordul elő, amikor a kifejlett kullancsok aktívak, és az emberek a legtöbbet tartózkodnak a szabadban, kullancsokkal fertőzött vidékeken. A déli államokban a fertőzés egész évben előfordulhat. A kullancsokkal fertőzött vidékeken a sok időt a szabadban töltő egyének, így a 15 évnél fiatalabb gyermekek a legveszélyeztetettebbek. A fertőzött kullancs a kórokozókat nyulakba, mókusokba, szarvasokba, medvékbe, kutyákba és emberbe továbbíthatja. A betegség emberről-emberre direkt úton nem terjed.

Lyme kór[szerkesztés]

Tularémia, Tularémia pestis[szerkesztés]

Bőr tularémia.

Oroszország, Kazahsztán, Türkmenisztán, Finnország, Svédország Kelet-Európa, Nyugat-Európa, Portugália, Spanyolországban, Koszovó,(Szerbia), Japánban, Kína az észak-nyugati és észak-keleti régióiban. USA, Kanada, Mexikó.

Védőoltás van: gyengített, élő vakcina rendelkezésre áll, de használata csak a magas kockázatú csoportokban: LVS vaccine A tularémia több úton is átterjedhet az emberre, beleértve a rovarcsípést és a fertőzött állatokkal való közvetlen kontaminációt. Erősen fertőző és potenciálisan halálos kimenetelű, ha nem kezelik, ám hatékonyan lehet antibiotikummal kezelni, amennyiben korán diagnosztizálják.: sztreptomicint, gentamicin, doxiciklin, klóramfenikol, fluorokinolonok.

A tularémia számos módon terjedhet az emberre: rovarcsípéssel – Noha számos rovar hordozza a tularémiát, leginkább kullancs- és légycsípéssel terjed. Beteg vagy elhullott állattal. Beteg állat harapásával, leggyakrabban nyúl által. A baktériumok kis vágások, horzsolások vagy a harapás helyén át jutnak a szervezetbe, és fekély képződik a seb helyén. A tularémia szemészeti formája a fertőzött állat érintését követő szemdörzsöléssel terjed. A levegőben található baktériumokkal. A talajban található baktériumok kertészkedés, építkezés vagy egyéb tevékenység során a levegőbe juthat, mely belélegezve tüdőgyulladásos tularémiát okozhat. Szennyezett étel vagy víz fogyasztásával kapjuk el.

Okozója a Francisella tularensis (Gram-negatív, nemmozgó coccobacillus) baktérium, mely elsősorban emlősöket érint, különösen rágcsálókat, mezei- és üregi nyulakat, de madarakat, hüllőket és halakat is megfertőzhet. A legtöbb tularémiának kitett ember általában 2-10 napon belül lesz beteg, ám a lappangási idő néhány órától akár három hétig is tarthat. A tularémiának több altípusa létezik a jelentkező tünete szerint. Ulceroglandularis tularémia: a fertőzés helyén bőrfekély képződik, melyet általában rovarcsípés vagy állati harapás okoz, duzzadt, fájdalmas nyirokcsomók, láz, hidegrázás, fejfájás, kimerültség. Oculoglandularis tularémia: szemfájdalmat, szemvörösséget, szemduzzanatot, a belső szemhéj fekélyét okozza. Tüdőgyulladásos tularémia és tífuszos tularémia is ismert.

Tularemia megelőzése rovarriasztóval DEET, permethrin. Gyakori szappanos és melegvizes kézmosással, az ételek főzése, a víz biztonságos forrásból származzon. A háziállatok viselkedésének megváltozása (különösen rágcsálók, nyulak, és mezei nyúl), vagy az állatállományon szokatlan tünetek alakulnak ki.

Pestis[szerkesztés]

Étel és víz eredetű betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése[szerkesztés]

(salmonellosis, E. coli (EIEC, haemolytikus uremiás szindróma: Coli O 157))

Zoonózisfertőzések[szerkesztés]

Veszettség[szerkesztés]


◄--- Előző lap:Védőoltás                      ---► Következő lap:

Jegyzetek