Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/Szecsuani bors
- (Zanthoxylum piperitum, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
- Más neve(i): ánizs bors, japán bors, kínai bors, virágbors
- Felhasználható része(i): őrölt kérgét, leveleit és virágát
A szecsuani bors toktermése főleg esszenciális olajokat (geraniol, dipentennel, citran), flavonoidokat és alkaloidákat tartalmaz. A tokterméseket még a beérésük, azaz megrepedezésük előtt kell begyűjteni, majd napsütötte helyen kiszárítani.
A keserű magokat eltávolítják, csak a toktermést használják fel, és azt ízfokozás céljából – közvetlenül felhasználás előtt – serpenyőben megpirítják, majd megőrölik.
A végeredmény nagyon nehezen jellemezhető ízvilágot teremt. Rendkívül csípős, de másként, mint a fekete bors vagy chili paprika, mivel enyhén citrusos íze van. A szájban enyhe bizsergést okoz. A különleges ízhatásért a hidroxi-alfa-sanshool alkotórész felelős, amely egyszerre többfajta receptorra hat, ezért összezavarja érzékszerveinket.
Felhasználása: leveseket, mártásokat, kásákat, rizst, mindenfajta húsokat és zöldséget, Japánban pedig hagyományosan az angolnát ízesítik vele.
A növény őrölt kérgét és leveleit levesekbe és salátákba használják. Megtaláljuk ezenkívül a süteményekben, teákban. Kínában az egyik sörfőzdében is előszeretettel használják.
A szecsuani borsnak nemcsak az aromatikus tulajdonságai egyedülállók, gyógyhatásai is páratlanok.
- Gyógyhatása(i):
Már az ősi kínai orvosok is felfedezték fertőtlenítő, féregellenes, gombaölő, vírusölő hatásait. Gyakran írták elő a szecsuani bors főzetének fogyasztását emésztőrendszeri panaszok kezelésére, az étvágy serkentésére, felfújódás és bélparaziták ellen. A növény vizelethajtó és tonizáló hatása pedig jól alkalmazható a kiválasztórendszerek gyulladása esetén, a hasnyálmirigy, a lép és a máj betegségeinek kezelésében.
Ellenjavallat
- -
- Magyar Wikipédia: Szecsuani bors