__NOEDITSECTION__

A lap mérete: 10336 bájt

Kertészet

Peronoszpóra

Burgonyavész

A megfertőzött burgonya levelén megjelenő szürkésbarnán elhaló foltok

A paradicsom bogyókon megjelenő foltok

Phytophthora ramorum fertőzés hatására a törzsön sötétvörös, feketés színű nedvszivárgás jelenik meg

Rothadó burgonyagumó

Phytophthora alni tünete égeren

Peronospora destructor

Peronospora tabacina

Peronospora sparsa

A Pseudoperonospora cubensis fertőzésének tünete

A saláta peronoszpóra

Phytophthora ramorum

Phytophthora cinnamomi

A tintabetegség tünete a szelídgesztenye törzsén

A tintabetegség tünete a szelídgesztenye lombozatában

Peronospora manshurica

Pseudoperonospora cubensis fertőzésének tünete görögdinnyén

Az Albugo candida okozta fehér sömör a pásztortáskán

Fehér sömör a napraforgó levelén (Albugo tragopogonis)

Phytophthora capsici

Phytophthora ilicis

A Phytophthora capsici sporangiumai

Phytophthora lateralis

Phytophthora blight

Phytophthora cinnamomi

Phytophthora alni

Phytophthora ramorum

Phytophthora infestans

Phytophthora ramorum

Phytophthora - Szelídgesztenyén

Pythium myriotylum

Pythium sulcatum

Rózsa perenoszpóra

Peronospora farinosa f.sp. betae

Hyaloperonospora a káposztán

Peronoszpórafélék családja[szerkesztés]

A Peronospora potentillae ivartalan spórái

(Peronosporaceae)

Pythiaceae[szerkesztés]

Pythium nemzetség A Pythium nemzetségbe tartozó fajok elsősorban talajban élnek.

A Pythium debaryanum egyike azoknak a kórokozóknak, amelyek palántadőlést okoznak. A kórokozó gazdanövényköre széles, mivel a gomba talajlakó és a fertőzési forrás is maga a talaj. A talajban találhatók az oospórák és a micéliumok. A növényeket csak szikleveles stádiumában betegíti meg. A gomba számára a legkedvezőbb környezeti feltétetel a nedves levegőtlen savanyú talaj.

A fertőzés egyértelmű tünete, amikor a palánta gyökérnyaki része üvegessé válik, befűződik, majd elbarnul. A palánta egyszerűen csak eldől.

További Pytium fajok Pytium acanthicum, Pytium aphanidermatum, Pytium aristosporum, Pytium buismaniae, Pytium deliense, Pytium dissotocum, Pytium graminicola, Pytium heterothallicum, Pytium hypogynum, Pytium insidiosum, Pytium irregulare, Pytium iwayamae, Pytium mastophorum, Pytium megalacanthum, Pytium middletonii, Pytium myriotylum, Pytium okanoganense, Pytium oligandrum, Pytium paddicum, Pytium paroecandrum, Pytium perniciosum, Pytium rostratum, Pytium scleroteichum, Pytium spinosum, Pytium splendens, Pytium sulcatum, Pytium sylvaticum, Pytium tracheiphilum, Pytium ultimum, Pytium vexans, Pytium violae, Pytium volutum.

Plasmopara nemzetség[szerkesztés]

napraforgó peronoszpórája[szerkesztés]

Peronoszpóra

([[]], Syn: -)

(Gombabetegség) Plasmopara halstedii A napraforgó peronoszpóra termesztett és vadon növő napraforgókon fordul elő.

A peronoszpóra a napraforgó egyik legveszedelmesebb betegsége, amely az 1970-es években az akkor még teljesen fogékony fajtákon 30–60%-os megbetegedést (a beteg növények számával arányos állományritkulást) ezért gyakran a növényállomány kiszántását eredményezte. Ennek a súlyos kártételnek az a magyarázata, hogy a kórokozó gomba által fiatal korban megfertőzött növények a bennük szisztematikusan szétterjedő gomba élősködése következtében általánosan megbetegednek, nem gyógyíthatók, és termést sem hoznak.

A fiatal növényeken megfigyelhető tipikus tünetek közé tartozik a törpe növés és a levelek sárgulása (klorózis). Valamint fehér, vattaszerű anyag (gomba micélium és spórák) megjelenése a levelek alsó, néha felső felületén, magas páratartalom vagy harmat előfordulása esetén. Sok fiatal csemete elpusztul, de a fertőzést túlélő csemetékből is csak satnya növények fejlődnek, egyenesen felálló, lapos tányérral, amiben ha egyáltalán fejlődik, akkor is nagyon kevés maggal. Ha a fiatal növényeket a fertőzés a csemeték kibújása után több héttel éri, akkor a tünetek a négy- vagy nyolc-leveles szakaszban jelentkeznek. Ha az arra fogékony növények a fejlődésük csemete szakasza után vannak kitéve a gombafertőzésnek, előfordulhat, hogy megvastagodott, furkósbotszerű gyökerük alakul ki és satnyák lesznek, de a tünetek a leveleken nem jelentkeznek. Ezek a fertőzött növények tartják fenn a gomba létét a talajban, és érzékenyebbek a szárazságra, hajlamosabbak a megdőlésre.

A P. halstedii ivaros folyamatát követően vastag falú kitartó oospórák képződnek a beteg növények gyökér- és szárszöveteiben, majd onnan a talajba kerülve évekig megőrzik élet- és fertőzőképességüket. Az ismét ugyanoda vetett fogékony napraforgófajták gyökérváladékának hatására – megfelelő talajnedvesség esetén – kicsíráznak, és a fejlődő sporangium, illetve az abból kiszabaduló rajzóspórák indítják el a fertőzést.