Szerkesztő:Czako Ilona/Egri csillagok

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tinódi: Eger vár viadaljáról való ének a Cronica lapjain
Dobó István szobra Egerben. Stróbl Alajos alkotása (1907)

Az Egri csillagok Gárdonyi Géza regénye (1899), az egyik legismertebb magyar történelmi regény. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta.

„Ez a mű az első olyan írói vállalkozások egyike, amely nem a regényeset akarja megmutatni a múltban, hanem a valóságosat.” – írja róla Szathmáry Éva.

"Legterjedelmesebb, egyes részleteiben kitűnő, de egyúttal legaránytalanabbul szerkesztett regénye". (1) – Szilágyi V. Ferenc véleménye szerint.

Keletkezése[szerkesztés]

A mű születése Gárdonyi egri alkotóéveihez kötődik, 1901-ben látott napvilágot. Ez volt egyúttal az író első érdeklődésre számot tartó terjedelmesebb alkotása is. Előzménye Gárdonyi munkásságában nem lelhető fel, hiszen az író csupán a millennium után kezdett érdeklődni a magyar történelem eseményei iránt.

Műfaja[szerkesztés]

  • Romantikus történelmi regény: A múlt felé forduló műben a romantikus, fordulatos cselekményszövés jellemzi. A hősi és dicső győzelem kerül a történet középpontjába. A főhőse Gergely diák, ki sok kalandot él át a műben. A hősi, romantikus regény-műfajban Jókai Mór és Rákosi Viktor A korhadt fakeresztek című írása mellett a harmadik legjelentősebbnek tartott alkotás. (2) Az író néhol a sejtetés, a homályos utalgatások eszközével él:
A cigányasszony odaült a tűzhöz, összekotorta a parazsat, és fekete, apró magvakat szórt reá… – A kezét… – mondotta néhány perc múlva a cigányasszony Dobónak. Dobó odanyújtotta. A cigányasszony fölemelte az arcát az égnek. A szeme fehérével nézett fölfelé. És remegő ajkakkal beszélt:
- Vörös és fekete madarakat látok… Szállanak egymás után… Tíz… tizenöt… tizenhét… tizennyolc…
- Ezek az éveim – mondotta Dobó.
- A tizennyolcadik madárral egy angyal repül. Leszáll hozzád, és veled marad. Kendőt rak a homlokodra. A neve Sára.
- Eszerint Sára lesz a feleségem. No, szép vénlegény leszek, mikorra megtalálom Sárát!
- A tizenkilencedik madár vörös. Sötét, villámos felhőt hoz magával. A földön három nagy oszlop eldőlt.
- Buda? Temesvár? Fehérvár? – kérdezi Dobó tűnődve.
- A negyedik is lángol már, te fenntartod azt, noha kezedre, fejedre záporként hull a tűz.
- Szolnok? Eger?
- A huszadik madár aranyszínű. A nap sugaraiba van öltözködve. A fején korona. A korona egy gyémántja az öledbe hull.
- Ez jót jelent.
- Aztán megint vörös és fekete madarak szállanak egymás után. De sötétség következik… Nem látok többé semmit… Lánccsörgést hallok… A te sóhajtásodat… Összerázkódott, és elbocsátotta Dobónak a kezét.
- Eszerint börtönben halok meg – szólt Dobó összeborzongva.

– részlet a regényből

  • Ifjúsági regény: Az egri csillagok azonban történelmi olvasmányként tanító-nevelő célzatú alkotás, mely az ifjabb korosztály számára is betekintést nyújt egy izgalmas történelmi korszakba.

Forrása[szerkesztés]

Gárdonyi forrásai közt említhető Tinódi Lantos Sebestyén Egervár viadaljáról (1553) írt ének s az ebből készült Eger summája (1553). A lantos maga is felbukkan a műben, a 2. rész 9. fejezetében Mohács vesztét idézi meg.

Valami különös volt az éneklése. Inkább elbeszélés volt az éneke, mint dalolás. Néha végigénekelt egy sort, a másikat csak szóval mondta el, a kobozra hagyva a dallamot. Néha csak az utolsó sor végét fogta énekhangra. A szeme az éneklés alatt maga elé merült, s olybá tűnt fel az előadása, mintha csak magát tudná a teremben, s magának énekelne. De az ő együgyű versei, mint Gábor pap egyszer megjegyezte, ha olvasva darabosak és minden művészet nélkül valók is, az ő ajkán szívet indítóan szépen hangzottak. A szavaknak más értelme kelt az ő ajkán. Ha ő azt mondta: gyász, akkor elsötétült minden a hallgatók szeme előtt. Ha azt mondta: harc, látták az öldöklő dulakodást. Ha azt mondta: Isten, a fején érezte mindenki az Isten fényességét.

– részlet a regényből

Témája[szerkesztés]

A mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául.

A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen.

A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól.

Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Cselekménye[szerkesztés]

A történet a török hódoltság idején játszódik, a 16. században. A cselekmény a két főszereplő, Bornemissza Gergely és Cecey Éva történetét követi gyerekkoruktól az egri várvédők győzelméig. A szerző a művet öt fejezetre osztotta.

1. rész: Hol terem a magyar vitéz?

Gergő és Vicuska pajkoskodik a folyónál. A lovat legeltetik, de előbukkan Jumurdzsák török dervis. Ő elrabolja a lovat és a gyerekeket is. Egy rabszállító szekéren elviszik őket egy erdőbe, ahonnan Gergőék megszöknek. Visszatérnek Cecey házához az egyik ló nyergébe rejtett pénzzel, ahol megdicsérik őket. A török csapat megostromolja a falut, de visszaverik őket. Jumurdzsák életét Gábor pap megkíméli, de elveszi tőle az amulettjét.

2. rész: Oda Buda

Gergely megkapja Jumurdzsák amulettjét, gyűrűjét. 1541-ben a török Buda felé indul. Gábor pap fel akarja robbantani a török szultánt, ám összetéveszti egy agával, újabb fogságba esik és a török táborban meghal. Éva udvarhölgy a királyné udvarában. Buda elvesztése és Török Bálint fogságba jutása.

3. rész: A rab oroszlán

Mekcsey felkeresi Gergelyt, hogy Évát máshoz akarják adni. Gergely Gyaluról megszökteti szerelmét. Gergely, Éva, Török Jancsi és Mekcsey elindulnak Isztambulba Török Bálintot kiszabadítani, Jumurdzsák a nyomukban. A szöktetés nem sikerül, elmenekülnek.

4. rész: Eger veszedelme

Jumurdzsák elrabolja Éva és Gergely 6 éves fiát, a talizmánját akarja visszakapni. Gergely királyi főhadnagy közben már elindult Eger felé, Dobó István segítségére. Az ostrom kezdete után kiderül a gyermek elrablása. Gergely egy éjszakai támadást szervez és rátalál a kémükre, aki fontos információkat közöl velük.

5. rész: Holdfogyatkozás

Éva Szarvaskőre siet, be akar jutni egy alagúton át az ostromlott egri várba. Hegedűs hadnagy árulása. Éva bejut a várba, de eltitkolják férje elől. Az ostrom leírása, az egri nők hősiessége, Gergely fortélyos haditechnikái. Évának egy török asszony elhozza fiát saját gyermeke ellenében. A török elvonulása Eger alól. Az ostrom közben Jumurdzsák meghal.

Írói módszer[szerkesztés]

A szerző önállóan készült fel regénye megírására. Utánaolvasott a kor történetének, kutatásokat végzett a témakörben, foglalkoztatta a keleti, pontosabban a török kultúra, sőt elutazott Isztambulba is a helyszín felméréséhez, hogy azt az ünnepséget megnézze, amit leírt művében. A mű megírása előtt rengeteg jegyzetet készített. Az alkotás végén találhatunk egy török szavak és kifejezések magyarázatát tartalmazó listát.

Szereplők[szerkesztés]

A műben valóságos történelmi alakok életútjának egy részét követhetjük nyomon. Valós szereplői romantikus, eszményi hősökké magasztosulnak. Magatartásukból, személyiségükből a példamutató tetteket emeli ki az író, míg negatív történelmi szerepükről nem tesz említést. A regény végén helyet kapott egy lista a várvédő egri hősök névsorával, akik közül Gárdonyi sokat bevett a történetbe. Ugyancsak a kor ismert személyiségei jelennek meg a királyné udvarának leírásában is (például Zrínyi Miklós, Tinódi Sebestyén, Szapolyai István, vagy a királyné).

Valós főszereplők:

  • Bornemissza Gergely (? – 1555. január után): királyi hadnagy, végvári vitéz, egri kapitány. Egy pécsi kovácsmester fia volt. 1552-ben hadnagyként küldték a királyi csapatok élén Egerbe. Már Tinódi utal tűzszerészi, haditechnikai fortélyaira. 1553-ban Eger várának kapitányává nevezték ki. 1553. október 17-én a törökök elfogták és Isztambulba vitték. „Felesége 1555. januárban levélben kérte Nádasdy Tamás nádort, járjon közbe szabadulása érdekében” – az Életrajzi Lexikon szerint. Az egri ostrom után a regényben sorsa befejeződik, ez a mű csúcspontja, a főhős diadala.
  • Cecey Éva: Egyes nézetek szerint Bornemissza Gergely felesége volt a valóságban is, mások szerint azonban nem ő volt a felesége, bár valóban létezett.[forrás?]
  • Mekcsey István (? – Tiszavárkony, 1553): birtokos nemes, 1551-52-ben az egri vár várnagya, vicekapitánya volt. Az egri győzelem után lemondott rangjáról, de 1553. március végéig ő lett a vár gondnoka. „Katonái és a lakosság közti csetepatéban lelte halálát” – ez azonban a regényben már nem szerepel. [forrás?]

További szereplők:

Jumurdzsák, Cecey úr, Gábor pap, A szultán, Tulipán, Werbőczy, A királyné, Török Feri, Török Jancsi, Tinódi Lantos Sebestyén, Ali aga, Gergely édesanyja, Vica édesanyja, Maylád István, Komlósi Antal, Bolyky Tamás, Ceceyék udvari papja, Sárközi, Móré László, Veli bég, A kocsis: Matyi, Manda bég, Zrínyi Miklós, Zoltay, György barát, Margit, Füredy, Török László, Mohamed, Szelim, Soncy Szaniszló, Fürjes, Varsányi…

Nemcsak személyek, de tárgyak is fontos, állandóan visszatérő szerepet játszanak a műben. Ilyen például Jumurdzsák amulettje, a gyűrű.

Ahogy megmozdult, megérezte, hogy valami kicsúszott a zsebéből. Fölvette és megbámulta. Aztán, hogy rátapintott, eszébe jutott, hogy a török talizmánja az. A kis selyemzacskóban valami keménykedett. Fölhasította a kardjával, hát egy gyűrű fordult ki belőle. A gyűrű köve szokatlanul nagy, négyszögletes fekete kő, vagy sötét gránát vagy obszidián, nem lehetett megismerni a holdvilágnál. De azt tisztán lehetett látni, hogy valami halványsárga kőből hold van rajta meg körülötte öt apró gyémántcsillag.

– részlet a regényből

Kiadások[szerkesztés]

Székely Bertalan: Egri nők című festménye

A regényt idegen nyelvekre is lefordították (a német kiadás címe Sterne von Eger, [1] az angolé Eclipse of the Crescent Moon [2]). Létezik továbbá bolgár, cseh, észt, holland, lengyel, litván, orosz, örmény, román, szlovák, szlovén és ukrán,[3] valamint kínai fordítása is.[4]

Utóélete[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • (1) Szilágyi V. Ferenc, 185.
  • (2) MIT, Gárdonyi Nagyregényei

Gárdonyi számtalan kiadást megélt regénye az utókor szöveggondozási pontatlanságai és olykor szándékos szövegrontások miatt nem mindig az író szándéka szerinti formában került az olvasók kezébe.

Források[szerkesztés]

Forrás: Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Szilágyi V. Ferenc: A magyar irodalom története I. , Kiadó, Debrecen, ? , ISBN 963-375-348-1

Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon Online változata

A magyar irodalom története III. , szerk. Sőtér István

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lábjegyzet[szerkesztés]

  1. Gárdonyi Géza (1863-1922)
    Egri csillagok (német)
    Sterne von Eger / Géza Gárdonyi ; [… übers. von Mirza von Schüching] ; [Ill. von Győző Vida]. - 18. vollst. und überarb. Aufl. - [Budapest] : Corvina, 2005. - 638 p. : ill. ; 20 cm
    ISBN 963-13-5482-2 kötött : 2990,- Ft
    magyar irodalom - regény - fordítás

  2. Gárdonyi Géza (1863-1922)
    Egri csillagok (angol)
    Eclipse of the crescent moon : a tale of the siege of Eger, 1552 / by Géza Gárdonyi ; [transl. and with an introd. by George F. Cushing] ; [… graphics by Győző Vida]. - 7. ed. - Budapest : Corvina, 2005. - XVII, 560 p. : ill. ; 20 cm
    ISBN 963-13-5481-4 kötött : 2990,- Ft
    magyar irodalom - regény - fordítás

  3. Translation of Hungarian Authors’ Literary Works
  4. A kínai nyelvű kiadás az egri várban, a Hősök terme melletti kiállítóteremben, a földszinten tekinthető meg.