Védőoltás/Észak-Afrikában

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Észak-Afrikában

Észak-Afrikában előforduló betegségek, kötelező és ajánlott védőoltások[szerkesztés]

Észak-Afrika
Albrecht Dürer (1471-1528) egyik vázlat, melynek témája a lépnagyobbodás maláriától (splenomegalia).
Gizah. 2006.

Kötelező oltás: -
Javasolt oltások: Hepatitis A Hepatitis B Hastífusz Diftéria-tetanusz Veszettség Poliomyelitis

Országok
Algéria[1], Egyiptom[2], Kanári-szigetek[3], Líbia[4], Marokkó[5],, Nyugat-Szahara és Tunézia[6],

Életmódbeli tanácsok

  • UV fényvédelem, hőség elleni védekezés
  • Malária megelőzése: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex
  • Orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni
  • Skorpiócsípések, kígyómarás
  • Magas a gépjármű-balesetek száma
  • Erőszakos sérülés fordulhat elő
  • Vér transzfúzió előtti szűrés nem megfelelő sok kórházban

Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések[szerkesztés]

Malária, váltóláz[szerkesztés]

Plasmodium falciparum és chloriquin rezisztencia globális eloszlása. 2006. október 8. afrique
Fő tünetei a maláriának. 2009.
Plasmodium sp. életciklusa. 2002.
Anopheles stephensi
Testhőmérsékletek adatai négy napon keresztül. Tipikus lázmenetek a malária fertőzés különböző Plasmodium fajok esetén. 2010.
MalariacycleBig.jpg

A malária akut, influenzaszerű megbetegedés, amit négy parazita: Plasmodium falciparum, Plasmodium vivax, Plasmodium ovale és a Plasmodium malariae okoz. Gyakori és életveszélyes betegség számos trópusi és szubtrópusi területeken. A legelterjedtebb fertőző betegség a világon. Évente több mint 1 millió ember halálát okozza. A malária jelenleg a világ tíz legveszélyesebb fertőző betegségének egyike.

Országok
Chloroquin érzékeny malária: időszakosan Algéria, Líbia, Marokkó, Nyugat-Szahara. Malárianincs: Kanári-szigetek, Tunézia és Egyiptom. Malária van: Ázsia, Afrika, Közép- és Dél-Amerika, Óceánia és a Karib-térség bizonyos területein elterjedt (107 országban endémiás). 80 százalékát afrikai és ázsiai országban regisztrálták: Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Kenya, az ázsiai régióban pedig India, Szudán, Burma, Banglades, Indonézia, Pápua-Új Guinea és Pakisztán. Az egyik kiemelten veszélyes zóna a malária szempontjából a dél-szaharai vidék, ide tartozik Kenya, Tanzánia, Zimbabwe, Ghána, Guinea és Etiópia, Zanzibár és Mauritius szigete.

Védőoltás nincs.
Gyógyszeres megelőzés van: az övezetbe utazónak hetente egyszer, két tbl. Delagilt kell szedni, indulás előtt két héttel kezdve és hazaérkezés után még 4 hétig folytatva.
Gyógyszeres terápia[7] fertőződés esetén:
Falciparium rezisztens kórokozó: Lumefantrine/Artemether, Quinine + Doxycycline vagy Clindamycin, Atovaquone/proguanil, Artesunate i.v. súlyos malária
Chloroquine érzékeny P. ovale vagy P. vivax: Primaquine

Maláriás területek A, B és C zónái a WHO-szerint
Maláriás területek a kórokozók elterjedése és gyógyszerérzékenysége szerint a WHO zónákba sorolja[8]. A kórokozók sajátossága, hogy a gyógyszerrel szemben idővel ellenállókká válnak. Emiatt folyamatosan új készítmények kidolgozására és alkalmazására van szükség.

Az A övezetbe utazónak hetente egyszer, két tbl. Delagilt kell szedni, indulás előtt két héttel kezdve és hazaérkezés után még 4 hétig folytatva[9].
B övezetben a heti egyszer két tbl. Delagil mellett, naponta két tbl. Paludrint kell bevenni. :Utóbbi hazánkban nem kapható, így e kombinált tbl. szedése helyett a Lariam tbl. javasolt. A Paludrin tabletta a célországban beszerezhető és elég a megérkezéstől szedni.
A C övezetben a legsúlyosabb maláriát okozó plazmódium (Pl. falciparum) ellen a Lariam biztosít védelmet. Alternatívát jelent a Doxycyclin vagy a Malarone.

Egysejtű plazmódium (Parazita, Protozoa, Sporozoa, Coccidea, Haemosporida, Plasmodium spp.) a malária kórokozója (P. falciparum, P. ovale, P. vivax, P. malariae), melyet az Anopheles szúnyogok vérszívás közben visznek át egyik emberről a másikra. 4 faja terjedt el, melyek különböző súlyosságú betegséget okoznak. Az egysejtű lény az emberben és a szúnyogban is szaporodik. A szaporodási fázis megszakításával előzhető meg, vagy gyógyítható a betegség. Főemlősök a rezervoár (Plasmodium knowlesi), vektora a szúnyogok, vérrel szállítódik egyik emberről a másikra..

A szúnyogcsípés után, 6 -16 nappal kezdődik hidegrázással, melyet erős verítékezés követ. Szabályosan (ciklikusan) 48 - 72 óránként ismétlődő rohamokban egymást váltják a láztalan és lázas időszakok. Lép-, májduzzanat, súlyos formában idegrendszeri jelek és veseelégtelenség a főbb tünetek. A vörösvérsejtek szétesése következtében a vizelet sötét színű lehet. Ritkán előfordul, hogy a malária tünetei hónapokkal az utazás után jelennek meg.

Megelőzésre 2000 m tengerszint felett nincs szükség és a turisták által látogatott helyek többnyire maláriamentesek. A malária gyógyszeres profilaxisa és a rovar-riasztás (+szúnyogháló) együttesen véd! A maláriát terjesztő szúnyog napnyugtától napkeltéig csíp, ekkor kell fokozottan óvni magunkat. Jól szellőző, hosszú ujjú felsőrész és a bokákat is fedő ruházat a legmegfelelőbb. A szabadon lévő testrészeket rovarirtóval (szúnyogriasztóval) a használati utasításnak megfelelő rendszerességgel - kell védeni, erre több készítmény is forgalomban van: Protect B, Szu -Ku, Autan.

A WHO nyílt levele a hatékony a malária elleni védekezésről:
1.Legyen tisztában a malária veszélyességével, a tünetekkel, a lappangási idővel!
2.Tegyen meg mindent a szúnyogcsípések ellen, védekezzen különösen esős időben és napnyugtakor külsőleg is! Megfelelő ruházat viselése és védőkrém használata, a szobában pedig moszkitóhálóval és elektromos szúnyogriasztóval védekezni!
3.Szedjen malária elleni gyógyszert, hogy megelőzze a betegséget!
4.A maláriafertőzés-veszélyes területről való visszaérkezés után még 3 hónappal később is erre a betegségre kell gyanakodni, amennyiben maláriára jellemző tünetek jelentkeznek az utazónál!

Filariasis, nyirokfilariázis, fonalféreg-betegség[szerkesztés]

A nyirokrendszeri filariasis országonként (100.000 lakosra). 2009.
Filariasis kórokozója microfilaria Brugia malayi. Eltérően Wuchereriatól, a mikrofilária ebben a fajban szorosabban csavarodó spirál alakot vesz fel.

[[File:Elephantiasis.jpg|thumb|110px|A láb elefantiázisa filariasis férgesség (nematoda) miatt. Luzon, Fülöp-szigetek. 2008. május 27. phil.cdc.gov

A fonalférgesség olyan betegség, ami a fertőzést követően hónapokkal később okoz tüneteket, a kifejlődő férgek gátolják elsősorban az alsó végtagokban a nyirokkeringést. Az alsó végtagok, vagy az ágyéktájék, illetve a nemi szervek megduzzadnak, vizenyősek lesznek.

Országok
Wuchereria bancrofti endémiás 78 országban, és befolyásolja 128.000.000 ember életét világszerte . Ez a széles körben elterjedt fonálféreg párás és trópusi régiókban, Ázsia, Afrika, Amerika és a csendes-óceáni szigeteken. (Nílus-delta, Szubszaharai Afrika).

Védőoltás nincs. Gyógyszeres terápia: Dietil-karbamazin (DEC) rendszeres használata profilaxisként, Albendazol, dietil-carbamazine citrát és albendazol kombináció, Ivermektin, ivermektin és albendazol kombináció, Doxycycline.

A Lymphaticus filariasis okozói fonalférgek (Paraziták, Nematoda, Phasmidea, Filariae) a Wuchereria bancrofti, Brugia malayi, amelyeket szúnyogok (Aedes, Culex, Anopheles és Mansonia) terjesztenek(vektor). A nőstény fonalférgek 10 cm hosszú és 0,2 mm széles, míg a hímek csak mintegy 4 cm hosszúak. Lappangási idő: 5- 18 hónap. Gyakran nincsenek tünetek, néha visszatérő láz, ágyéki-, hónalji nyirokmirigyek fájdalmas, gyulladásos duzzanata. A tünetek maguktól elmúlnak, de hónapok, évek múlva visszatérhetnek.

Súlyosabb esetben a láb, kar, herezacskó nagyfokú duzzanata lehet, ezt elefantiázisnak (elefántizmus) nevezik. Ritkán asztmaszerű reakció, köhögés, légszomj, fehérvérsejtszám emelkedéssel jár. Ez a forma jól kezelhető dietil-karbamazint tartalmazó tablettával. Trópusi pulmonális eosinophilia egy potenciálisan súlyos progresszív tüdőbetegség, amely éjszakai köhögéssel, sípoló légzéssel, lázzal, az immunrendszer hiperreaktivitásával jár, amit a tüdő kapillárisokban szaporodó kórokozók okoznak, a mikrofiláriák.

Rift-völgyi láz, Rift-völgyi encephalitis, RVF[szerkesztés]

Megoszlása ​​a Rift-völgyi láznak Afrikában (kék: járványos betegségek és jelentős kitörés Zöld: ismert, bizonyos esetekben, időszakos vírus izolálás vagy szerológiai bizonyíték van. 2007.
Ez a transzmissziós elektronmikroszkópos mikrokamera (TEM) ábrázolta erősen kinagyított szövet, amely fertőzött a Rift-völgyi láz (RVF) vírusával. 2006.

Rift-völgyi láz egy akut, vírusos fertőző betegség, amelyt háziállatok (például juh, szarvasmarha, kecske) és az ember terjeszt. RVF lázat, vérzést, encephalitist és retinitist okoz az emberben.

Országok
RVF endemikus Szubszaharai Afrikában. Szórványos járványok Egyiptomban, Madagaszkáron, és Mauritániában jelentkeznek. Nagy járvány fordultak elő Kenyában, Szomáliában, Tanzániában, Szaúd-Arábiában, Jemenben, Madagaszkáron és Dél-Afrikában. Gócokban Egyiptomban. Mentes: Anguilla Antigua Argentína Aruba / Curaçao Ausztrália Bahama-szigetek Barbados Belize Bermuda Brazília Brit Virgin-szigetek Kajmán-szigetek Chile Costa Rica Kuba Dominika Európai Közösség Guatemala Honduras Izland Japán Mexikó Új-Zéland Nicaragua Norvégia Panama Saba, St. Martin és Bonaire St. Eustatius St. Lucia St. Vincent és a Grenadine-szigetek Svájc Amerikai Egyesült Államok Uruguay

Védőoltás nincs. Kezelése jelenleg csak tünetileg lehetséges.:Ribavirin?

Megelőzés rovarriasztók használatával, szúnyogcsípés elkerülésével lehetséges.

Kórokozója egy Phlebovírus (RNS vírus), Bunyaviridae, Phlebovirus), amelyt Aedes és Culex moszkitók (szúnyogok) terjesztik állatokról (rágcsálok, birkák, szarvasmarhák, háziállatok) az emberre. Ízeltlábú vektor (szúnyog, kullancs) úgy terjeszti, hogy viraemiás emlősök (rágcsálók) vérének szívásával fertőződik, élethosszig fertőzött marad és transzováriálisan az utódok is fertőződnek. Leginkább azok a személyek betegszenek meg, akik a fertőzött állatok vérével közvetlenül érintkeznek (pl. farmon dolgozók, mészárosok, állatorvosok). A turisták körében nagyon ritka a megbetegedés.

A betegség tüneteinek lappangási ideje 3-7 nap. A betegség bevezető tünetei hirtelen magas lázzal (néhány nap alatt megszűnik), izom- és izületi fájdalommal, fejfájással kezdődik. A sárgalázhoz hasonlóan, a kóros eltérések a májban, vesében, lépben észlelhetők. Az esetek 5 %-ban a bőrön pontszerű vérzések, véres széklet, vérhányás alakulhat ki. Szövődményként súlyos vérzések, idegrendszeri tünetek, vakság fordulhatnak elő (encephalitis, hemorrhagia, beteg megvakulhat a retina vasculitise miatt).

Dengue-láz, csonttöréses láz[szerkesztés]

[[File:Dengue06.png|thumb|120px|left|A térkép a dengue-láz megoszlását mutatja a világban. Piros: Epidémiás dengue területek. Kék: Aedes aegypti.2006. Mindössze 7 hét alatt Brazíliában 204.640 dengue esetet regisztráltak, ami járványnak tekinthető.[10]]]

Életkor-standardizált fogyatékossággal korrigált életévre, a Dengue aránya országonként (100.000 lakosra). 2009.
Dengue-láz tüneteinek sematikus ábrázolása. 2011.
A kurzus a Dengue betegség. Alapján WHO iránymutatások 2009.WHO Dengue

A Dengue-láz a legtöbb trópusi országban elterjedt, a dengue-vírus okozza. A betegségnek két formáját különböztetik meg: a klasszikus dengue-lázat és a vérzéses dengue-lázat. A klasszikus forma az egész világon jelen van a trópusi területeken, míg a vérzéses forma főleg Ázsia déli részén fordul elő. Körülbelül 2,5 milliárd ember él a fertőzött területeken. Súlyos esetekben, elsősorban gyermekekben, vérzések alakulnak ki. Utazók is gyakran fertőződhetnek, de a betegség 90%-ban enyhe tünetekkel zajlik.

Országok
A dengue az egyenlítő környékén a leggyakoribb. 2,5 milliárd ember él olyan területen, ahol a betegség előfordul, ezek 70%-a Ázsiában és a Csendes-óceán térségében él. Az Egyesült Államokban a dengue-lázzal fertőzött területekről lázasan hazatérők 2,9%–8%-a megfertőződött utazás közben. Egyiptom, Kelet-Afrika

Védőoltás nincs. Tüneti gyógyszeres kezelés, lázcsillapítás, ágynyugalom szükséges. El kell különíteni a maláriától, ami azonnal gyógyszeres kezelést igényel. A szúnyog csípésétől kell óvakodni: a bőrt szúnyogriasztóval kell befújni. A zárt helyiséget rovarriasztóval, az alvóhelyet impregnált szúnyoghálóval kell védeni.

Kórokozója a Dengue vírus (RNS vírus, Flaviviridae, Flavivirus), melyet emberről emberre szúnyog - Aedes-félék visz át csípésével. Ezek a szúnyogok a malária terjesztőiével ellentétben - főleg napközben csípnek. Városokban élnek, házkörüli kisebb vizekben, esővizes pocsolyában szaporodnak és szívesen pihennek a hűvös lakásban. Rezervoár az ember, szúnyog?, majom (Malajziában és Afrikában). A betegség a legtöbb trópusi országban elterjedt. Körülbelül 2,5 milliárd ember él a fertőzött területeken. A lappangási ideje 4-7 nap, súlyos esetekben, elsősorban gyermekekben, vérzések alakulnak ki. Utazók is gyakran fertőződhetnek, de a betegség 90%-ban enyhe tünetekkel zajlik.

A betegség hirtelen magas lázzal, ízületi és izom és csontfájdalommal, hányással kezdődik, esetleg halvány kiütéssel jár. Mérsékelt vérzékenység (orr-, ínyvérzés) kísérheti a betegséget, mely 3 -10 napig tart. A lábadozás lassú, hetekig tarthat, fáradékonysággal, izomgyengeséggel jár. Ismételt fertőzés esetén, súlyos vérzéses formában lép fel. Hosszú távú hatása a súlyos depresszió a betegség után. Bővebben ...

Nyugat-nílusi láz[szerkesztés]

Gócokban w:Egyiptomban
Bővebben ...

Leishmaniasis[szerkesztés]

Fertőző és parazitás betegségek a kala-azar (fekete láz, dumdumláz vagy leishmaniasis) elterjedése: Algéria, Kanári-szigetek, Egyiptom, Líbia, Marokkó, Tunézia, Nyugat-Szahara

  • B55 Leishmaniasis változatai:
    • B55.0 Zsigeri leishmaniasis
    • B55.1 Bőr leishmaniasis
    • B55.2 Bőr-nyálkahártya leishmaniasis
    • B55.9 Leishmaniasis, k.m.n.
Bővebben ...?

Élelmiszer és víz által terjesztett fertőző betegségek[szerkesztés]

Hepatitis E, HEV[szerkesztés]

Hepatitis E endémiás elterjedtsége. 2008.
Elektronmikroszkópos képe a Hepatitis E vírusnak (HEV).
Hepatitis vírusok A, E, B, C, D.Virus család, továbbítása, vírus antigének, inkubáció, esélye a krónikus fertőzés. 2008.

Szennyezett vízzel és élelmiszerrel terjedő, egyszálú, burokkal nem rendelkező RNS-vírus a Hepatitis E kórokozója. A hepatitis E vírus mintegy 20 millió fertőzést okoz évente. Ezek eredményeképpen mintegy hárommillió akut betegséget és 70000 ember halálát okozza.

Országok
Szubtrópusi területeken (beleértve Dél-Ázsiában, Észak-Afrikában és Közép-Amerika),Marokkó, Egyiptom, Algéria, Líbia, Marokkó. 1-es genotípust már izolálták trópusi és szubtrópusi országban Ázsiában és Afrikában. 2-es genotípus már izolálták Mexikóban, Nigériában és Csádban. Genotípus 3-asat már szinte az egész világon, beleértve izolált Ázsia, Európa, Óceánia, Észak-és Dél-Amerikában. 4-es genotípus korlátozottnak tűnik kizárólag Ázsiában.

Vakcina van: Hepatitis E, rekombináns vakcina Escherichia coli által termelt, felnőtt adag 0,5 ml intramuszkulárisan a 0., 1. és 6. hónapban Hecolin. Gyógyszeres terápia nincs. Tüneti, széklet rendezés stb.

Megelőzés: higiéniai feltételek javítása azokon a területeken, ahol a HEV rendszeresen megtalálható.

RNS vírus (Caliciviridae) Hepatitis E vírus. Rezervoár az ember, rágcsálók, sertés. Széklettel fertőzött élelmiszerek terjesztik (víz, kagylók, vér(ritkán), hús(ritkán). A víz vagy az élelmiszer-ipari termékek szennyezett HEV (ha a széklet a vírust tartalmazza). Emberről emberre ritka. Anya-újszülött átvitel valószínű. Lappangási idő: 30-40 nap. Klinikailag hasonló hepatitis A - nincs krónikus maradványtünetei, súlyos vagy halálos, ha a terhesség alatt szerzett a fertőzés (10%-ról 24%-ügy halálozási arány). Akut betegség általában, beleértve az akut sárgaság, sötét vizelet, étvágytalanság, rossz közérzet, extrém fáradtság, és a jobb felső kvadráns érzékenysége. Sárgaság (a bőr és a szemek), egyéb általános tünetek, mint például nyugtalanság, étvágytalanság, gyomorfájdalom területen, gyulladás a májban. HEV megtalálható a fekáliában a tünetek megjelenése előtt 1 héttel és folytatódik 2 hétig.

Utazók hasmenése[szerkesztés]

E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella
Bővebben ...

Hastífusz[szerkesztés]

Bővebben...

Hepatitis A[szerkesztés]

Valamennyi országban endémiás
Bővebben...

Brucellosis[szerkesztés]

Gyakori
Bővebben...

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Hepatitis B[szerkesztés]

igen gyakori
Bővebben...

HIV/AIDS[szerkesztés]

Bővebben ...

Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek[szerkesztés]

Schistosomiasis, vérmétely fertőzés, bilharziózis[szerkesztés]

Schistosomiasis elterjedtsége a világban. 2006.
Szőlő csiga a vektora a vérmétely fertőzésnek. 2006.
A vérmétely életciklusa.2010.
Mahammed-Ziad Ahmed diák féreghajtó gyógyszerrel kezeli a családot, Shinile Woreda, Etiópia, 2010.

Az egyik legelterjedtebb parazita okozta betegség. A schistosomiasis olyan emberi megbetegség, melyet a vérmételyek néhány faja (Schistosoma mansoni, S. japonicum, S. haematobium) okoz a trópusokon, szubtrópusokon. Az emberből ürülő petékből édesvízben kelnek ki a miracídium lárvák, melyek köztigazdának alkalmas csigát keresnek, abba befúrják magukat, és ott ivartalanul szaporodnak. A csigákból távozó cerkária lárvák vízben úszva keresnek alkalmas végleges gazdát. A bőrön keresztül hatolnak be az emberbe. A malária után a második legelterjedtebb trópusi betegség, kb. 70 országban mintegy 160-170 millió ember él fertőzötten, és közülük kb. 20 millióan súlyos betegségben szenvednek. Mindez kb. 280 000 halálestet okoz évente.

Országok
A betegség megtalálható a trópusi országokban afrikai- , a Karib-térség , Kelet- Dél-Amerika , Délkelet-Ázsia és a Közel-Keleten. Ezeken a területeken 2010-től mintegy 238 millió ember érintett, 85%-uk él Afrikában. Schistosoma mansoni található Dél-Amerikában és a Karib-térségben, Afrikában és a Közel-Keleten, S. haematobium Afrikában és a Közel-Keleten, és a S. japonicum a Távol-Keleten . S. mekongi és S. intercalatum találhatók helyben Délkelet-Ázsiában és Közép- Nyugat-Afrikában. S. mansoni található Afrikában, az Arab-félsziget, Brazília, Suriname és Venezuela és néhány Karib-szigetek, S. haematobium található Afrikában, és a Közel-Keleten. S. japonicum található Kínában, Japánban, a Fülöp-szigetek és Indonézia, a becslések szerint 500-600000000 ember fertőzött a 75 országban. Nílus völgyében, deltavidékén, Algéria, Líbia

Védőoltás nincs, a diagnózis felállítása után gyógyszeres kezelésre van lehetőség: Praziquantel, Schistosoma mansoni ( oxamniquine ) és S.hematobium ( metrifonate )

Antiszeptikum, dezinficiens: 2% glutáraldehidet, 1%-os nátrium-hipoklorit: 70% etanol felületi cerkáriák inaktiválására.
Fizikai inaktiváció: fagyasztás

Megelőzése lehetséges az édesvízben való fürdés kerülése, és nem szabad mezítláb járni. Ha patakon, folyón kell átkelni, válasszuk mindig a kevésbé forgalmas helyeket, és a falu fölötti átkelőt. Az átkelés után azonnal szárítsuk meg a ruházatunkat, mossuk le a bőrünket szappannal. Kellően fertőtlenített, (klórozott) vízben és a tengervízben biztonságos a fürdés.

A schistosomiazis más néven bilharziázis - féreg (Parazita, Platyhelminthes, Trematoda, Strigeida, Schistosomatidae: Schistosoma haematobium). Laposféreg, vér métely, két különböző szexuális formája van, kifejlett férgek 12–16 mm hosszúak és 0,3-0,6 mm széles, hím férgek rövidebbek, de vastagabb, mint a hosszú karcsú női egyed, tojás kerek vagy ovális, és a méret változik a fajok cerkáriák (fertőző lárva) olyan 400-600 pm hosszúságú, és tartalmaz egy körte alakú fejet és a farok villa alakú. A kórokozónak több fajtája terjedt el. Rezervoárja a csiga (Bulinus, Planorbarius, Ferrissia), ritkán pávián vagy majom. A fertőzés módja az, hogy a fertőzött ember székletével és vizeletével ürített féregpetékkel környezetét fertőzi. Ahol nincs csatornázás, a széklet és a vizelet az édesvizekbe, öntözött területekre jut. Az itt élő csigákba bejutnak a féregpeték, ott fejlődnek és szaporodnak. A csigákból száz számra kerülnek ki a fertőzőképes formák, melyek a bőrön keresztül jutnak az emberi vérkeringésbe. A kifejlett hím és nőstény 5-10 évig él az emberi szervezetben. A fertőzött édesvízben fürdőző, mosó vagy mosakodó emberek veszélyeztetettek.

A betegség a behatolás helyén viszkető bőrgyulladás látható, a köznyelv "úszók viszketegségének" nevezi. 2-3 hét múlva láz (Katayama-láz), hidegrázás, köhögés, hasi görcsök, véres hasmenés, izomfájdalmak, máj-, lép- és nyirokcsomó megnagyobbodás léphet fel. A betegek jelentős hányada kezelés nélkül is meggyógyul, mert a lárva a bőrben elhal. A fertőzöttek egy részénél krónikus gyulladások léphetnek fel, amelyre sokszor csak a máj és lépmegnagyobbodás, a vérkép eltérése, valamint a véres vizelet figyelmeztet.

Zoonózisfertőzések[szerkesztés]

Veszettség[szerkesztés]

Bővebben...


◄--- Előző lap:Védőoltás                      ---► Következő lap:

Jegyzetek

  1. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Járványos agyhártyagyulladás (Meningococcus meningitis). Betegségek: Schistosomiasis Utazók hasmenése leishmaniasis(bőr-és nyálkahártya)
  2. Betegségek: Hastífusz Hepatitis A Hepatitis B Veszettség Malária előfordulási területe El Faiyum. Utazók hasmenése, West Nile, Schistosomiasis, Leishmaniosis Javasolt oltás: Hastífusz elleni védőoltás Hepatitis A fertőzés elleni védőoltás Hepatitis B elleni védőoltás. Malária elleni gyógyszer. Veszettség elleni védőoltás. Tetanusz elleni védőoltás. Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges. Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik. Sárgaláz elleni védőoltás
  3. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Hepatitis B Influenza kanyaró nevű ref-eknek
  4. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik- Sárgaláz elleni védőoltás Betegségek: Schistosomiasis Utazók hasmenése
  5. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Betegségek: West Nile, Dengue, Leishmaniosis, Schistosomiasis Utazók hasmenése
  6. Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik - Sárgaláz elleni védőoltás. Betegségek: Utazók hasmenése, Schistosomiasis, West Nile, Leishmaniosis, hepatitis E
  7. The changing epidemiology of malaria elimination: new strategies for new challenges Chris Cotter, Hugh JW Sturrock, Michelle S Hsiang, Jenny Liu, Allison A Phillips, Jimee Hwang, Cara Smith Gueye, Nancy Fullman, Roly D Gosling, Richard GA Feachem. 15. april 2013.
  8. http://www.who.int/csr/resources/publications/drugresist/malaria.pdf
  9. http://www.who.int/topics/malaria/en/index.html, http://wwwnc.cdc.gov/travel/yellowbook/2012/chapter-3-infectious-diseases-related-to-travel/malaria.htm
  10. http://vaccinenewsdaily.com/medical_countermeasures/322653-brazil-hit-by-dengue-outbreak/